Június 13-án fogadta el a parlament a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslatot, azonban a hatályba lépését a kormány elhalasztotta. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) október 5-i közleménye szerint a kabinet a magyar munkaerő védelme érdekében újra áttekinti a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályozást, és egy szigorított törvényjavaslatot készít elő. Ennek hátteréről itt írtunk bővebben.
„Tény, hogy az elfogadott vendégmunkástörvény több szempontból is inkonzisztens volt a jelenlegi szabályozásokkal összevetve, így a jogalkotó részéről érthető döntés volt elnapolni a bevezetést, és újra átgondolnia a teljes jogi környeztet és joggyakorlatot” – mondta megkeresésünkre a Terendo.com ázsiaimunkaerő-szakértője, Maier Dávid.
Az elfogadott, de hatályba nem lépő vendégmunkástörvény – ha tisztán a megfogalmazásokat és a hivatkozott vonatkozó jogszabályokat vesszük figyelembe – nem minden, harmadik országbeli vendégmunkásra vonatkozott volna, csak azokra, akiket kedvezményes foglalkoztatónál szerződtetnek munkavégzésre. Maier szerint a GFM közleményéből arra következtethetünk: a kormány szeretné szigorítani, hogy ki milyen jogcímen és hova hozhat vendégmunkásokat, valamint kiemelten fontos cél a jelenlegi magyar inaktív munkaerő integrálása a munkaerőpiacra.
A kormány valószínűleg a behozatali folyamatot és a csatornákat kívánja átalakítani, hiszen munkaerőre szükség lesz, a kinti toborzási folyamatra pedig jóformán nincs ráhatásuk a jogalkotónak. Hogy ezeket a célokat végül miként kívánják megvalósítani, csak az átalakított szabályozás nyilvánosságra hozása után derülhet majd ki – tette hozzá.
Mi lett volna novembertől, és mi marad?
Az elhalasztott vendégmunkástörvény szerint kedvezményes foglalkoztató az lehetett volna, aki
- a kormány stratégiai partnere,
- vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg,
- vagy (újdonságként) szerepel a Kiemelt Exportőr Partnerségi Programban.
Minősített kölcsönbeadó pedig az lehet, aki szerepel a minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban – ezt október elején 27 cég mondhatta el magáról.
A minősített kölcsönbeadók jelenleg 15+2 országból hozhatnak kölcsönzésbe vendégmunkásokat saját állományukba. Egy normál foglalkoztatónál (amelyik tehát nem kölcsönző) viszont bármilyen náció saját állományba vehető, igaz, maga az eljárás is összetettebb és hosszabb folyamat számukra. Így jelenleg rájuk nézve még nincs semmiféle korlátozás arra, hogy mely országokból hozhatnak be vendégmunkásokat. Ez a későbbiekben lesz érdekes, amennyiben a kormány további módosításokat hajt végre.
A vendégmunkástörvény kivételként jelölte meg a harmadik országbeliekről szóló jogszabály bizonyos részeit, így például, ha a harmadik országbeli állampolgár munkavállalás céljából terjeszt elő tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet, akkor nála ez összevont kérelmezési eljárás keretében történik. Ez azért fontos, mert az összevont kérelmezési eljárást többségében azoknak a cégeknek kell alkalmazniuk, amelyek nem minősített kölcsönbeadók és nem kiemelt foglalkoztatók. Tehát rájuk nem vonatkozott volna az új szabályozás. Viszont ezek a cégek komoly súlyt képviselnek a harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatók körében. Esetükben továbbra is a jelenleg hatályos, harmadik országbeliek foglalkoztatásáról rendelkező törvény szerint kell eljárni – mondta a 24.hu-nak Maier Dávid.
Szigorítás kontra megengedőbb szabályok
De mi a különbség a között, hogy vendégmunkásról van szó, vagy „csupán” harmadik országbeli dolgozóról? A vendégmunkásokra vonatkozó, elhalasztott jogszabály annyiban szigorításként fogható fel, hogy az így foglalkoztatott harmadik országbeliek maximum két évig dolgozhatnak csak Magyarországon, ami egyszer egy évvel meghosszabbítható, aztán el kell hagyniuk az országot. Továbbá a vendégmunkások nem kaphatnak letelepedési engedélyt, és családegyesítésre sem lesznek jogosultak.
A „sima” harmadik országbeli dolgozóknál ezzel szemben jelen állapot szerint többször meghosszabbítható továbbra is a kétéves itt tartózkodás, és (ha megfelelnek az egyéb feltételeknek) kaphatnak letelepedési engedélyt, illetve a családegyesítés is lehetséges számukra elviekben. Tehát:
- miközben a kormány szigorított (az elnapolt vendégmunkástörvényben),
- bizonyos esetekben meghagyta a mostani, az itt tartózkodás szempontjából megengedőbb szabályokat is (a harmadik országbeliek foglalkoztatásáról szóló törvényben).
Másrészt abból a szempontból folytonos a vendégmunkástörvény, hogy a minősített munkaerő-kölcsönzőkön és a kedvezményes foglalkoztatókon keresztül továbbra is egyszerűsített eljárásban lehetne behozni a harmadik országbeli dolgozókat, míg a „sima” harmadik országbelieknél megmarad a jelenlegi bonyolultabb procedúra, vagyis az összevont eljárás, amikor a dolgozók a foglalkoztató saját állományba kerülnek. Feltéve persze, ha a kormány nem módosít ezen a téren.
A vendégmunkástörvény ebből a szempontból több kérdést is felvetett az ágazati szereplők körében.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye alapján Maier Dávid úgy gondolja, finomhangolás következhet, esetleg a törvénytervezet kibővítése.
Nőhet a kölcsönzött harmadik országbeliek aránya
Februárban 80 ezer érvényes munkavállalási engedély volt Magyarországon, köztük 53 ezer ukrán és 5 ezer szerb munkavállalónak – írta a Világgazdaság. Maier Dávid szerint ma Magyarországon 80–90 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat – közülük mintegy 20 ezer embert (leginkább ázsiaiakat) foglalkoztathatnak minősített kölcsönzők, vagyis a behozott emberek mintegy negyedét. 10–15 ezerre becsülte az egyéb kedvezményes foglalkoztatóknál dolgozó harmadik országbeli ázsiaiakat. Hogy az ukrán és szerb munkások milyen formában és hányan dolgoznak, arról nincs információja – ők teszik ki a többi dolgozót. A mostani számokból kiindulva tehát (és anélkül, hogy tudnánk, honnan jöhetnek majd a vendégmunkások) nagyjából a harmadik országbeliek bő harmadára, maximum felére vonatkozott volna az új vendégmunkástörvény.
A szakértő szerint a későbbiekben az ázsiai dolgozók nagy része kölcsönzőkön keresztül érkezik majd, tehát az arányuk várhatóan emelkedni, az ukrán munkások aránya pedig csökkenni fog. Úgy véli,
Azt látja, hogy sokan jönnének szívesen Ázsiából ide dolgozni – jó képességekkel. Épülnek a gyárak, a munkásszállások, átalakítások zajlanak számos ingatlanban, hogy el lehessen szállásolni a dolgozni érkezőket.
Röghöz kötöttek
Maier tapasztalata szerint eltérő motivációval érkeznek dolgozni Magyarországra a különböző nációk munkavállalói – az Indiából érkezők körében például jellemzőbb lehet a letelepedési, családegyesítési szándék, más országokból viszont gyakran nem terveznek hosszabb távra, csak pár évre, amíg összegyűjtenek egy kis pénzt. De akik hosszabb távra terveznek, azok sem biztos, hogy pár év után nálunk akarnak majd letelepedni. Lehet, hogy inkább otthon szeretnének családot alapítani, vagy tovább mennének a még jobb fizetés reményében Nyugat-Európa felé. A tartózkodási engedéllyel azonban lényegében „röghöz kötötté” válnak a harmadik országbeliek, hiszen csak annál a munkáltatónál dolgozhatnak, amellyel szerződtek, és csak addig, amíg az engedélyük szól. Ám, ha megkapják a letelepedésit (ez általában öt év tartózkodás után lehetséges), akkor már elhelyezkedhetnek más hazai foglalkoztatónál is, európai letelepedési engedéllyel pedig mehetnek legálisan tovább Nyugat-Európába.
Tapasztalatai alapján az ide érkező ázsiaiak biztonságosnak, békésnek, barátságosnak tartják Magyarországot, azt mondják, jól bánnak velük. A cégek többsége jó körülményeket biztosít, de nem ritkán heti hat napot dolgoznak, gyakran túlóráznak. Nincs sok szabadidejük, akkor a többség a szálláson van, főznek (az ázsiaiak napjában többször is), beszélgetnek a családjukkal. Kevesebben, de vannak közülük, akik elindulnak felfedezni a környéket, élményeket gyűjteni. Úgy érzékeli, nemigen panaszkodnak rasszizmusra, illetve arra, hogy idegenként, elutasítóan kezelnék őket. Persze, akadnak más tapasztalatok is, például Hajdúszoboszlón.
