Amilyen látványos akciókat indítottak 2018 végétől hatóságok Bige László milliárdos műtrágyakirály ellen, olyan csendben ért finisébe a vádhatósági eljárás, legalábbis abban az ügyben, amely miatt egy éve 48 órára őrizetbe is vette a nyíregyházi rendőrség az ország akkor még ötödik leggazdagabb vállalkozóját. Bige vagyona a Forbes szerint egy év alatt 110-ről 92 milliárd forintra apadt, így a lap rangsorában is visszacsúszott a 14. helyre, mégsem ez az üzletember legnagyobb gondja jelenleg.
Óriási felhajtás volt Bige szolnoki kénsavgyára körül 2018 novemberében, 300 rendőr és katasztrófavédő szállta meg a telephelyet. Mint beszámoltunk róla, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmények miatt kutakodtak, és rövidesen le is állították a gyárat. Hogy milyen további bűncselekményekről van szó, azt a hatóságok nem árulták el, de e nélkül is komolynak nézett ki az ügy, hiszen veszélyes hulladék esetében a büntetési tétel akár nyolc év is lehet. Bige viszont nem környezetvédelmi ügyről, hanem a cége ellen indított hadjáratról beszélt, és meg is nevezte Csányi Sándort, az OTP Bank vezérét, mondván, régóta tartó viszályuk összefügg a hatósági akciókkal. Azt állította: a támadás célja, hogy rákényszerítsék a régió legnagyobb nitrogénműtrágya-gyárának eladására.
Tavaly tavasszal Bigét őrizetbe vették, és házkutatást is tartott nála a rendőrség. A 24.hu közölte akkor először, hogy nem az eddig ismert ügyben, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt hallgatták ki a Bige Holding tulajdonosát, hanem vesztegetéssel gyanúsítják. Részleteket azonban a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el.
A vesztegetési ügy mibenlétéről ezúttal az ügyészség nem óhajtott részletekkel szolgálni, ráadásul azt közölték kérdésünkre, hogy a vádlott nem közszereplő. A Nyíregyházi Törvényszék annyit válaszolt lapunknak, hogy április 21-én érkezett meg hozzájuk a vádirat, a veszélyhelyzetre tekintettel az iratok megvizsgálására és a vádirat kézbesítésére három hónap áll rendelkezésükre. Erre eddig a nagy terjedelmű iratanyag miatt nem került sor – jelezte a bíróság, amely szintén a személyes adatok védelmére hivatkozva nem adott tájékoztatást a vádlott kilétéről.
Mégis úgy tudjuk, hogy Bigéékhez már eljutott a vádirat, és bár a nagyvállalkozó nem reagált lapunk megkeresésére, ügyvédje, Zamecsnik Péter értesülésünk megerősítve annyit válaszolt, hogy „a vád koncepciója a vesztegetésről teljességgel megalapozatlan”.
A nagy hallgatás közepette némi kapaszkodót ad a bő két hete a megyei hírportálon Martossy György megbízott főügyész aláírásával megjelent közlemény, amely ugyan nem nevezi meg Bigét, csupán egy vállalkozót említ – így visszhangtalan is maradt –, levezeti viszont a feltételezett bűncselekményt. Ezek szerint Bigét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja, mivel
Az ügyészség szerint Bige megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, az összeget pedig átadja a milliárdosnak. Aki cserében vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz juthat.
Mindez 2010-ben történt, amikor az ügyészség szerint a terméket készpénzért, számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot csorgatott vissza Bigének, amivel saját cégének nem számolt el.
Az ügyészség vagyonelkobzást indítványozott a vesztegetési pénzre, amit a nyomozóhatóság Bige László bankszámláján már le is foglalt, és további 20 millió forint büntetést is szükségesnek tart. Emellett börtönbüntetést kér a milliárdosra, de abban az esetben, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról,
A HVG tavalyi cikkében azt derítette ki, hogy egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bigét, amelynek során állítólag nem piaci áron adott el műtrágyát. A lap azt feszegette, hogy mivel csak egy gyanúsítottja van az ügynek, holott a vesztegetéshez ketten kellenek, a partner dobhatta fel Bigét, mentve az irháját.
Az ügyet közelebbről ismerő más forrásunk ugyanakkor a vádiratból nyilvánosságra került összegzés alapján úgy véli, az ott leírtak nem vesztegetésre, inkább sikkasztásra, költségvetési csalásra illenek. Ezek elévülési ideje nyolc év, a vádemelésben szereplő ügylet pedig 2010-ben történt, így ezek miatt büntetést már nem lehetne kiszabni.
Kiemelt kép: Balázs Attila /MTI
