A parlament megszavazta, novembertől életbe lép a rezsicsökkentés második, 11,1 százalékos üteme. A gáz, villamos áram és távhő díja így már 20 százalékkal lesz kevesebb az idén. Amire fogyasztóként nem tudunk nemet mondai, hiszen kevesebbet kell fizetnünk. Most. Amikor sok családnak gond, hogy hogyan éljen meg egyik hónapról a másikra.
A szolgáltatók persze panaszkodnak, hiszen a bevételük csökken. Próbálják húzni a nadrágszíjat, pár ezer dolgozótól meg is váltak. De mivel egyelőre nem érezzük a saját bőrünkön, milyen következménye lehet annak, ha a szükséges beruházások elmaradnak, ezeket a vészjelzéseket hajlamosak vagyunk elengedni a fülünk mellett.
Mi a baj a rezsicsökkentéssel?
De nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy a rezsicsökkentés elaltat minket, vagyis a takarékoskodás a háttérbe kerül. Hiszen ha odafigyelés nélkül is kevesebbet fizetünk, miért törnénk magunkat?
Fotó: MTI / Varga György
És úgy tűnik, a kormány sem siet hosszú távon kezelni a problémát. Legalábbis nem izmosít olyan területeken, amelyek mérsékelnék a fogyasztást, és így a családok költségeit is. Alig indulnak lakásfelújítási pályázatok, amik indulnak is, azokra is kevés forrás jut.
A jövő évi költségvetésben például mindössze 743 millió forintot szánnának épületenergetikai fejlesztésekre. 27 százalékkal kevesebbet, mint az idén. És negyedénél is kevesebbet, mint két éve. S bár zöldgazdaság-finanszírozásra (ZFR) jövőre az idei összeg majdnem dupláját szánják (9,5 milliárd forintot), amiből lehetne épületfelújítást is finanszírozni, de magát a rendszert még nem hozta létre a fejlesztési tárca – hívta fel a figyelmet a Népszabadság.
S nem mellesleg a központilag leszorított árakkal megnehezítik például az okosmérők elterjedését is, amely pedig a zöld energiák terjedésének ösztönzésével együtt alkalmas eszköz lenne a számláink lefaragására.
Mire jó az okosmérő?
Az okosmérő lényege, hogy folyamatosan mutatja a pillanatnyi teljesítményfelvételt. A villamosenergia-méréshez használt készülék alkalmas lehet a fogyasztott gáz, víz és hőmennyiség mérésére is. Akinél beszerelik, az tehát folyamatosan követheti, mennyit fogyaszt, s ez segíthet neki abban, hogy takarékoskodjon. Feltéve, hogy több tarifa van, és így van lehetőség váltani.
Arra is alkalmas, hogy a szolgáltató kiszűrje a lopásokat, és a leolvasást is feleslegessé tehetné. Így a szolgáltatónak is hozhat(na) megtakarítást.
A nagyfogyasztóknál bevált
Magyarországon az idén kezdték beszerelni és tesztelni az okosmérőket, húszezer fogyasztónál. Jelenleg a műszaki tesztelés folyik, ami még évekig eltarthat – tudtuk meg az Elműtől. A beszerelési költséget egyébként a szolgáltatók állták.
Ipari fogyasztóknál már régóta használják az okosmérőt, és ott képes is betölteni funkcióját, vagyis segít a takarékoskodásban. Többféle tarifa van ugyanis, és a tarifa képes alkalmazkodni a különböző igényekhez.
Trabantra szerelt fedélzeti komputer
A háztartásokban azonban a központilag leszorított árak mellett nehezen elképzelhető, hogy a szolgáltatók képesek lennének kedvezményes, takarékosságra ösztönző lakossági díjak bevezetésére. Amíg pedig nincsenek alternatív díjak, addig másra nem jók az egyébként elég drága okosmérők, mint hogy ugyanúgy mérjék a fogyasztást, mint a hagyományos órák. Nagyjából annyira hasznosak, mint aTrabantba szerelt fedélzeti komputer.
Másrészt az is kellene, hogy a háztartásoknál is teret nyerjenek az alternatív megoldások, például minél több napelem kerüljön a tetőkre. S akkor a zöld energiát használóknak is lehetne speciális kedvezményes díjakat ajánlani. Ami nyilván vonzóbbá is tenné a zöldítést.
Az EU egyébként azt várja el, hogy 2020-ig 80 százalékban okos mérőket használjanak a háztartások.
