Gazdaság

Devizahitel: van akinek megérte?

A válság előtt kifejezetten megérte devizahitelt felvenni. Egyszerű példán keresztül vezetjük le, hogy mennyivel jártak jobban a deviza hitelesek. Eddig.

Október óta már aligha érezhetik nyertesnek magukat azok, akik devizában adósodtak el – ám azért nem szabad elfelejteni, éveken keresztül jobban jártak, mintha forinthitelt vettek volna fel. Az alacsonyabb kamat, a kiszámítható árfolyam, így az induló törlesztőrészletek kedvező mértéke miatt jó választásnak tűnt devizában eladósodni.

Még három-négy évvel ezelőtt is csak a borúlátók gondolták csak úgy, hogy drasztikus árfolyammozgások és kamatemelkedések is jöhetnek, így ők akár a részletek 10 százalékos emelkedésével számoltak. Ma már tudjuk: az árfolyamkockázat ennél sokkal nagyobb is lehet – a svájci frank manapság az egy évvel ezelőttinél is 20 százalékkal drágább (az euró csak 14-15-tel). A 2004-es szinthez képest pedig bő 30 százalékkal romlott az alpesi valuta árfolyama.  Közben ráadásul a kamatkülönbség is olvadt – ma már akkor se igazán gondolkodnának sokan a devizahitel felvételén, ha lehetne, de lakáshitelek esetében ez (a mai szabályok szerint) szinte kizárt.

A devizahitelesek most bajban vannak, de korábban azért nyertek azokhoz képest, akik  forintban adósodtak el. Mégpedig nem is keveset, Az alábbiakban azonos svájci frank és forint alapú hitelek kamatlábainak és törlesztőrészleteinek alakulását kalkuláltuk szakértőink segítségével –  a számok magukért beszélnek. A példában 5, és 10 millió forintos hitelösszegekkel számoltak (illetve annak megfelelő CHF-összeggel), valamint azzal, hogy a folyósítás ideje 2004 Júniusa volt, a futamidő 20 év, a kamatperiódus 6 hónap.

A visszatekintő idősorokban is jól látszik, hogy a kamatkülönbség folyamatosan csökkent a két hitel között.

Látható, hogy a forint és devizahitelek esetében a kamat-különbség jelentős, akár 10%-os is volt, de a kamatelőny az évek során csökkent. Így igazán azok jártak jól, akik még jóval 2008, azaz a válság előtt vették fel devizahitelüket. Ez szám szerint annyit tesz, hogy míg 2004-ben a devizahitelesek törlesztője 34 ezer forint volt, addig a forinthitelesek közel hetvenezer forintot fizettek, tehát jóval jobban jártak, mint a forinthitelesek. A jelenlegi piaci helyzetben is elmondható, hogy ugyan a devizahitelesek törlesztőrészletei majdnem megduplázódtak, nagyjából annyit fizetnek, mintha a kezdetektől forinthitelt törlesztettek volna.

Az átlagosnak mondható devizahiteles (aki ötmillió forintot vett fel 2004-ben), idén szeptemberig körülbelül 1,7 millió forinttal fizetett ki kevesebbet törlesztőrészletre, mintha forintkölcsönt választott volna.
Megtakarítás mértéke a svájci frank hitelen a forint lakáshitelhez képest (a kamatkülönbözet és az árfolyamváltozások figyelembevételével)

Ám mielőtt nagyon irigyelnénk a megtakarítást: a példában szereplő devizahiteles tőketartozása ma – annak ellenére, hogy szépen fizette a részleteket hónapról hónapra – forintban számolva ugyanannyi (ha nem több), mint korábban. A tartozást ugyanis a devizában – jelen esetben svájci frankban – tartják nyilván, és az árfolyam-ingadozás bizony ennek az értékét is növeli, ha azt magyar forintban fejezzük ki. Ehhez képest az, aki forinthitelt vett fel, biztosan jól járt: ha a húszéves futamidejű hitelt hat éven át szorgalmasan törlesztette, akkor ma már biztosan kevesebbel tartozik a banknak, mint a futamidő elején.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.

További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu
Kövessen bennünket a Facebookon is!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik