Az elmúlt héten csütörtökön ment ki az a vezérigazgatói körlevél, mely szerint május 6-ig minden dolgozónak haladéktalanul el kell hagynia a MÁV-Volán csoport Könyves Kálmán körúti központi irodaházát. A levél kitért arra is, hogy a munkavégzéshez nem szükséges személyes tárgyakat április 12-ig minden kollégának el kell szállítania az épületből. A vezetőség nem indokolta, hogy miért szükséges a rövid határidejű kiköltözés, sőt, azt sem árulták el, hogy a munkatársak hol fognak dolgozni a továbbiakban.
„A döntés annyira váratlanul érkezett, hogy korábban sem a MÁV igazgatótanácsa, sem a felügyelőbizottsága nem tárgyalt róla. Az emberek körében most teljes a bizonytalanság, még középvezetői szinten is. Az irodaházban nagyon rossz a hangulat, a munkatársak megkezdték a dobozolást, az irataik összepakolását” – vázolta a helyzetet lapunknak Meleg János, a Vasutas Szakszervezet (VSZ) elnöke. A lépés már csak azért is meglepetést keltett, mert a vezetés eddig nagyon korrekt módon minden témakörben tájékoztatta a szakszervezeteket – fűzte hozzá.
Kedden az a háttérinformáció érkezett, hogy a székház dolgozóit legalább három különböző helyszínre fogják „szétszórni”. Első körben a 2100 munkatársból mintegy 350–400 embert egy XI. kerületi – az Október huszonharmadika utcában lévő – irodaházba költöztetnének, a többiek számára pedig egyelőre elrendelnék a home office munkavégzést, és csak később helyeznék el őket új helyszíneken. Ez így várhatóan költségesebb megoldás lesz, mintha az eddigi irodaházat tovább bérelték volna – mondta Meleg János.
A bérbeadó Raiffeisen Ingatlan Alap, valamint a bérlő MÁV Zrt. között a cég székházára – a Parkway Irodaházra és annak kapcsolódó területeire – korábban kötött, határozott időtartamú bérleti szerződés 2024. május 6-val lejár. A kiköltözésről a bérleti szerződés megszűnése nyomán a tulajdonosi joggyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium döntött – tájékoztatott a körlevélben Pafféri Zoltán, a vasúttársaság vezérigazgatója.
A MÁV által 2008 óta bérelt épület 33,65 százalékos súllyal a Raiffeisen Ingatlan Alap portfóliójának legnagyobb ingatlana, és 25 százalékos súllyal a legnagyobb eszköze.
A VSZ-hez olyan hírek is eljutottak, melyek szerint a döntés szándékosan azért született, mert
Úgy tudják, a banknál hajlandóságot mutattak arra, hogy mérsékeljék a bérleti díjakat, sőt, az épület eladását sem zárták ki, ám a minisztériumnál nem akartak egyezséget kötni.
Lapunk az erre vonatkozó kérdésekkel megkereste a pénzintézetet és a minisztériumot is, egyelőre nem kaptunk választ.
Az érdekképviseleti elnök Halasi Zoltánnal, a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet vezetőjével közösen személyes találkozót kezdeményezett Lázár János építési és közlekedési miniszternél. Bíznak benne, hogy a tárcavezető meggyőzhető arról: álljanak el a költözéstől. Úgy látják, a lépés a dolgozók körében morális felfordulást okozott, különös tekintettel arra, hogy a jelenleg zajló MÁV-Volán integráció sokaknak jelent plusz terheket. A szervezet komoly átalakítás előtt áll: a következő hónapokban ki kell dolgozni a párhuzamos közlekedés megszüntetését, ennek keretében pedig megkezdődik egyes telephelyek összevonása, illetve felszámolása.
egyes működési területeket – például számvitel, bérszámfejtés – nagyon nehéz lesz üzemszerűen működtetni.
A vasúttársaságnál egyébként márciusig mindenki azzal számolt, hogy a székházat csak 2026-ban fogják elköltöztetni a BudaPart komplexumban jelenleg is épülő új irodaházba. A tervek szerint a Hernádi Zsolt, Garancsi István és Tiborcz István érdekköréhez tartozó kivitelezőcégek ekkor egy olyan új épületet fognak átadni, amelybe a MÁV-Volán csoport mellett több más állami hivatal, így az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is átteheti majd a székhelyét. Ez a megoldás borítékolhatóan magasabb bérleti díjakat fog eredményezni a MÁV számára ahhoz képest, mintha 2026 után is a jelenlegi székházában maradna a cég.
Lázárék az osztrák érdekeltségeket jelölték ki célpontként
Lázár János lényegében hadüzenetet küldött legutóbb az osztrák tulajdonú Spar Magyarország számára, mivel az anyacég vezérigazgatója szokatlanul éles nyilatkozatot tett a magyar kormányzatról március közepén. A cég ezzel együtt feljelentést tett az Európai Bizottságnál a kabinet által kirótt különadók, valamint az árbefagyasztás miatt. Mint lapunk is megírta, a nyilatkozatháború kiindulópontja az volt, hogy állítólag maga a miniszterelnök kért bevásárlási lehetőséget a kiskereskedelmi láncba az egyik családtagja számára. A Spar ugyanakkor reakcióképpen elkezdte félteni a magyarországi tulajdonát, és átszervezéseket kezdeményezett. A vita jelenleg ott tart, hogy a magyar kabinet is bíróság elé citálná a boltláncot rágalmazás vádjával.
Korábban hírt adtunk róla, hogy diplomáciai konfliktus bontakozhat ki a magyar és az osztrák állam közös tulajdonában álló Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. miatt is. Információink szerint a közlekedési tárca arra törekszik, hogy kiszorítsa az osztrák felet a vasúttársaságból.
Mi több, Lázár a külföldi építőanyag-ipari cégeknek is megüzente, hogy nem kívánatosak többé Magyarországon. Ebben az ágazatban a három piacvezető cég közül kettő van osztrák tulajdonban: a Wienerberger Téglaipari Zrt. a Tondach Beteiligungs GmbH leánycége, míg a Zalakerámia a Lasselsberger csoporthoz tartozik.
