Az idei évben megszűnnek a közfoglalkoztatás eddigi szervezeti formái: mind az önkormányzati közcélú, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás, mind pedig a hagyományos központi önkormányzati közmunkaprogram – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójában.
Az új közfoglalkoztatási program – amelynek létrehozását az Országgyűlés által a tavaly elfogadott szociális, és a foglalkoztatási törvény módosítása tette lehetővé – lényege, hogy egységes rendszerben, azonos forrásból, azonos prioritásokon alapuló szabályozás alapján nyújt pályázati támogatást új munkahelyek létrehozásához.
A közfoglalkoztatásnak négy új formája lesz: az önkormányzat, egyház, civil szervezet által szervezett rövid, illetve hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatási program, valamint a bérpótló juttatásban részesülők vállalkozásoknál történő foglalkoztatása. Ezekről az új rendszerben a munkaügyi központok helyben döntenek.
A minisztérium tájékoztatása szerint támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a pályázó alá tudja támasztani, hogy a munka értékteremtő, költségigénye megalapozott, és garantálja, hogy bővül a helyek száma. A juttatás nemcsak a munkabérre, hanem részben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségekre is kiterjed.
Új elem az is, hogy a rendelkezésre állási támogatást (RÁT) 2011. január 1-től bérpótló juttatás (BPJ) váltotta fel, ehhez a korábbinál szigorúbb jogosultsági feltételek szükségesek és nagyobb aktivitást vár el az álláskeresőktől: évente legalább 30 munkanap munkaviszonyt kell igazolni, és iskolai végzettségétől függetlenül el kell fogadnia a felajánlott közmunkát.
A jövőben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott; aki munkavállalásra képes, annak a támogatás igénybe vételéhez a korábbinál több kötelezettséget állapít meg a jogszabály.
Az önkormányzat, egyház, civilszervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatásba az alacsony iskolai végzettségű, szociálisan rászoruló bérpótló juttatásban részesülőket vonnák be; az aktív korú, munkaképes, bérpótló juttatásra jogosult álláskeresők foglalkoztatása 4 órás részmunkaidőben történik és legfeljebb 4 hónapig tarthat. A támogatást a települési önkormányzatok egyszerűsített pályázati adatlapon igényelhetik a munkaügyi kirendeltségnél, azok a támogatásról 8 napon belül döntenek, és gondoskodnak a kiközvetítésről. A minisztérium számításai szerint ebben a formában évente 170 000 embert lehet foglalkoztatni.
A hosszabb időtartamú rendszerben a korábban közhasznú munkavégzés keretében támogatott intézmények vehetnek részt. E formában a foglalkoztatás időtartama 2-12 hónap, napi 6-8 óra munkaidőben. A támogatás 70-100 százalékos lehet, a munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők a támogatás legfeljebb 20 százalékáig. E pályázatokat is a munkaügyi kirendeltség fogadja be, de az előbbitől eltérően 30 napon belül bírálja el. A várakozások szerint e programelembe évente mintegy 15 000 főt lehet bevonni.
Az országos program keretében valósíthatók majd meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, egész ágazatokat átfogó projektek. Ennek keretében valósulhat meg az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás is. Itt a támogatás – amely legfeljebb 12 hónapig nyújtható – mértéke a munkabér és járulékai 100 százalékáig, a költségeknél pedig e támogatás 20 százalékáig terjedhet. Legalább száz fő vagy nagyobb létszám foglalkoztatása esetén a szervezési költségek 3 százaléka is finanszírozható. A pályáztatás, a döntés minisztériumi szintű; az érintett létszám éves szinten 25 ezer fő körül lehet.
A bérpótló juttatásban részesülők vállalkozásoknál történő foglalkoztatás esetén a támogatás legfeljebb 8 hónapra szólhat, feltétele, hogy az időszak felére további juttatás nélkül is tovább köteles foglalkoztatni a munkáltató az érintett személyt. Ennek mértéke a munkavállaló munkabére és az ahhoz kapcsolódó járulékok munkáltató által megfizetett összegének 70 százalékáig terjedhet. A vállalkozások a munkaügyi központokhoz benyújtott kérelem alapján kaphatnak erre pénzt. A forrás, a vállalkozói igények függvényében mintegy 9000 fő foglalkoztatását teszi lehetővé az előzetes számítások szerint.
