A monetáris tanács kedden 10 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,6 százalékra csökkentette az alapkamatot.
A Reuters által korábban megkérdezett elemzők többsége pont erre számított, vagyis ilyenformán nem volt meglepetés a kamatdöntés. A forint úgy tűnik, egyelőre nem bokrosodott meg a hírre, reggel még 313 fölött volt egy euró, napközben többször is 312 alá erősödött, közvetlenül a kamatdöntés előtt valamivel felette járt, utána pedig lement 312 alá.
A dollár árfolyama 226,44 forintról 226,22 forintra, a svájci franké 256,00 forintról 255,75 forintra, a japán jené pedig 2,2110 forintról 2,2095 forintra csökkent.
Még egy tánc?
Az Equilor is 10 bázispontos csökkentésre számíott. Szerintük az orosz-ukrán konfliktus, a feltörekvő piaci kamatemelések, valamint a Fed eszközvásárlási programjának csökkentése (ami, ha ilyen ütemben folytatódik, akkor szeptember-október környékén véget érhet) immáron komoly kockázatként jelenik meg a magyar monetáris politika színterén.
Hozzátették: a piaci szereplők az év második felében már kamatemelést várnak itthon, ami egybevág a saját várakozásaikkal.
Infláció nélkül mit érek én
Az inflációs mutató alacsony szintje további lazítást is előirányozhatna az elemzőcég szerint, sőt a 3 százalék alá bukó maginflációs mutató is arra utalhat, hogy a belső árlehúzó tényezőkkel és a külpiaci dezinflációs hatással akár hosszabb távon is számolni kell. Ennek ellenére úgy érzik, hogy igencsak beszűkült a jegybank mozgástere.
Emlékeztettek azonban az MNB Növekedési Hitelprogramjára (ami a későbbiekben inflációgerjesztő hatású lehet), valamint Varga Mihály múlt heti jelzésére a gyenge forint kapcsán. A tartósan gyenge forint támaszt nyújthatna az inflációs folyamatoknak, hiszen nemcsak az export számokat nyomná meg, hanem a dráguló importon keresztül a pénzromlás ütemét is megemelné. Véleményük szerint ezért elképzelhető, hogy a tanács további jelentős vágásra már nem kerít sort, hanem hagyja a folyamatokat beérni.
Még él a bizalom
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a külföldi szereplők magyar kötvények iránti bizalma az utóbbi időszakban kissé megingott. Persze nem szabad elfelejteni, hogy a dollárban denominált magyar állampapírok iránt továbbra is élénk a kereslet – tették hozzá.
A további esetleges tőkekiáramlás azonban szerintük elbizonytalaníthatja a befektetőket, akik forinteladással tovább gyengíthetik a forintot. Egy, az előbbihez hasonló folyamat növelné a visszafizetési kockázatot és megemelné a kockázati felárat – jelenleg 241,65 bázispont a CDS felár –, amin keresztül drágulna a lejáratok megújítása.
Mire figyeljünk még mostanában?
Fontos, hogy mi lesz az MNB az első negyedéves inflációs jelentésében. Korábbi nyilatkozatok szerint az ebben foglaltak határozzák meg a következő időszak kamatpolitikáját. Az Equilor a következő forgatókönyvekben gondolkodik:
· Bejelentik, hogy hosszabb távon a jelenlegi szinteken tartják a kamatokat,
· 2,5 százalékban határozzák meg a kamatpálya alját;
· Nem mondják meg a kamatpálya alját, de a későbbi emeléseket az inflációs mutató alakulásához kötik;
Forintpiaci várakozás
A lazítás feladása esetén sem számolnak 300 alatti EUR/HUF kurzussal, sőt a választások után el tudnak képzelni tartósan 314 feletti értékeket is a devizahiteles kérdés rendezése és a költségvetéssel kapcsolatos kilátások miatt.
2,50 lehet az alja
A Takarékbank elemzője szerint az alapkamat csökkentését az infláció várható alakulása továbbra is támogatta, amit feltehetően az MNB új, inflációs prognózisa is alátámaszthat majd. Suppan Gergely azonban hozzátette: a nemzetközi környezet a legutóbbi napokban enyhült, azonban egyes feltörekvő piaci feszültségek, különösen az ukrán helyzet fokozódása újra sérülékennyé tehetik a forintot, amelyet a jelenlegi alacsony kamatszint már kevésbé támogat. Ezért különösen fontosnak tartja, hogy az MNB hogyan ítéli meg a kamatpálya várható alakulását, lát-e még mozgásteret további kamatcsökkentésre.
Amennyiben további kamatcsökkentésre kerül sor, Suppan Gergely szerint 2,50 százalék lehet a kamatcsökkentési sorozat alja, ami huzamosabb ideig ezen a szinten maradhat, az év utolsó hónapjaitól ugyanakkor már kamatemelésre számítunk, így az év végére 2,75 százalékra emelkedhet az alapkamat.
A forint kisebb erősödésével kapcsolatban megjegyezte: a feltörekvő devizák is erősödnek, így a forintárfolyam javulása feltehetően részben a kedvező nemzetközi hangulatnak is köszönhető.
Vége lehet a kamatcsökkentésnek
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője szerint a monetáris tanács döntése elsősorban a nemzetközi pénzpiaci folyamatok kockázati megítélése miatt volt fontos, az inflációs- és pénzügyi stabilitási folyamatok nem akadályozták a további kamatcsökkentést. Hozzátette, hogy a következő kamatdöntő ülés kiemelkedő jelentőségű, hiszen egy újabb 10 bázispontos mérsékléssel a kamatcsökkentési ciklus minden bizonnyal véget ér, és 2,5 százalékos szinten állapodhat meg a magyar irányadó ráta.
Londoni elemzői vélemény szerint is jó esély van arra, hogy a keddi 0,10 százalékpontos kamatcsökkentéssel véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítési ciklusa.
William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza a monetáris tanács kamatdöntését kommentálva kifejtette: a 3 százalékos céltól messze elmaradó inflációs ütem ellenére is több olyan tényező van, amely elejét veheti a további kamatcsökkentéseknek.
Az egyik a gyorsuló gazdasági növekedés, amelynek döntő jelentőségű eleme, hogy immár a hazai fogyasztásnak is kulcsszerepe van benne, ez pedig idővel a maginflációs nyomás erősödéséhez vezethet. Jelenleg a forint is gyengén teljesít, ami a magas devizaadósság miatt aggályos.
Jackson szerint emellett a monetáris tanács úgy is dönthet, hogy az áprilisi választások után már nem lesz szükség további gazdaságösztönzésre az MNB részéről.
