Orbán Viktor október közepén egy konferencián kijelentette:
A magyarországi digitális gazdaságból hasznot húzó tengerentúli cégek is vegyenek részt a közteherviselésben.
A friss hírek szerint, Deutschék gőzerővel dolgoznak az új kormányfői iránymutatás jogi formába öntésén. Ebben az az érdekes, hogy a mai Figyelő úgy tudja:
Azaz a kabinet ambíciója az, hogy uniós élharcosként irányt szabjon a nagy internetes cégek megadóztatásának, mert „a brüsszeli malmok túl lassan őrölnek”. E mellett természetesen napirenden van az is, hogy a hazai „internetes vállalatokat” is megadóztatnák valamilyen formában, még ha az eredeti, egy évvel ezelőtti tervekhez képest sokat is változtak az elképzelések (bár az újakról se lehet sokat tudni).
A bizonytalanságot fokozza, hogy maga Deutsch Tamás is úgy nyilatkozott: a tengerentúli multicégeket nem feltétlenül adóztatni szeretnék, hanem „nyitottak a külön megállapodásokra, illetve a kizárólagos szerződések” megkötésére is.
Nem árt tudni, hogy erre természetesen semmi sem kötelezi az amerikai cégeket. Naivitás lenne feltételezni, hogy majd éppen a magyar kormánnyal fognak aláírni egy szerződést, miszerint önként lemondanak a bevételeik egy részéről, mert a kormány ezt kérte. És ezúttal abban is erősen kételkedünk, hogy a különalkuk rendszerével térdre lehetne kényszeríteni az amerikai cégeket.
Majd meglátjuk
Ami a tengerentúli cégek adóztatását illeti: elviekben az európai és magyar digitális szakma is egyetért abban, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan. Azaz nem tolerálható, hogy a Google, a Facebook, vagy más globális szolgáltatók alig vagy egyáltalán nem adóznak Európában, miközben ingyen használják a nemzeti infrastruktúrákat, illetve tetemes bevételhez jutnak a reklámpiac letarolásával. A problémát itt is a konkrétumok, az elvek jogszabályba formálása jelenti – mint mindenhol Európában.
Magyar szempontból csak a legfontosabb akadályokat említjük:
- a tengerentúli cégek plusz-adóztatását az USA-val kötött kettős adóztatásról szóló egyezményünk kizárja
- amíg az EU nem dönt a Google és a Facebook megadóztatásának ügyében, Orbán aligha tehet érdemben bármit
- szakértők szerint a hazai jogszabályok alapján kizárólag a szolgáltatást igénybevevőket lehetne megadóztatni (azaz a Google- vagy Facebook-hirdetést feladó vállalatot, magánszemélyeket), ami lényegében a megbukott reklámadó felmelegítése lenne – ezt viszont a netadós tüntetések fényében nyilvánvalóan nem fog újra megkockáztatni a kormány.
Emlékeztetőül: tavaly októberben ez volt az internetadós tüntetésen Budapesten:
A franciák és az olaszok is belebuktak
Bár néhány nemzeti kormány is megpróbálta megadóztatni a Google-t és a Facebookot, ez nem sikerült. A hvg.hu írta meg, hogy korábban a franciák és az olaszok is kudarcot vallottak. Nicolas Sarkozy akkori francia elnök 2010-ben jelentette be, hogy a Google-féle keresőmotorokon és internetportálokon megjelenő reklámok után 50, majd évi 35-40 millió eurót szednek be a szolgáltatóktól. Az adót a szolgáltatókkal fizettették volna, de ez jogilag megkérdőjelezhetőnek bizonyult, és végül az elképzelés ugyanúgy megbukott, mint pár éve az olaszok kísérlete. Utóbbiak azzal próbálkoztak, hogy hirdetést feladni csak a helyi ügynökségen keresztül engedték meg, akik biztosították volna az adóalany keletkeztetését is. Azonban ez a próbálkozás is megbukott.
Miért merült fel újra az az egész?
Egyelőre az a biztos, hogy semmi sem biztos, találgatni pedig senki nem akar, legfeljebb név nélkül. A mai hírre reagálva a 24.hu megkereste a Google hazai irodáját, akik nem kívánták kommentálni a kérdést. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége is, ahol azt mondták: Laufer Tamás elnök szabadságon van, az elnökségből mások sem nyilatkoznak, így a kérdéseinket most nem tudják megválaszolni. Jogi konkrétumok nélkül az általunk megkeresett ügyvédi irodák sem vállalták a közreműködést a cikkben.
Ugyanakkor több IT-vezetővel is beszéltünk az ügyben, akik – név nélkül nyilatkozva – nagyon nem tudják hova tenni a kormányfő által újra felmelegített Google-adót. Körükben általános vélemény, hogy „Orbán Viktor ötlete egy óriási politikai gumicsont, amin csámcsogni lehet”, hiszen a kérdést szakmailag csak európai szinten lehetne kezelni, a nemzeti kormányok egyedül semmire se mennek. Európa is dolgozik a szabályozáson, de a sorrend nagyon fontos: előbb Európa, aztán a nemzeti kormányok.
A politikai gumicsonton túl
Az általunk megkérdezettek, bár a magyar törvényhozásról sok mindent el tudnak képzelni, mégsem tartják valószínűnek, hogy a kormány másodszorra is elkövetné azt a hibát, hogy a hazai internetes szolgáltatókra (vagy a hirdetést feladó cégekre, magánszemélyekre) hárítanák egy burkolt reklámadó formájában a Google-adót. A jogi norma szintjén leginkább egy „egyoldalú, üres, kardcsörgető deklarációt” valószínűsítenek, ami kizárólag a választóknak szól (nevezetesen, hogy Magyarország majd jól megmutatja Amerikának). Egyébiránt kiváncsian várják, hogy Deutsch Tamás miként fogja megoldani a kormányfő által rá kiosztott – meglehetősen hálátlan – szerepet.
Deutsch Tamás szerint jelenleg a részletek tisztázása folyik, de november közepére lesz egy terv, amit már a kormány elé terjeszthet. Mindenesetre, az internetes konzultációk nagymestere pénteken fog sajtótájékoztatót tartani egy másik témában – „hozzáférhető és megfizethető internetet mindenkinek” -, ahol rá fogunk kérdezni a Google-adóra is, így remélhetőleg hamarosan már többet fogunk tudni érdemben. Vagy nem.
UPDATE – Rákérdeztünk a sajtótájékoztatón a Google-adó részleteire, az ebből készült cikkeinket itt és itt tudja elolvasni. Újdonság, hogy Deutsch Tamás a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette: az internethasználat áfája 18 százalékra csökken.
