A két politikust kérdeztük az Európai Parlamentben a menekültek kapcsán, amiről természetesen nagyon kemény vita alakult ki. Az MSZP-s politikus szerint a szolidaritás kell, hogy Európát vezérelje, míg a Jobbik képviselője inkább aggodalmainak adott hangot.
Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője szerint a menekült státusz nem örökkévaló, ezért az integrálási kérdéskör egy pici óvatosságot követel. A tapasztalat persze az, hogy ha valakik tömegesen menekülnek valahova, akkor nagy részük szinte élete végéig ott is marad, de meg kell a helyzet ideiglenes jellegét őrizni. A képviselő azt mondja, hogy a nagyjából 1 milliós menekült tömeg töredékét, kb. 160 ezer ember kvóta szerinti elosztását fogadta el az Európai Tanács belügyi formációja. Szanyi fontosnak tartja, hogy ez nem úgy van, hogy minden ország birkózzon meg saját maga a problémákkal, hanem legyen egy szolidaritási eleme is a helyzetnek. Németország így is úgy is viszi a terhek 80%-kát, és a maradék 10-20% szétosztásán megy az osztozkodás. A képviselő szerint ez ellen nem nagyon kellene ágálni. Szanyi Tibor szerint a helyzet menedzselésének pénzügyi akadálya nincs, és ha még több pénz kell, még több lesz – a nagyobb, gazdagabb országok elég tisztességesen fizetnek.
Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője felteszi a kérdést, hogy ezek egyáltalán mind menekültek-e? Nem tudja eldönteni, hogy mennyi a menekült, a bevándorló, vagy a fegyveres szervezetekhez tartozó dzsihádista. Továbbá az is dilemmája a képviselőnek, hogy a magyar határt Horvátországon és Szerbián keresztül eddig átlépő 300 ezer ember biztonságos országokból érkezők. A képviselő azt feltételezi, hogy a menekültek azokban az országokban biztonságban vannak. Így vajon miért nem kértek engedélyt az ottani letelepedésre? Balczó szerint a menekültek Németország felé történő továbbutazása azt bizonyítja, hogy alapvetően ők is gazdasági célból érkeznek – vagy munkalehetőséget keresnek, vagy ami szerinte sajnos gyakoribb: az európai, magasabb szintű szociális ellátási hálót szeretnék kihasználni. A képviselő attól tart, hogy az itt regisztrált 176 ezer migráns közül, miután Németország lefölözi azt a kvótát, akiket munkaerőként ők alkalmasnak tart, utána akarják majd ezt szétosztani, és a Dublin III. egyezmény értelmében oda küldik vissza őket, ahol először beléptek a schengeni övezetbe.
François Mitterand és Helmut Kohl után 26 évvel most Angela Merkel és François Hollande szólaltak fel együtt az EP képviselői előtt. Az ügy apropóját természetesen a menekült ügy adta. Merkel történelminek minősített parlamenti felszólalását vágatlanul, magyarul visszanézheted a GazdaságTV.hu oldalán, ezen a linken.
