A KSH legfrissebb jelentése szerint az éves infláció tovább lassult, januárban nulla százalékos volt. Ezen belül a háztartásienergia, a tartós fogyasztási cikkek, a ruházkodási cikkek, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára még csökkent is tavaly januárhoz képest. A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások viszont drágultak.
Rekord
Utoljára 1970 márciusában volt példa nulla százalékos éves inflációra – emelte ki az adat ismertetésekor a KSH osztályvezetője, Mináry Borbála. Hozzátette: elsősorban a háztartási energiaárak húzzák lefelé az inflációt, de az üzemanyagárak csökkenése, továbbá a ruházati cikkek szezonális kiárusításával összefüggő árcsökkenés is szerepet játszott a januári infláció alakulásában.
1 hónap alatt
2013. decemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek.Ezen belül az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs 8 százalékos áremelkedéséből adódott. Szintén nőtt a csokoládé, kakaó (3,8 százalék), a sajt (2,2 százalék), a kávé (1,5 százalék), az étolaj (1,3 százalék), valamint a tej (1 százalék) ára.Csökkent azonban a párizsi, kolbász és a péksütemények (1,1-1,1 százalék) ára. Az idényáras élelmiszereknélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal nőtt.
Drágultak továbbá a szeszes italok, dohányáruk (1,2 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (0,3 százalék), valamint a szolgáltatások (0,2 százalék).
Kisebb mértékű árcsökkenés következett be a háztartási energia (0,2 százalék) és az egyéb cikkek, azaz a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkeknél (0,3 százalék).
Ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,0 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
12 hónap alatt
2013. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerárak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek. Ezenbelül csökkent a liszt (19,3 százalék), a tojás (14 százalék), az étolaj (13,5 százalék), a cukor (12,3 százalék), a péksütemények (4,8 százalék) és a kenyér (3,1 százalék) ára. Drágult azonban többek között a sajt (9,6 százalék) és a tej (7 százalék).
A legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Szintén áremelkedést mért a KSH a szolgáltatásoknál (3,1 százalék). Ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedés díja pedig 6,5 százalékkal csökkent.
Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenést mértek (0,6 százalék), ezenbelül a járműüzemanyagok ára 3,1 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért 0,7, a tartós fogyasztási cikkekért 0,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (16,9 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 19,9, a vezetékes gázért 19,3, a távfűtésért 14,0 százalékkal kellettkevesebbet fizetni 2013. januárhoz viszonyítva. Vagyis éves szinten a rezsicsökkentés faragta leginkább az inflációt.
Februárban emelkedhet
A Portfolio.hu szerint a nulla közeli infláció benne volt a levegőben, a piaci szakértők számítottak rá, hogy bázishatások miatt akár nulla alá is benézhet az infláció januárban. Az egyik ilyen hatás például a rezsicsökkentés, ami 2013. januárjától került bevezetésre. A számlákban viszont csak februárban érvényesült a csökkentés nagyobb része. Így a 2013 januári árak még a csökkentés előtti, illetve csak kis mértékben csökkent bázis volt.
Februárban azonban, amikor az első körös rezsicsökkentés lényegében teljesen átment az inflációs adatokba, a bázis lecsökken, és az infláció visszatérhet majd a pozitív tartományba.
Éves szinten 1 százalékos lehet idén az infláció?
A maginfláció 3,4 százalékos volt, így továbbra is meghaladta az inflációs célt, azonban ezt a Takarékbank elemzője szerint egyszeri tényezők okozzák, amelyek az év során kiesnek a bázisból. Suppan Gergely úgy véli, a gyengülő forintárfolyam kedvezőtlen hatását tükrözheti, hogy januárban 0,3 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek egy hóna alatt.
A következő hónapokban azonban szerinte is visszatérhet az infláció, mivel az egy évvel ezelőtti háztartási energiaár-csökkentés kiesik a bázisból. Ennek hatását azonban úgy véli, tompíthatja, hogy egy évvel ezelőtt magas volt mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek árbázisa. Így az első félévben 0,5-1 százualék között ingadozhat az infláció.
Az áprilisi gázárcsökkentés hatása májusban lép be, június-júliusban kiesik a szemétszállítási, csatorna-, vízdíjak csökkentése, ezzel szemben a második félévben kiesik a dohánytermékek árrésének emelése, valamint a banki szolgáltatások díjainak megugrása, szeptember-októbertől áram- és távhőár csökkentés lesz. Így a második félévben 1 százalék körül ingadozhat az elemző szerint az infláció. Decemberben azonban felugorhat 2,2 százalékra, mert kiesik a háztartási energiaárak csökkentésének második köre.
Így az eves átlagos inflációt a százalékosra becsli.
Suppan szerint mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már igen szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.
Vagy inkább 1 százalék feletti?
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője szerint a tavaly januári magas bázisnak köszönhetően csökkent év/év alapon nulla százalékra a fogyasztói árindex. Februártól azonban szerinte is kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nőhet az infláció. Az elemző éves átlagban 1,3 százalékos fogyasztói árindexre számít az idén.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció továbbra sem csökken érdemben, hónapok óta 3,5 százalék körüli szinten van, ez alapján arra számít, hogy az infláció az év végére 2,5 százalék fölé gyorsul, éves átlagban pedig 1,1-1,2 százalékos inflációt vár 2014-ben.
