Mivel az árstop politikai kommunikációs eszköz is egyben, várható volt, hogy marad
– így értékelte Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója Orbán Viktor árstopokkal kapcsolatos kijelentését az Indexnek adott interjújában. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott múlt pénteken, hogy: „sajnos még nem lehet kivezetni az árstopot, ami eddig történt, az kevés”. Heiszler Gabriella elmondta: szimbolikus jelentőségük van az érintett alapvető élelmiszereknek, „a döntéshozó azt pedig nyilvánvalóan nem mérlegeli, mit veszítünk mindannyian a kiválasztott kilenc termék árbefagyasztásával”. Most abban bíznak, hogy a nyár elején kivezetésre kerül az intézkedés.
Amikor ez majd megtörténik, hónapokig nem adunk el cukrot, lisztet, étolajat, az borítékolható, a többi termékkategóriánál is hosszú hetekbe telhet majd a piac regenerálódása
– tette hozzá.
Heiszler beszélt arról is, hogy jelenleg nincs annyi burgonya, tojás, sertéscomb vagy csirkemell, amekkora pluszkeresletet generált az állami beavatkozás, ez pedig az import felé löki a beszerzést. A SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója megjegyzete:
csak az élelmiszerárstopon heti mintegy 250-300 millió forintot bukunk, többet, mint a különadón. Az más kérdés, hogy változatlanul nincs profit, nemhogy extraprofit, és még ma sem értjük, miért árbevétel-arányosan állapítják meg.
Heiszler az Indexnek adott interjújában kitért még arra, hogy:
- A 90-es évek óta nem látott, napjainkban újra erősen kirajzolódó mintázat, hogy a fizetések hetében kilő a forgalom, majd nyomtalanul el is tűnik a vásárlói kedv.
- A saját márkás termékeik 26-27 százalékos forgalmi részaránya két év alatt felment 33 százalék fölé.
- A zöldség-gyümölcs és a pékáru esetében is jócskán visszaesett az értékesítési volumen, az utóbbira jellemző példa, hogy négy zsemle helyett sokan vesznek inkább fél kiló kenyeret.
- A gyümölcs luxuscikké vált.
Heiszler Gabriella februárban a 24.hu-nak adott interjújában is beszélt arról, hogy már a középosztály is kétszer meggondolja, hogy mit vásároljon, különösen, hogy kell-e neki a drágább, márkásabb termék.
