Egyik olvasónk jelezte nemrégiben, hogy már több mint két hónapja elromlott a kisvállalkozásánál üzemelő online pénztárgép, ami azóta is szervizben van. Cseregépet pedig nem kapott a forgalmazótól, hiába kért. Így jobb híján kénytelen volt kézi nyugtákat kiállítani, ami eléggé leassíotta az üzletében a kiszolgálást, mivel sok kis értékű vásárlás zajlik nála.
Ráadásul úgy tudta, hogy ha végre megjavítják a gépét, és újra tudja használni, akkor az összes addigi tételt egyesével fel kell majd vinnie a gépre. Azonnal. Amit képtelenségnek tartott.
Szerencsére kiderült, hogy a felvitelt egy összegben is meg lehet oldani. Azonban ahhoz az kell, hogy a több mint két hónap alatt kiadott nyugtatömbök összesítve legyenek.
Ebben az üzletben egyébként napi átlagban 5 tömböt használnak el, így tehát a bő kéthavi mennyiség összesítése sem megy náluk túl gyorsan, ha nem is annyira képtelenség, mintha egyesével kellene felvinniük a tételeket.
Amikor a NAV-nál érdeklődtünk, kiderült, hogy januártól van némi változás azzal kapcsolatban, mivel blokkolhat a kereskedő, ha elromlik az online pénztárgépe, és a forgalmazó nem tud neki cseregépet biztosítani.
Elvileg kellene adni cseregépet
A fő szabály egyébként az, hogy az üzemeltető kérésére a szerviz köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül cserepénztárgépet biztosítani a javítás idejére. Egy kivétel van, ha a hiba 15 napon belül javítható. Ilyenkor ugyanis nem szükséges cserepénztárgépet vagy tartalék pénztárgépet beüzemelni, a pénztárgép megjavításáig az adóalany bizonylatolási kötelezettségét kézi nyugta adásával vagy készpénzfizetési számla kiállításával teljesítheti.
Amennyiben a szerviz 15 napon belül nem javítja meg a pénztárgépet és továbbra sem biztosít cseregépet és tartalék pénztárgép sem áll az üzemeltető rendelkezésére, akkor a javítás befejezéséig a kereskedő készpénzfizetési számla kiállításával tud szabályosan eleget tenni a bizonylatadási kötelezettségének.
December 31-ig még volt, január 1-jétől viszont már nincs arra lehetőség, hogy átmenetileg hagyományos pénztárgépet állítsanak be addig, amíg online kassza nélkül marad az üzlet.
Az első tétel az elmaradt időszak bevétele kell hogy legyen
A javítás befejezése után pedig első tételként a kézi nyugtaadással, készpénzfizetési számlával vagy cserepénztárgéppel bizonylatolt bevételt kell beütni, külön megjelöléssel vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett.
A csereidőszakban keletkezett bevétel bevitele
Ehhez a csereidőszak bevételének bevitelére a megjavított vagy új (nem csere-) pénztárgépen külön adóügyi napot kell nyitni. Ezen az adóügyi napon kizárólag a csereidőszakban keletkezett bevételt kell bevinni, majd az adóügyi napot le kell zárni.
A csereidőszak egy-egy napjának bevételét lehetőség szerint egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell bevinni. Amennyiben ezt az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, a csereidőszak egy-egy napjának bevételét több nyugtára is el lehet osztani.
Az adategyezőség igazolása érdekében az üzemeltetőnek az így keletkező, egy-egy nap bevételét tartalmazó nyugtát vagy nyugtákat össze kell tűzni a csereidőszakban (a csere pénztárgépen) keletkezett adott napi forgalmi jelentéssel.
A csereidőszakban keletkezett bevételek bevitelére szolgáló adóügyi nap lezárásakor keletkező napi forgalmi jelentést pedig csatolni kell a cserepénztárgép-naplóhoz.
Egy összegben elvileg lehet, de áfakulcsonként mégis bontani kell
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy bár a jogszabály egy összegben történő utólagos gépi rögzítést említ, a kézi nyugtán vagy egyéb nyilvántartásban szükséges az értékesített termékeket, szolgáltatásokat adómértékenként megbontani és a pénztárgépben az összegeket ennek megfelelően a tényleges áfagyűjtő alá rögzíteni. Ennek hiányában ugyanis az adóalany áfabevallási kötelezettségének nem tud majd jogszerűen eleget tenni.
Vagyis azt lehet tanácsolni, hogy akinek nincs cseregépe, az ne hagyja az utolsó pillanatra a nyugták, vagy készpénzfizetési számlák összesítését (főleg akkor ha különböző áfakulcsú termékeket forgalmaz), hanem menet közben rendszeresen összesítse a kiadott bizonylatokat.
Ha eltérés van
Amennyiben a javítás ideje alatt keletkezett bevétel könyvelése – a javítási időszak egyik hónapról a másikra történő áthúzódása esetén – nem egy adott hónapra vonatkozóan illetve nem egy összegben történik, és ennek következtében a jelzett időszaki bevételnek a megjavított online pénztárgépbe való bevitelét követően az online pénztárgép forgalmi adata és a könyvelésben szereplő tényleges bevétel között eltérés mutatkozik, úgy az eltérést és annak okát az adózónak saját nyilvántartásaiban a valóságnak megfelelően, kimutathatóan és visszakereshetően, kívülállók számára is megállapíthatóan kell dokumentálnia.
Ennek módját a jogszabály nem határozza meg, így bármilyen megoldás elfogadható, ami hitelt érdemlően igazolja, hogy az online pénztárgép forgalmi adata és a könyvelésben rögzített tényleges bevétel közötti eltérés a javítás időszakában keletkezett bevétel online pénztárgépben történő utólagos rögzítésére vezethető vissza.
