Érdekes ötlettel állt elő a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI): egységes modellt ajánlanának az uniós minimálbér számításához – számolt be hétfőn a Napi Gazdaság. A mértékre vonatkozóan is van elképzelésük: a tagállamok átlagbérének legalább felét tartanák elfogadhatónak. A minimálbérek megállapítását pedig egy közelebbről meg nem nevezett uniós szervezetre bíznák.
Ez alapján a jelenlegi 230 ezer forintos bruttó átlagbér mellett legalább 115 ezer forint kellene hogy legyen a magyar bruttó minimálbér a jelenlegi 101 500 forint helyett.
Akik már régóta lobbiznak érte
A lap megszólaltatott egy hazai szakszervezeti vezetőt is az ötlettel kapcsolatban, de nem a versenyszférából. Mint kiderült, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára támogatja az ötletet. Sőt, Boros Péterné azt is elmondta a lapnak, hogy ők már évek óta lobbiznak hasonló számítási módszer bevezetéséért.
A cikkben az is szerepel, hogy Borosné szerint a lépés csökkentené a bérfeszültséget. A CESI pedig többek között azzal is érvel, hogy ha egységes számítás lenne, akkor elég lenne évente egyszer áttekinteni a szakszervezet, munkáltatói érdekképviselet, kormány triónak a bérek kérdését.
Megkérdeztük a legnagyobb hazai versenypiaci munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet vezetőit, ők mit szólnak a felvetéshez. Annál is inkább, mert jóval több a minimálbéres a versenyszférában, mint a közszférában.
Nem ilyen egyszerű a képlet
Jóval bonyolultabb ez a kérdés, mint amit a cikkben vázolt a CESI főtitkára – mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára megkeresésünkre. Dávid Ferenc szerint ugyanis nem lehet csak a bruttó nemzeti terméket és az inflációt kiragadni, mint a helyi gazdaságot meghatározó tényezőket, és ezek figyelembe vételével meghatározni a minimálbért.
Hanem sok más tényezőt is vizsgálni kell egy ilyen irányelv kidolgozása előtt , így például az egyes országok foglalkoztatás helyzetét, a munka termelékenységét, a termelés hatékonyságát, a személyi adórendszert, a beruházási mutatókat, a nyugdíjakat, stb.
A bér teljesítményhez kell hogy kötődjön
Dávid ezzel nem azt akarta mondani, hogy a magyar minimálbér rendben lenne. Merthogy szerinte az (mint gyakran hangoztatja) gyalázatosan alacsony. De mint hozzátette, a bér mégiscsak teljesítményhez kell hogy kötődjön, és alkalmas kell hogy legyen az ösztönzésre, a jutalmazásra is.
Még akkor is, ha a legkisebb bérnek kétségtelenül van szociális funkciója is, és ezt az összeget akkor is meg kell kapnia mindenkinek, ha kitermelte az ellenértékét, meg akkor is ha nem.
Nem kellene uniformizálni
A főtitkárnak összegezve az a véleménye, hogy a cikkben vázolthoz hasonló uniós szintű „egyen” számítási modellel, automatizmussal csak nagyon alapos, számos szempontot figyelembe vevő elemzés után szabadna előjönni, és akkor is legfeljebb ajánlás szintjén. Egy nem stabil gazdaságra pedig főleg nem kellene kötelezettségként előírni, hogy legalább mennyi legyen a minimálbér – jegyezte meg. (A minimálbér meghatározása most tagállami döntés.)
S utalt arra is, hogy a gazdagnak számító Németországban milyen sok vita után, és csak nemrégen döntöttek arról, hogy egyáltalán a minimálbért bevezessék-e, majd valamikor 2017-től. (Jelenleg az EU 28 tagállamából 21-ben van minimálbér, Németország lesz a 22.)
Támogatnák, de…
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) régi törekvése, hogy uniós munkavállalóként legyen felzárkózás a magyar béreknél – mondta elöljáróban a javaslattal kapcsolatban az elnök. Pataky Péter szerint az egységes szemlélet elvileg támogatható. De a számszerűen is egységes minimálbér nem – tette hozzá. (Függetlenül attól, hogy a javaslat egyelőre nem ezt célozza.)
Visszatérve az azonos uniós szintű minimálbér-számítási elvre vonatkozó elképzeléshez azonban több olyan dologra is felhívta a figyelmet, amelyeket úgy gondolja, figyelembe kellene venni ahhoz, hogy elfogadható legyen egy hasonló rendszer.
A nettót kellene alapul venni
Nem tartja jó kiindulási pontnak például a bruttó minimálbért, hiszen az adók és járulékok tagállami hatáskörben vannak, és igen eltérőek. Nálunk például elég magasak. A dolgozók pedig mégiscsak a ténylegesen megkapott minimálbérben érdekeltek.
Példaként megemlítette, hogy lám, Magyarországon az utóbbi években jelentős bruttó minimálbér-emelés volt, azonban nettóban ez alig jelentkezett, mert közben változott az adórendszer is (az egykulcsos adó bevezetésével párhuzamosan kivezették az adójóváírást). És az sem hagyható szerinte figyelmen kívül, hogy a minimálbérnek milyen a vásárlóértéke.
A teljesítmény alapján indokolt lehet
Ezenkívül Pataky is megemlítette, hogy a teljesítményt is figyelembe kell hogy vegyék, vagyis azzal arányos kell hogy legyen a bér. Ő azonban úgy látja, hogy a magyarországi munka le van értékleve jelenleg. Mert igaz ugyan, hogy a munkateljesítményünk nem éri el az európai átlagot, azonban a hazai bérek jobban le vannak szakadva az európai átlagtól, mint a teljesítmény – jegyezte meg. Vagyis szerinte lenne tere az emelésnek.
Passzolna az egységes piac elvéhez
Az Európai Szakszervezetek Szövetségében is folyik vita erről a kérdésről – mondta el Pataky. Ami nem véletlen. Hiszen ha a keleti régióban alacsonyak a bérek, az lehúzhatja a nyugatiakat is, ami nekik sem érdekük. Az elnök szerint az egységes piac elvéhez passzolna valami hasonló koncepció. Azonban mindenképpen ésszerű, szakszerű háromoldalú (munkáltatók, munkavállalók, kormányok) párbeszéd kell, hogy megelőzze.
