Tavaly decemberben 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, tavalyi év egészét tekintve a termelés volumene 2016-ban 0,9 százalékkal nagyobb volt, mint 2015-ben, amikor 7,4 százalékos volt a kibocsátás növekedése – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
Munkanaphatástól megtisztítva tavaly decemberben a termelés 1,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,5 százalékkal emelkedett a tavalyi év utolsó hónapjában. Az elmúlt évben 5 hónapban regisztrálta a termelés növekedését a statisztika, egy hónapban, júliusban az előző havival megegyező volt az ipar teljesítménye és hatszor csökkent az előző hónaphoz viszonyítva.
Mi történt decemberben?
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: decemberben nem történt nagy változás a korábbiakhoz képest. A legnagyobb súlyú ágazatban, a járműgyártásban decemberben is csökkent a termelés. A másik jelentős exportágazatban, a számítógép, elektronikai termékek gyártásában valamivel nagyobb növekedés volt az átlagosnál, de nem tudta kompenzálni az általános stagnálást, illetve a járműgyártás visszaesését.
2016-ban így muzsikált az ipar
Az egy évvel korábbihoz képest tavaly öt hónapban – februárban, áprilisban, májusban, augusztusban és novemberben – nőtt az ipari termelés a kiigazítatlan adatok szerint. A legerőteljesebben augusztusban, amikor 10,8 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás az előző év azonos időszakához képest, de májusban is jelentős, 9,1 százalékos volt a növekedés.
A legnagyobb csökkenés a nyers adatok szerint tavaly márciusban volt, amikor 5,6 százalékkal esett vissza a termelés az egy évvel korábbihoz képest.
A munkanappal kiigazított adatok szerint hét hónapban volt növekedés, a legjobban, 4,7 százalékkal áprilisban bővült az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A kibocsátás júliusban stagnált, márciusban, júniusban, szeptemberben és októberben pedig csökkent. A munkanappal kiigazított adatok szerint szeptemberben volt a legnagyobb, 3,7 százalékos a visszaesés.
A 2016 decemberi ipari termelés részletes adatait egy hét múlva, február 14-én adja ki második becslése alapján a KSH.
Elemzői vélemények
Az ipari teljesítményt a tavalyi év egészében jellemző hullámzás, a decemberi adatokra is hatással volt. Éves összevetésben 0,5 százalékkal zsugorodott a magyar ipari kibocsátás 2016 utolsó hónapjában. Az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely szerint enyhe bizakodásra ad okot, hogy a munkanap-hatást kiszűrve 1,9 százalékos termelésnövekedést láthattunk éves összehasonlításban, míg a szezonálisan igazított érték havi alapon 0,5 százalékos bővülést jelzett.
A havi növekedési értékek pozitívak voltak végig a negyedik negyedévben, ami azt sugallhatja, hogy 2016 első három negyedévében látott jelentős ingadozást követően egy stabilabb időszak következhet 2017 elején. Véleménye szerint a szeptember óta napvilágot látott beszerzési menedzser index értékek is az ipar stabilizálódásának jeleit mutatják. Idén az ipari termelés 2016-osnál erősebb növekedésére számít, azonban a világgazdasági konjunktúrát övező kockázatok miatt nem számol jelentős ipari fellendüléssel.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kifejezetten kedvező konjunktúramutatók ellenére tavaly gyenge teljesítményt nyújtott az ipari termelés, ezen belül pedig különösen gyenge volt a járműgyártás kibocsátása, amit részben a hazai autógyárakban elvégzett modellfrissítések is okozhattak.
A következő hónapokban azonban újra élénkülhet az ipari termelés – vélekedett. Hozzátette, hogy ezt a határozottan javuló hazai és európai konjunktúramutatók is alátámasztják, azonban az Audinál a műszak visszafogás fékezheti a növekedés ütemét. Az elemző szerint a feldolgozóipari foglalkoztatás növekedése szintén az ipar várható élénkülését jelzi előre.
Az alacsony tavalyi bázis és egyes új kapacitások üzembe helyezése miatt idén 3,5-4 százalékra gyorsulhat a növekedés. Lényegesebb gyorsulás 2018-ban várható, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe – ismertette Suppan Gergely .
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint idén hasonlóan lassú növekedéssel lehet számolni, mint 2016-ban. Az idei teljesítmény is nagyban azon múlik majd, hogy miként lesz képes a többi ágazat ellensúlyozni az Audi kisebb termelését, amit a háromról két műszakra történő átállás okoz – tette hozzá.
Virovácz Péter kitért arra, hogy a kedden közzétett német ipari termelési adatok óriási negatív meglepetést okoztak, mivel a német ipar 3 százalékkal zsugorodott havi összehasonlításban. Jellemzően a német és a magyar ipari adatok szorosan korrelálnak, így ezért is tekinthető pozitív meglepetésnek a magyar ipar év végi teljesítménye – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a KSH előzetes adataiból még nem ismertek a pontos részletek, ám információik szerint az autógyártás markáns visszaesését képes volt a többi iparág együttes, nagyjából egyenletes felfutása ellensúlyozni.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szintén kiemelte, hogy gyenge teljesítményt nyújtott a magyar ipar 2016-ban, lényegében stagnálás jellemezte az ágazat tavalyi teljesítményét. Ennél rosszabb eredmény legutóbb 2012-ben született, amikor 1,8 százalékos csökkenés volt az iparban.
Kifejtette: részben a járműgyártás gyengélkedésével magyarázható az ipar szerény növekedése, de a január-novemberi részletes adatok szerint kevés ágazat volt, amely jól szerepelt. Az átlag felett teljesített többek között a gumiipar, a fémipar, a villamosberendezéseket, valamint a számítástechnikai és elektronikai eszközöket gyártó ágazat. Ezek ugyan javították az összképet, de a többi ágazat visszaesése és stagnálása miatt csak minimális többletre volt képes az ipar.
Németh Dávid szerint az idén javulhat a helyzet az iparban: a jelenlegi kilátások szerint 4 százalékos bővülésre lehet számítani.
