A Moody’s Magyarországot érintő legutóbbi döntése annak a globális versengésnek a része, ami az Egyesült Államok és az Európai Unió között zajlik – hangsúlyozza elemzésében a Századvég. Az USA-ból három éve elindult hitelválság átterjedése Európára túlmutat tehát a válság gazdasági aspektusán. Az igazi kérdés, hogy kié a politikai és a gazdasági vezető szerep az atlanti térségben.
Ma már látható, hogy a küzdelem negatív hatásai alól egyetlen európai állam sem tudja kivonni magát. A támadások mára elérték az uniót alapító magállamokat is. Különösen veszélyeztetettek viszont azok az európai országok, amelyek jelentős államháztartási hiánnyal küzdenek és tetemes államadóssággal rendelkeznek. Ezek az országok az elsődleges célpontjai a spekulációs támadásoknak – nem véletlen, hogy múlt héten éppen a portugál és a magyar állampapírokat minősítették le.
A hitelminősítő intézménye és a leminősítés gyakorlata egy globális hatalmi játszma eszköze, voltaképpen fegyver, amely önbeteljesítő jóslatként működik. A globális küzdelem résztvevői megértették ennek mindennapi jelentőségét, és a fegyver semlegesítésére törekednek. Az amerikai kormány épp úgy kritizálta augusztusban a Standard&Poor’s hitelminősítőt, amelynek számításában komoly hibát találtak, mint ahogy az Európai Unió is független minősítők felállításán gondolkodik.
Vagyis a Moody’s döntése a nyomásgyakorlás eszköze, s ennek megfelelően kell azt kezelni. A megújulás útját kereső nemzetállamokat mindez nem térítheti el attól az iránytól, amely az államháztartási egyenleg pozitívan tartására és a felhalmozott adósság csökkentésére irányul – foglalja össze a gazdaságkutató intézet.
