A kisállattartókat duplán sújtja az infláció vágtatása, a magukra költött, vásárlóerejét jelentős mértékben vesztő pénzeken túl a macskáik, kutyáik ellátására fordított összeg is jóval kevesebbet ér ma, mint egy évvel ezelőtt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi jelentése szerint az átlagos infláció 25,2 százalékos volt márciusban az egy évvel korábbihoz képest, de például az állateledeleknél 62,3 százalékos áremelkedést mértek 12 hónap legforgása alatt. csak egyes emberi felhasználású élelmiszerek – kenyér, vaj, tojás – ára nőtt nagyobb mértékben. Csakhogy, míg a felsorolt termékek esetében már csökken az inflációs nyomás, addig az állateledelnél egyelőre még felfelé kúsznak az árak.
Szintén a KSH adataiból derül ki, hogy egy doboz, 400–415 grammos macskaeledelért most márciusban átlagosan 562 forintot kellett fizetni, egy éve ennek az ára még csak 381 forint volt. A kutyatápok esetében megnehezíti az összehasonlítást, hogy míg az előző évben még a 3–5 kilogrammos kiszerelésű száraz eledelek árát rögzítette a hivatal, idén már a 2,5–5 kilogrammos kiszerelést veszik alapul. A legutóbbi árrögzítés során 1420 forint került be a statisztikába, egy évvel korábban pedig 2420 forintot tüntettek fel. Természetesen szó nincs arról, hogy ennyivel olcsóbbak lettek ezek a termékek, csak a kiszerelés miatt tűnik úgy, mintha jelentős lenne az áresés. A múlt év márciusi árakat az év végi adatokkal érdemes összevetni: ami 2420 forint volt az év harmadik hónapjában, azért decemberben már 3460 forintot kértek el a boltokban.
Érthető, ha a kisállat-tartók kétszer is meggondolják manapság, miből és mennyit vásároljanak. Egy havi költésük természetesen függ a kisállatok számától, valamint az eledel mennyiségétől és a minőségétől, de általánosságban elmondható, hogy 15–20 ezer forint alatt már tavaly is nehéz volt megúszni a kiadást (és ebbe nem számoltuk bele az időközönként szükséges állatorvosi kezeléseket, kerti macskák esetében az élősködők elleni védekezést). Ha több kisállat él a háztartásban, akik minőségi eledelt kapnak, akkor máris a 40–50 ezer forintos tartományban járunk. Ez fölötte van az egy keresőre jutó havi átlagjövedelem tíz százalékának, elmondható tehát, hogy egyre inkább luxus ma Magyarországon kisállatokat tartani.
Minden gazdi a legjobbat akarja adni a kedvenceinek, de az infláció miatt sokan kényszerülnek engedni a minőségből. Ezt igazolják vissza a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége kisállateledel-gyártói tagozatának tapasztalatai is. Racskó Tamás tagozati titkár szerint
A titkár szerint a bizonytalan gazdasági kilátások, a reálbérek csökkenése a fogyasztás jelentős visszaesését, illetve átalakulását eredményezte az elmúlt esztendőben. A vásárlói szokások változása ott érhető tetten, hogy a kereslet a nedves tápoktól elmozdult a száraz tápok felé, valamint az egyadagos tápoktól a többnapos (vagyis nagyobb kiszerelésű) tápok irányába. Racskó Tamás szerint az is megfigyelhető, hogy bár a kedvezőbb árfekvésű termékeknél (ezek jellemzően a kereskedelmi sajátmárkás tápok) nagyobb volt az áremelkedés, mint a gyártói márkáknál, mégis az előbbiek iránt nőtt a kereslet, mert azok még így is olcsóbbak, mint az utóbbiak.
Rossz hír a kisállat-tartóknak, hogy érdemi javulás nem várható e téren az előttünk álló időszakban.
Az eddigi árrobbanást a csomagolóanyagok, a munkabérek, illetve az energia költségének jelentős emelkedésével (Racskó Tamás szerint az energiaigényes állateledel gyártásnál jellemzők a hosszú távú szerződések, ezért, aki az elmúlt másfél évben „rossz pillanatban”, az energiaárak tetőzésekor kötött szerződést, s közben nem tudott energiahatékonysági beruházásokat végrehajtani, rosszul járt) magyarázzák az ágazatban, valamint a forint árfolyamának tavalyi elszállása is rontott a helyzeten. Az előző évi aszály árfelhajtó hatása tetézte a bajokat, az állateledelek alapanyagának számító gabonafélék, húsfélék ára erőteljesen emelkedett a kínálat szűkülése miatt, amit szintén be kellett építeniük az árakba. Ez főleg a kereskedelmi saját márkás termékeknél okozott árnyomást. Ami csak lassan fog enyhülni:
Mielőtt legyintene az olvasó, hogy ez csak egy szűk réteg problémája, érdemes felidézni, hogy az European Pet Food Industry Federation 2021-es becslése szerint Magyarországon 2,8 millió kutyát és 2,3 millió macskát tartottak a háztartásokban. Más kalkulációk szerint az ebek száma a Covid alatt 3 millióra nőtt (a karantén magányát próbálták így oldani az új gazdák).
A magyar piac mérete meghaladja az évi 100 milliárd forintot: a tagozat szerint tavaly március és idén február között nagyjából 113 milliárd forint volt a kisállateledel-forgalom Magyarországon. Ami több mint 25 százalékos értékbeli növekedést jelent az előző évhez képest – teszi hozzá Racskó Tamás. Ha a szaküzletekben forgalmazott gyógytápokat is figyelembe vesszük, akkor 40–50 milliárd forinttal még nagyobb a piac. Amelynek 90 százalékát teszik ki a kutya- és macskaeledelek (ezen belül az előbbiek részesedése 55 százalékos, utóbbiaké 45 százalék).
Ezen a ponton felvethető, hogy 62 százalékos áremelkedés mellett miként jön ki a 25 százalékos forgalomnövekedés? Hát úgy, hogy az értékesített volumen csökken, vagyis a kereskedők drágábban, de kevesebb terméket tudnak értékesíteni.
Egészen 2022-ig, tíz éven át rendre bővült a volumen is – volt olyan év, amikor kétszámjegyű mértékben –, tavaly azonban megszakadt ez a sorozat: termékkategóriától függően 8–10 százalékkal esett vissza a forgalmazott mennyiség.
A kereskedők bevétele az áremelkedés miatt tudott mégis emelkedni az előző évben. Az, hogy e mögött esetleg extraprofit áll-e – mint ahogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank egyöntetűen erre fogja az árak felfutását – a szövetség nem kívánta megítélni, mint mondták, nem rendelkeznek ilyen jellegű információval.
A magyar kisállateledel-gyártói piac koncentrált, 50–60 vállalkozás osztozik rajta
– mondja Racskó Tamás. A beszerzéseikben az elmúlt időszakban nőtt a hazai előállítású alapanyagok aránya, miután a koronavírus-járvány alatt akadozó ellátási láncok alkalmazkodásra késztették a vállalkozásokat. A titkár állítása szerint ma már az állateledelek fő összetevőinek számító gabonafélék és húsok túlnyomó többségét magyarországi termelőktől és vágóhidaktól vásárolják.
A magyar piacra kerülő termékek felét itthon gyártják, másik fele importként jön be az országba, de ebben nagy különbségek lehetnek termékkategóriák szerint – állítja a titkár. A nagy kiszerelésű kutyakonzerveket például szinte teljes egészében itthon állítják elő, míg az alutasakos macskaeledel alapvetően behozatal útján kerül a polcokra. E látszólag abszurd helyzet magyarázata, hogy a nagyobb gyártók a mérethatékonyság miatt egy helyen (országban) gyártanak egy bizonyos terméket, annak jó része pedig a piaci igényekhez igazítva exportra kerül. A helyi vásárlói szokások és a termékkategórián belül egy adott márka kedveltsége alapján tehát az amúgy nagy gyártókapacitással rendelkező ország piacát egy másik országban gyártott márkájú termékkel, másik branddel láthatják el. A titkár szerint azonban a legkedvezőbb árú termékeket többségét itthoni gyártók állítják elő.
