Ez a két lehetősége van a kormánynak, hogy megússza a hatalmas bukást

A Kúria befogadta az MSZP népszavazási kezdeményezését, aminek az lehet a végeredménye, hogy újra kinyitnak a boltok vasárnap is. De vajon eljut-e a kérdés a népszavazásig, és ha eljut, valóban várható-e pozitív végeredmény? Mik lehetnek a kockázatok, mit húzhat a kormány, hogy az utolsó pillanatban keresztbe tegyen? És ha minden jól megy, mikor mehetünk majd újra vasárnap szabadon vásárolni?

Már nyáron meglehet a népszavazás

Reiner Roland politikai elemző előrebocsátotta, hogy előnyt jelenthet az ellenzéki pártoknak és az MSZP-nek, hogy két népszavazási kérdésben (földeladás – MSZP; és 2 milliós bérplafon az állami cégeknél – Kész Zoltán) már gyűjt aláírásokat, tehát a mozgósításban már benne vannak. Ezekhez be tudják csatolni harmadik kérdésként a vasárnapi boltzárat.

Összesen 120 napjuk van, hogy összegyűjtsék a 200 ezer aláírást – szerinte ennyi idő alatt össze is fog gyűlni. Hogy ténylegesen mennyi idő alatt lesz meg a kellő számú aláírás, azt viszont úgy véli, ma nehéz megtippelni. Az időnek van jelentősége: hogy ha korábban megvan a 200 ezer aláírás, és ellenőrzik, elfogadják, akkor korábban lehet megindítani a népszavazást.

Az Országgyűlésnek egyébként az aláírásgyűjtők hitelesítése, elfogadása után 30 napja van kiírni a népszavazást a törvény szerint. Ha pedig az Országgyűlésnek a népszavazás eredménye alapján törvényt kell alkotnia, e kötelezettségének 180 napon belül kell eleget tennie.

Ésszerű egybefésülni a hármat

Az elemző szerint logikus lehet a kezdeményezők részéről, hogy a három kérdés egy népszavazással menjen le. Éppen ezért célszerű lehet minél előbb összegyűjteni a még csak most elstartoló vasárnapi boltzáras kérdéshez is a 200 ezer aláírást, hogy felzárkózzon a másik kettő, már elindult aláírásgyűjtéshez, és április-májusra készen legyenek. Erre Reiner jó esélyt lát.

Így szerinte akár nyáron meglehet a népszavazás. És ha többségben lesznek a vasárnapi vásárlás támogatói, akkor legkésőbb az év végéig a törvénymódosítás is ki kell, hogy jöjjön.

Mi lehet a népszavazás vége?

A közvélemény-kutatások szerint folyamatosan, tartósan magas azok aránya, akik elutasítják a vasárnapi zárva tartást. Ez jó kiindulópont. Viszont mivel a népszavazás csak akkor lehet érvényes, ha a szavazók legalább fele elmegy rá, és közülük legalább 50 százalék egyetért a javaslatokkal, így mégis van rizikó. Vagyis komoly mozgósítási feladata van az ellenzéknek, ha célt akar érni. A mozgósítást pedig segítheti szerinte, hogy három különböző csoportot megszólító kérdés is van. Mert, ha valakinek legalább az egyik kérdés kifejezetten fontos, akkor már a másik kettőre is szavazni fog.

Szimbolikus értelemben egyértelműen kormányellenes népszavazásként lehet felfogni a hármas kezdeményezést. Aminek hatalmas jelentősége van az ellenzék számára, hiszen 2010 óta nem volt hasonló politikai mozgósításra alkalmas helyzet – jegyezte meg. Ezért is gondolja a szakértő, hogy jó eséllyel sikerre vihető az ügy.

Nehéz lenne a Fidesznek védeni a bástyáit

Rákérdeztünk, vajon arra gondolva is várható-e, hogy nyer az ellenzék, hogy egyébként változatlanul és fölényesen vezet a kormánypárt a piackutatások szerint a szavazók körében. Igennel válaszolt, mégpedig azért, mert szerinte a Fidesznek ebben a három kérdésben szinte lehetetlen mozgósítania a saját szavazóit.

Arra buzdítani a saját szavazóikat, hogy menjenek el, és álljanak ki amellett, hogy a boltok zárva legyenek, hogy a földeladásról nem kell külön törvény, és hogy ne legyen kétmilliós bérplafon, nagyon nehéz politikai feladat lenne, ezért nem gondolná, hogy átvihető ilyesfajta kérés. Ezért is válhat kormányellenes népszavazássá ez a mostani, mert nem direkt pártpreferenciát kell kifejezni – magyarázta.

Viszont a Fidesz elérheti azt, hogy a saját hívei ne menjenek el a népszavazásra. Köztudott, hogy a Fidesz szavazóinak egy része sem támogatja a vasárnapi boltzárat. De, ha őket sikerül távol tartani, akkor megtorpedózhatják a várt pozitív végkimenetet. Ezért is van hatalmas mozgósítási felelőssége az MSZP-nek, az ellenzéknek. A bal oldali szavazók, a bizonytalanok és a jobbikos hívek együtt viszont elegen lehetnek, ha döntő többségük elmegy.

Presztízskérdések – visszakozhat is a Fidesz

Más megközelítésből viszont egyáltalán nem biztos abban, hogy lesz-e egyáltalán népszavazás. Az elemző szerint ugyanis könnyen lehet, hogy a Fidesz inkább kifogja a szelet a vitorlából, és visszavonja a törvényt, mielőtt még sor kerülhetne az aktusra. Úgy véli, ez a felvetés most erősen téma lehet a kormánypárt berkein belül.

Rövid távon (egy hónapon belül vagy akár még a nyár elején) az elemző szerint az lehet a kormány részéről jó lépés, hogy visszavonják a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényt. Kommunikációs oldalról ezt a döntést azzal támogathatják meg (pozitív üzenetet adva), hogy a kormány meghallotta és megértette, hogy az emberek nem szerették meg, nem szokták meg a változást, és ezért visszakoznak.

Ennél kicsit távolibb és bizonytalanabb helyzetet teremtene, ha arra játszanának, hogy eredménytelenné tegyék a népszavazást. Ezzel be kellene vállalniuk azt is, hogy hónapokig témát adnak az ellenzéki pártoknak – jegyezte meg.

A Jobbikot nehéz helyzetbe hozhatja a népszavazás

Reiner Roland szerint önmagában az, hogy kormányellenes népszavazás lehet, jelenthetné azt, hogy a Jobbik támogatói is igennel válaszolhatnak. De mivel két kérdés az MSZP-hez kapcsolódik, így azért erre mégsem merne fogadni. Ezért is lesz nehéz helyzetben a Jobbik. Még úgy is, hogy az ő híveik is nagyon magas arányban utasítják el a vasárnapi boltbezárást. Vagyis innen nézve nem kellene megalkudniuk.