Gazdaság

Belerúgott az országba a boltzár

Megérkeztek a legfrissebb, 2017. első negyedévi kiskereskedelmi statisztikák a Központi Statisztikai Hivataltól, így végre látjuk, milyen irányt vett az ország a boltzár utáni évben.

A boltzárról szóló törvényjavaslatot 2014-ben a KDNP kezdeményezte, a lobbijuk pedig annyira sikeres volt, hogy kevés kivétellel 2015. március 15-től egy éven át a boltok nagy részének be kellett zárnia vasárnap. A változtatásnak nem önként lett vége: a kormány tavaly áprilisban döntött az intézkedés visszavonásáról, így téve okafogyottá az MSZP népszavazási kezdeményezését.

Eltűnnek a boltok

A KSH folyamatosan közzéteszi a kiskereskedelmi üzletek számát típusonként. A legfrissebb adatokból kiderül, hogy míg 2012-ben, azaz öt évvel ezelőtt 45 ezer élelmiszer és élelmiszer jellegű volt belőlük Magyarországon, addig tavaly ez a szám kilenc százalékkal alig 41 ezerre csökkent.

Az önálló vállalkozók által működtetett egységeknél még ennél is nagyobb, 13 százalékos volt a csökkenés 4 év alatt.

A boltbezárások mögött egyébként több ok is áll: 2013-ban a dohányboltok létrehozása, 2014-ben az online pénztárgéprendszer kialakítása, 2015-ben pedig a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény alapján bevezetett vasárnapi boltzár játszott közre.

Nem volt más választás

Vetettünk egy pillantást a kiskereskedelmi üzleti forgalomra is (gépjármű-üzemanyag nélkül), majd megvizsgáltuk a naptárhatástól megtisztított negyedéves adatokat. A boltzár 2015. március 15-én lépett életbe, mi a változást 2015 második negyedévétől számítottuk, és mivel 2016 áprilisában ért véget, így a 2016-os első negyedév volt az utolsó időszak, amit közvetlenül érintett. Az egyes negyedéveket az előző év hasonló időszakához viszonyítottuk (2016 július-szeptemberét például 2015 július szeptemberéhez), az alábbi diagramon pedig az látható, hogy mekkora volt a százalékos növekedés – a középső értékek a boltzárosak.

A második negyedév 2014-ben 4,9 százalékkal volt magasabb az előző évinél és az látszik, hogy a következő két évben kicsit nagyobb ütemben nőtt a forgalom. A 2015-ös adat betudható annak, hogy az még az útkeresés és a jogszabályi határok feszegetésének időszaka volt, a 2016-os április és június közötti időszakban pedig már véget ért a boltzár. A harmadik negyedévben 2015-ben az előző évi három százalékot 5,2 követte (itt már hétköznap is hosszabb nyitva tartással működtek a boltok és mindenki elintézte a hét másik hat napján a bevásárlást), az igazi sokk viszont az év végén jelentkezett: hiába volt 2014-ben 5,2 százalékkal magasabb a forgalom az előző évinél, ez 2015-ben már csak 4,6 volt, tavaly pedig még ennél is kevesebb, 3,5.

Arányaiban a legnagyobb változás az első negyedévhez kapcsolódik és látszik, hogy súlyos gazdasági következményei lettek volna, ha tavaly nem vonják vissza a törvényt:

a boltzár első, „érintetlen” negyedévében 7 százalékkal több forgalmat hoztak az üzletek, mint előtte, azonban 2016 januárja és márciusa között (ez a boltzár utolsó három hónapja) már csak 4,7-tel, idén pedig folytatódott a tendencia és feleannyit (3,7) mint a vasárnapi zárva tartás előtt.

Fejléckép: Getty Images

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.