Gáboréknál az éves gázfogyasztás valamennyivel több, mint 700 köbméter, azaz még fele sincs annak a mennyiségnek, 1729 köbméternek, ami rezsicsökkentett áron jár. Gábor úgy teríti szét egyenletesen a gázszámláit (ami nem egészen szabályos), hogy a kevésbé fűtésigényes időszakokban valamennyivel többet diktál, mint amennyit fogyaszt (nyáron így 5-7 ezer forintos számlákat kapott), télen meg valamennyivel kevesebbet (ezáltal 10-12 ezer forintos számlák jöttek neki).
Közben ügyelt arra is, hogy éves szinten annyit diktáljon, amennyit fogyasztott, vagyis hogy az éves leolvasásnál inkább túlfizetésben legyen kicsivel. Mivel bőven az átlagfogyasztás alatt van, elképzelhetetlennek tartotta, hogy neki az új rendszerben olyan számlát küldhetnek, amin versenypiaci ár is szerepel, ez mégis megtörtént. Mutatjuk, hogyan.
Versenypiaci ár a kis fogyasztású havi számlán
40 köbméter fogyasztást diktált, amit a július 19-augusztus 18. közötti időszakról készült számlán 1448 MJ-ra számoltak át. Az MVM táblázata alapján júliusra illetve augusztusra 16,20 köbméter (596,50 MJ) számolható el rezsicsökkentett áron a 20 éves fűtési adatokon alapuló jelleggörbe alapján.
Július 31-én lezárul a gázév, augusztus elsején kezdődik az új, amelyekre az 1729 köbméter / 63 645 MJ kedvezményes mennyiség vonatkozik. Így a bediktált 40 köbméternek megfelelő 1448 MJ-ból
- a július 31-gyel lezárt gázévre (július 19-31-ig) 579 MJ-t vettek figyelembe.
- Ebből 269 MJ (7,4 köbméter) lett volna csak rezsicsökkentett áron adható, ám a maradék 310 MJ is rezsicsökkentett lett, a sávkorrekció miatt. Vagyis feltehetőleg azért, mert az előző számlákon Gáborék nem meríthették ki a rezsicsökkentett gázmennyiséget, hiszen feleannyit sem fogyasztanak.
- Az 1448 MJ fennmaradó részét, azaz 869 MJ-t számoltak el az augusztus 1-18. közötti időszakra.
- Ebből (a figyelembe vehető 596,5 MJ-ból kiindulva naparányosan) 346 MJ-t (9,6 köbmétert) számoltak el rezsicsökkentett áron, a maradék 523 MJ-t pedig már versenypiaci áron.
Így kaptak Gáborék rendhagyó módon egy 15 ezer forintos számlát. Úgy tűnik tehát, érdemes lesz felülbírálniuk diktálási stratégiájukat, ha a nyári túldiktálással év közben nem akarnak versenypiaci árat fizetni. Ha csak 16 köbméter diktáltak volna, akkor feltehetőleg nem lett volna versenypiaci ár a számlájukon. Igaz, akkor több fizetendő marad nekik a téli időszakra (jobban igazodva a tényleges fogyasztásukhoz).
Belőtték a rezsicsökkentett mennyiséget
Istvánék története kicsit más – ők annyival körültekintőbben jártak el a diktálásnál, hogy nézték a havi jelleggörbés fogyasztási maximumokat is, és ehhez lőtték be a diktálást. Továbbá a gázfűtést csak addig veszik igénybe, hogy éves szinten beférjenek az 1729 köbméter alá – kiegészítésként fával tüzelnek. Istvánék számlája az augusztus 20. – szeptember 18. közötti időszakról készült (vagyis teljes egészében az új gázévre szól), és 36 köbméter diktáltak, ami 1286 MJ lett a számlán.
- Ebből naparányosan 578 MJ-t (16 köbmétert) számoltak volna el nekik rezsicsökkentett áron, a maradék 708 MJ-t pedig versenypiaci áron, illetve alkalmaztak náluk 444 köbméteres sávkorrekciót, így végül csak 264 MJ-t számláztak versenypiaci áron.
István nem tartja jogosnak ezt. Folyamatosan figyeli az éves fogyasztásukat, hogy 1729 köbméter alatt legyen egy kicsivel, és a havi diktálást is a jelleggörbéhez igazítja. Úgy gondolta, hogy mivel az időszak nagyobbik része szeptemberre esik, így ha a szeptemberi rezsicsökkentett 37,38 köbméter alá diktál, 36 köbmétert, az rendben lesz. Csakhogy az MVM napokra számol – az augusztusra (16,20 köbméter) és a szeptemberre (37,38 köbméter) eső rezsicsökkentett mennyiséget naptári napokra külön számítja ki, és adja össze. Vagyis ha István nem akar év közben versenypiaci árat fizetni, ezt is figyelembe véve kell kiszámolnia, mennyit diktál.
István egyébként nehezményezi, hogy ha egyszer a gázóra köbmétert mutat, akkor a számlán miért MJ-ban számolnak. Szerinte ezzel is nehezítik, hogy a fogyasztó el tudjon igazodni a számlákban. Na meg a jelleggörbével pláne. Gábor pluszban azt kérdezte, vajon mikor vizsgálják felül a piaci árakat, mert azok – mint írtuk is – időközben (tavaly október óta) a tőzsdén jelentősen csökkentek. Júliusban például már valahol 125 forint környékén járt egy köbméter importgáz ára, miközben a lakosságnak a gázszámlákon változatlanul 767 forintot számítanak fel a rezsicsökkentett mennyiség felett, mint versenypiaci árat.
De mi az a sávkorrekció?
Az MVM-től azt a választ kaptuk, hogy a témához kapcsolódó információk lakossági tájékoztató oldalunkon a „Hogyan veszi figyelembe a számlázás a 63 645 MJ/év, azaz legalább 1729 m3/év kedvezményes mennyiséget?” kérdésre adott válasznál találhatók meg, valamint a sávkorrekció részletes leírását üzletszabályzatuk M2 mellékletének 5B pontja tartalmazza. Megnéztük, egyik helyen sem szerepelt a „sávkorrekció” fogalom.
Viszont a kérdés-feleknél azt írják – és ezt egy ábrával is alátámasztják –, hogy amennyiben a gázévben (augusztus 1. és július 31. között) az ügyfél fogyasztása összességében a kedvezményes mennyiség alatt van, azonban
- egy-egy hónapban a fogyasztása magasabb, mint a jelleggörbe alapján elszámolható kedvezményes mennyiség, akkor az ilyen havi számláin szerepelni fog magasabb (versenypiaci) ár, ugyanakkor
- a következő elszámolószámlában – amennyiben az éves fogyasztás a kedvezményes kereten belül marad – ezt korrigálják, azaz a magasabb áron elszámolt mennyiséget átszámolják kedvezményes árúra.
A grafikonról az látható, hogy a 2022. augusztusban, szeptemberben és 2023. májusban versenypiaci áron elszámolt mennyiségeket az éves elszámoláskor, 2023. júliusban mínuszban vették figyelembe, mert összességében átlagfogyasztás alatt (1500 köbméter) maradt a fogyasztás.
Ez alapján tehát elvileg Gáborékat és Istvánékat is kompenzálni fogják az éves leolvasáskor – addig viszont a sokak által kritizált elszámolási rend miatt úgy tűnik, kénytelenek kifizetni a versenypiaci árat, holott nem használnak több gázt éves szinten, mint a rezsicsökkentett mennyiség. Akárcsak átalánydíjas, vagy nagycsaládos olvasónk.
Az elszámolásban egyébként nem történt változás a rezsicsökkentés csökkentésének tavaly augusztusi bevezetése óta. Csakhogy régebben nem volt hétszeres árkülönbség a kedvezményes és nem kedvezményes fogyasztás között, így nem is eredményezett érezhető eltérést a számláknál, ha egy-egy hónapban év közben kicsúsztak a kedvezményes mennyiségből az ügyfelek, például azért, mert a havi diktálást próbálták egyenletessé tenni az év során.
Hasonlóra lehet következtetni az üzletszabályzatban levezetett példákból is (M.2. melléklet, 124. oldal).
