Gazdaság

Ingatlanadó nincs és mégis van

Kiaknázatlan lehetőségként tekintenek az önkormányzatok a települések kommunális adójára, amely lényegében egyszerű ingatlanadóként működik.

Az önkormányzatok az elmúlt évek megszorításai miatt egyre inkább rákényszerülnek, hogy kihasználják eddig parlagon heverő adóbevétel-lehetőségeiket. A legnagyobb bevételi forrás természetesen a gépjárműadó – amely ma már egyértelműen vagyonadóként funkcionál, hisz a bevételek felhasználása nem kötött. Anno, a bevezetéskor a gépjárműadót egyfajta útfenntartási járulékként adták el – de ez az ideológia napjainkra teljesen kiüresedett. Hasonló a helyzet az ingatlanadókkal: elvileg nincs ingatlanadó Magyarországon, ennek ellenére a kerületek túlnyomó többsége szed telek- és építményadót – írja a Napi Gazdaság.

A magánszemélyek eddig – általában – megúszták lakásaik adóztatását, ugyanis az erre szolgáló, a magánszemélyek kommunális adójának hívott ingatlanadóval visszafogottan éltek a települések. A korábbi szocialista kormányok értékalapú ingatlanadót próbálták bevezetni előbb a luxusadó, majd az egységes ingatlanadó formájában – ám mind a kettő elvérzett az alkotmányosság próbáján. Ugyanakkor létezik a helyi adózásban a magánszemélyek kommunális adója – amely a lakás értékétől függetlenül, néha a terület nagysága szerint differenciálva – évi 12-25 ezer forintos taksát vet ki a lakosokra. A 23 fővárosi kerületből alig öt élt ezen adóval, amihez egy kerület biztosan, egy pedig potenciálisan csatlakozhat – legalábbis ez derül ki a fővárosi kerületek honlapjain végzett gyors kutakodásból.

A kommunális adó két jobb parti kerületben, Óbudán (III. kerület) és Budafokon (XXII. kerület) a legmagasabb a lap kutakodása szerint – mind a két helyen alapterülettől függetlenül lakásonként 25 628 forintot kell évente befizetni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik