A magyar gazdaság helyzetét meghatározó négy sarokszámát – a növekedést, az inflációt, az államháztartási hiányt és az államadósságot – vizsgáltuk meg a kormányzat gazdaságpolitikáját leíró Széll Kálmán terv régi és új verziójában.
A terv tartalmazza a konvergenciaprogramot is, amely Magyarország számára már rég nem az euró bevezetéséről, hanem az uniós pályázati pénzadagunk megtartásáról és az EU/IMF hitelkeret megszerzéséről – egyszóval az államcsőd elkerüléséről – szól. Feltehetően Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közötti holnapi tárgyalás kimenetelét is meghatározhatja, jelentősége tehát rövid távon is nagy.
Lemondtak a gyors növekedésről
1.0: Egy „A dinamikus növekedési pálya” címmel tette közzé a gazdasági termelés növekedésére vonatkozó előrejelzését a kormányzat. Az szerepelt benne, hogy 2011-ben már 3,2 százalékkal fog nőni a bruttó hazai össztermék, míg 2012-ben 3,6 százalékkal. Innentől pedig a határ a csillagos ég: 4,8, 5,2, majd pedig 5,5 százalékos bővülést vártak. Hogyan? Főként az egykulcsos adó bevezetésével.
KÖZBEN: Mint a Nagy Reformkönyvben írták, a világgazdasági helyzet többet romlott, mint várták. 2011-ben 1,7 százalék lett a növekedés.
2.0: Ma már idénre legfeljebb 0,1 százalékos növekedést vár a kormányzat, azaz egy év alatt 3,5 százalékpontnyi növekedésről mondott le. Ami pedig a jövőt illeti, teljesen eltűntek a radikális növekedésre utaló 4-5 százalékok: jövőre 1,6 százalékot, az azt követő két évben pedig 2,5-2,5 százalékot remélnek.
Kicsúszott a kezükből az infláció
1.0: Az első verzióban 2012-re még 3,4 százalékos inflációt várt a minisztérium. Pedig már 2010-ben is lehetett látni a megugró nyersanyagárakat, amelyek inflációs hatását csak az tompította, hogy nem sok béremelés volt. Arra számítottak, hogy 2013-ra eléri az „ideális” 3 százalékot az infláció mértéke, s onnantól kitart.
KÖZBEN: A nyersanyagárak, azon belül különösen az üzemanyagárak, tovább emelkedtek. És a gazdasági kormányzat meglepetésszerűen berobbantott egy 27 százalékos áfa-kulcsot is az addigi 25 százalék helyett, jó nagyot lökve az árakon. És emelték a jövedéki adót is, amelyet a dohánytermékek, az alkohol és az üzemanyagok után kell fizetni (egyebek között). De 2011-et legalább sikerült a tervezett 4 százalékos infláció helyett 3,9 százalékkal megúszni.
2.0: Az új verzióban idénre már 5,2 százalékos átlagos drágulással számolnak, s 2013-ra is messze leszünk még a jegybanki célkitűzéstől: 4,2 százalékos lehet az infláció. A 3 százalékos Kánaán már legalább egy évvel kitolódott.
A hiánycélok mellett kitartanak
1.0: A terv – amelynek alcíme: „Összefogás az adósság ellen” – már akkor is az adósságot látta az ország legnagyobb problémájának: az állami, vállalati, családi és személyes adósságokat. Így szinte örömmel porolták le a konvergenciaprogramban szereplő hiánycélokat. Az első terv a nyugdíjpénztári befizetések megszerzése miatt 2011-re 2 százalékos többlettel számolt, s 2012-re -2,5 százalékos államháztartási hiányt engedett.
KÖZBEN: A tavalyi évet a kormányzat 4,3 százalékos, tehát a vártnál is jobb plusszal zárta. Persze ez a nyugdíjpénzekről szól. A nyugdíjpénztári vagyon a GDP 10,5 százalékának felelt meg, amelyből 5 százaléknyit az állam „elengedett” magának (a nyugdíjpénztárak által vásárolt állampapírok kivonásával), 0,6 százaléknyit kifizetett a reálhozamokra, s 1,6 százalékot nettó befizetett a költségvetésbe. 2,6 százalék még különböző befektetések formájában az alapnál csücsül – ez a kormányzatnak még sok mozgásteret ad. Bár persze az EU az egyszeri sült galambok nélküli hiányra kíváncsi: ez -2,4 százalék volt a tárca számításai szerint, tehát még a nyugdíjon kívül is sikerült a tervet tartani.
2.0: Idén is tartaná a kormány a konvergenciaprogramot, méghozzá ezúttal az új nyugdíjpénztári visszalépők pénze nélkül. Így 2,5 százalékos hiánnyal számolnak, amely jövőre 2,2 százalékkal csökken. Ám ez újabb megszorítások és adóemelések árán érhető csak el: „pótlólagos intézkedések nélkül az államháztartás hiánya 2013-ban elérhetné a GDP 3,6%-át” – írják.
A kormány szerint megújul a gazdaság, de nem olyan hamar – Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Arcukba robbant az államadósság
1.0: Magyarország hajtja majd végre Európa legnagyobb államadósság-csökkentését, ígérte a tárca. Azt remélték, hogy 2011-ben már a GDP 75,5 százalékára esik, s onnantól évi 2,4-3,3 százalékkal esik, 2015-ben elérve a 64,1 százalékot.
KÖZBEN: Miközben a nyugdíjpénztárakban tárolt magánpénzek államosítása miatt felvont szemöldökök kísérték az adósságcsökkentést, végül 2011-ben a 2010-es 80,2 százalékról még nőtt is a bruttó adósságráta: 80,6 százalékra. Bumm.
2.0: Mostani tervében sokkal fokozatosabb adósságcsökkentésben bízik már csak a gazdasági kormányzat: 2015-re 72,7 százalékot szeretnének elérni. Idénre 78,4 százaléknyi GDP-vel felérő államadóssággal számolnak, jövőre pedig 77 százalékkal, tehát jól elnyújtják a folyamatot.
