Megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást péntekre virradóra az egyik nagy nemzetközi hitelminősítő – de nem az, amelyiktől ezt a lépést a piaci szereplők és az elemzők elsősorban várták.
A leminősítést a Moody’s Investors Service jelentette be Londonban, jóllehet ez a döntés – legalábbis a citybeli elemzői közösség várakozása szerint – a hitelminősítői ipar másik óriása, a Standard & Poor’s részéről “lógott a levegőben”.
Az S&P ugyanis két hete közölte Londonban, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország devizában és forintban fennálló szuverén adósságának befektetési ajánlású, “BBB mínusz/A-3” szintű osztályzatait, arra a véleményére hivatkozva, hogy a külső pénzügyi és gazdasági környezet gyengülésével növekszenek a magyar hitelképességet terhelő, lefelé ható kockázatok.
Kiszámíthatatlanabb
A Standard & Poor’s a felülvizsgálat bejelentéséhez fűzött akkori elemzésében annak a véleményének is hangot adott, hogy a felügyeleti szervek meggyengülése és bizonyos bevételi oldali költségvetési döntések miatt “kiszámíthatatlanabbá” vált magyarországi gazdaságpolitikai környezetnek negatív hatása lesz a gazdasági növekedésre és a kormányzati pénzügyekre.
A negatív kihatású felülvizsgálat a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban számottevően erősebb jelzés az érintett adós valószínű leminősítésére, mint a Moody’s által a magyar osztályzatra eddig érvényben tartott – és a leminősítés után is érvényben hagyott – negatív kilátás.
A Standard & Poor’s mindazonáltal – alig néhány órával a Moody’s-leminősítés bejelentése előtt – újabb közleményben tett egyenes utalást arra, hogy a magyar osztályzatról szóló döntésével valószínűleg megvárja a magyar kormány által a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kezdeményezett tárgyalások kimenetelét.
A Standard & Poor’s a felülvizsgálatot bejelentő november 11-i közleményében eredetileg még azt jelezte, hogy november végéig tervezi meghozni döntését, ám csütörtök este közölte, hogy “valószínűleg 2012. február vége előtt” határoz a magyar adósosztályzat felülvizsgálatának eredményéről, amikor már több információja lesz az IMF/EU-megállapodás elérésének valószínűségéről.
EU vs. IMF
Az S&P a tárgyalásokkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy egy EU/IMF-megállapodás – csakúgy, mint az előző program – javíthatja a magyar gazdaságpolitikai döntéshozatal kiszámíthatóságát és minőségét, emellett segítheti Magyarország tőkepiaci hozzáférését és csökkentheti a piaci finanszírozás költségeit.
A Moody’s ugyanakkor kevésbé derűlátó véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a magyar osztályzatrontáshoz fűzött londoni elemzésében. A cég szerint ugyanis éppen a finanszírozási kihívásokat tükrözi, hogy Magyarország nemrégiben az IMF-hez és az EU-hoz fordult. A Moody’s is elismerte, hogy ha a tárgyalások a kormány által elérni kívánt finanszírozási védőhálóról sikerrel járnak, az csökkentheti az azonnali finanszírozási kihívásokat. A hitelminősítő szerint azonban a kormányadósság-szerkezet még egy ilyen megállapodás esetén is sebezhető maradna középtávon a sokkhatásoktól, és ez nem összeegyeztethető az eddigi “Baa3”-as besorolással.
A befektetési ajánlású magyar adósosztályzat megvonásának hosszabb távon várható piaci hatásaira egyes citybeli elemzők előre forgatókönyveket vázoltak fel.
Korlátozott piaci hatás
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital felzárkózó piaci közgazdászai minapi elemzésükben például korlátozott piaci hatást valószínűsítettek, kiemelve, hogy a magyar kormánykötvények jelentős része felzárkózó piacokra szakosodott kötvényalapok portfolióiban van, és ezek számára nincs olyan kifejezett előírás, hogy csak bizonyos alsó besorolási küszöb feletti kötvényeket tarthatnak.
A Barclays Capital londoni szakértői kiemelték ugyanakkor azt is, hogy a magyar szuverén dollárkötvények viszont befektetési osztályzatú adósságokra szakosodott jelentős amerikai kötvényindexekben szerepelnek – köztük a Barclays Capital US Credit indexben -, és ha esetleg két hitelminősítő is a befektetési osztályzati sáv alá sorolná át Magyarországot, e magyar dollárkötvények szükségszerűen kikerülnének ezekből az indexekből, ami a magyar adósság külföldi befektetői bázisának valamelyes eróziójához vezetne.
Magyarország mindenesetre korántsem az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyre valamely hitelminősítő nem befektetési ajánlású besorolást tart érvényben.
CC
A legsúlyosabb költségvetési és adóssághelyzetben lévő, euróövezeti tag Görögországot a Standard & Poor’s például a már rendkívüli kockázatokra figyelmeztető “CC” adósosztályzattal tartja nyilván. Ez éppen tíz fokozattal rosszabb a Moody’s által most megadott “Ba1” magyar osztályzatnál, és 11 fokozattal gyengébb a Standard & Poor’s továbbra is befektetési kategóriájú magyar besorolásánál.
A Fitch Ratings – legnagyobb európai hitelminősítő – nem sokkal a Moody’s magyar osztályzatrontása előtt a valutauniós tag Portugáliától vonta meg a befektetési ajánlású államadós-besorolást, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a portugál költségvetési és adósságmutatók már nem egyeztethetők össze a befektetésre ajánlott adósosztályzati sávval.
A kelet-európai EU-tagállamok közül Romániának és Lettországnak ugyancsak befektetési szint alatti hitelminősítői besorolásai vannak.
