Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnökét meglepték a szektor októberi termelési és értékesítési adatai. A KSH statisztikában ugyanis az szerepelt, hogy az iparág összességében növelni tudta teljesítményét. S ezen belül még a belföldi forgalmuk is növekedett. Azért is volt várakozáson felüli ez az eredmény, mert az élelmiszer-feldolgozó cégek arra panaszkodnak, hogy a hazai értékesítésük igen gyenge. Az azonban nem okozott meglepetést, hogy az export növekedése lényegesen meghaladja a belföldi teljesítményt. Ez már évek óta jellemző. Az októberi 7,1 százalékos, és a 6,5 százalékos január októberi növekedésre azonban nem számított. A szövetség elnöke szerint ez kiemelkedő teljesítmény, még más meghatározó, növekedést produkáló ágazatokkal összevetve is.
A mezőgazdaság gyenge teljesítménye miatt a szakma ennél rosszabb eredményt várt októberre, valami a szeptemberihez hasonló „szolid” mínuszos termelés-csökkenést – tette hozzá. Nem számítottak arra sem, hogy a takarmánygyártás és értékesítés októberben is növekedni tud, akkor, amikor a tavalyinál lényegesen kevesebb gabona és takarmánynövény termett. Ettől függetlenül kétségtelen kockázat, hogy a gyenge mezőgazdasági termelés mennyire fog megjelenni az élelmiszeripar teljesítményében. A malomiparnál viszont emiatt már látszik egy kis visszaesés.
A tavalyi év hasonló időszakában a magas élelmiszeripari termelési értékek a jó mezőgazdasági teljesítés mellett jelentkeztek. Így azt, hogy az idei gyenge termés mellett a magas bázishoz képest is növekedést tudnak elérni, nemigen remélték. Hogyan lehetséges ez?
Sertésdarabolás a Picknél – Fotó: MTI / Kálmándy Ferenc
A húsfeldolgozásnál például egészen biztos, hogy növekedett az import nyersanyag aránya. Hiszen például a hazai sertéstenyésztés folyamatosan csökken. Tehát csak úgy növekedhetett a húsfeldolgozás, hogy több nyersanyagot hoztak be külföldről. Éder Tamás szerint elképzelhető, hogy más területeken is a növekvő import nyersanyag van a növekvő termelési számok mögött. Vagyis hogy a kieső magyart termelést részben külföldről behozott alapanyagokkal pótolja a magyar élelmiszeripar.
A termelési és értékesítési adatok növekedése mellett azonban meggyőződése, hogy az iparág eredményessége nem lett jobb. Mégpedig azért nem, mert jelentősen (közel 15 százalékkal) emelkedtek a mezőgazdasági termelési árak a KSH szerint. S közben az élelmiszerek hazai fogyasztói árai mindössze 6 százalékot közelítő mértékben nőttek. Vagyis az alapanyag költsége jóval magasabb lett, mint amennyit az élelmiszer-feldolgozók az áraikban érvényesíteni tudtak volna. Így az élelmiszeripari cégek belföldi viszonylatban egészen biztosan veszítettek a fedezetükből. Ami azt jelenti, hogy csökkenhetett az eredményességük. 2011-ben az ágazat nagyon alacsony, árbevétel-arányosan 1 százalék alatti profitot hozott. Az idei profit az ártényezők miatt ennél is kisebb lehet. Ez azt is jelentheti, hogy nem marad fejlesztésre, amiből még problémák lehetnek a jövőben. Bár az eddigi jó növekedési számok alapján Éder azt sem zárta ki, hogy a profit terén is lehetnek még kellemes meglepetések. Bár erre kicsi esélyt lát. S itt utalt arra, hogy például a húsipar milyen nehézségekkel küzd (gyulai, kapuvári húskombinát csődje), ami az iparági számokban is meg fog jelenni.
S hogy mire számít jövőre az élelmiszeripar? Ismerve az előrejelzéseket a belföldi fogyasztás növekedésére nemigen lehet számítani, legjobb esetben is csak stagnálást várnak. Ha viszont az exportnál el tudnak érni további bővülést (amire inkább van esély), akkor jövőre is növekedhet kis mértékben az iparág teljesítménye – valószínűsítette.
