Gazdaság

Magyarország irányt váltott – interjú Oszkó Péterrel

admin
admin

2009. 07. 26. 08:40

Az ország devizaellátása a jövő év végéig biztosítva van – nyilatkozta Oszkó Péter a Figyelőnek. A pénzügyminiszter a hetilapnak elmondta: nem tud arról, hogy a PSZÁF beolvadna a jegybankba, és hazánk kicsi és hatékony állammal lép majd ki a recesszióból.


– Jó egyéves szünet után Magyarország ismét devizában bocsátott ki kötvényt. Ez önmagában is értelmezhető, vagy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a jövőben folytatandó tárgyalások előjátéka?

– Nincs köze az IMF-tárgyalásokhoz; a kötvénykibocsátás azt mutatta meg, hogy a kormány programja ilyen hamar is milyen komoly hatással van az ország megítélésére. Túl ezen, egyfajta benchmarkot, igazodási pontot is ad, hiszen a nagy magyar vállalatoknak, bankoknak sem volt önállóan lehetőségük a piacra lépni, mert nem volt árazásbeli összehasonlítási alapjuk.

– Ha már így elindult a szekér, mikorra tervezik a következő kötvényt?

– Erre a kérdésre nem lehet most válaszolni. Látni kell, hogy a mostani finanszírozási helyzetünk meglehetősen kényelmes. A kötvénykibocsátásból befolyó 1 milliárd euróval, valamint az IMF-től és az EU-tól lehívott kölcsönrészletekkel a jövő év végéig biztosítva van az ország devizaellátása. Remélhetőleg folytatni tudjuk a megkezdett gazdaságpolitikát, s ebben az esetben a következő kormány dönti majd el, szükség van-e még a nemzetközi szervezetek segítségére, vagy teljes egészében átállunk ismét a piaci finanszírozásra. Egyébként jelenleg nem cél a devizaadósság részarányának növelése az államadósságon belül, s ezért is örvendetes, hogy a forintban kibocsátott kötvények iránt is megnőtt a kereslet.

– Célnak nem cél, éppen hogy kényszer.

A kiigazítás ára a rövid távon valamivel mélyebb reálgazdasági recesszió, amely azonban sokkal gyorsabban vált majd át gazdasági növekedésbe. Fotók: Szigeti Tamás

“A kiigazítás ára a rövid távon valamivel mélyebb reálgazdasági recesszió, amely azonban sokkal gyorsabban vált majd át gazdasági növekedésbe.” Fotók: Szigeti Tamás

– Fontos volt, hogy csináljunk egy deviza kibocsátást, részben hitelességi szempontból, részben pedig az előbb említett benchmark szempontból. Rövid távon azonban a forint alapú kibocsátások növelése lenne fontos, persze bízva abban, hogy csökkennek a hozamok.

– Térjünk vissza egy kicsit a Nemzetközi Valutaalaphoz. A piaci elemzők szerint szükség lesz az IMF-hitelek meghosszabbítására. Ön szerint ez valódi tőkebevonással, újabb hitelekkel jár majd, vagy csak a visszafizetési határidőket kell kitolni?

– Nem jutottunk el oda, hogy egy ilyen tárgyalás részleteiről gondolkodjunk, az sem világos, hogy ez a jelenlegi vagy a következő kormány feladata lesz-e. Az egyébként, hogy a lejárat hosszabbítására lenne szükség, az IMF-hitelek esetében még ötlet szinten sem vetődött fel.

– Ez azért megnyugtató. Főleg ha így az ország középtávú finanszírozási kilátásai is javulnak.

– Ha a 2010-es költségvetést elfogadjuk, az megmutatja a külföld felé is, hogy nem csak egyszeri kiigazításról van szó, hanem stabil költségvetési politikáról; Magyarország irányt váltott.

– Ekkora hatása lenne annak, hogy a 2009-re kalkulált 3,9 százalékos GDP-arányos deficitnél jövőre csak egy tized százalékponttal kisebb a tervezett hiány?

– Igen, hiszen mindenhol máshol nagyon jelentős a deficit növekedése. Az EU-ban például az idén átlagosan 6 százalék körüli lesz az államháztartási hiány, ami jövőre 7,3 százalékig emelkedhet. Ennek fényében nagyon komoly üzenete van annak, hogy Magyarország csökkenti a hiányát, még ha csak kismértékben is.

– A jegybank prognózisa amúgy 4,5 százalékot jósol 2010-re.

– Igen, de a jegybank a számításaiban csak az eddig elfogadott intézkedésekkel számol, nem kalkulál azokkal a megtakarításokkal, amelyeket majd a 2010-es költségvetésben kell végrehajtani.

– Ez azt jelenti, hogy a GDP 0,7 százalékpontjának megfelelő lefaragást kell még hozni jövőre, ami nagyjából 200 milliárd forint. Miből áll ez össze?

– Ide tartozik például a közösségi közlekedéssel kapcsolatos elképesztő túlköltések visszafogása, ebből 40 milliárdra számítunk.

– Ennyit vesznek el a MÁV-tól?

– Nem csak a MÁV-ot kell ez alatt érteni; ha a közösségi közlekedés racionálisabbá tételéről van szó, akkor úgy kell a MÁV-ot átszervezni, hogy a többi szolgáltatót is figyelembe vesszük. A MÁV-ra amúgy nagyjából 250–300 milliárd forintot költünk el a vasúttársaság saját bevételein túl. A közlekedés mellett minden más állami intézményrendszerben is keressük a megtakarításokat. Ez, kicsit félrevezető jelleggel, úgy szűrődött le, hogy az önkormányzatokon akarunk 120 milliárdot megspórolni. Nem arról van szó, hogy az önkormányzatok intézményrendszereitől akarunk ennyit elvonni, hanem a feladataikat is átvizsgáljuk.

– Mégis, milyen feladatokat nem végeznek majd jövőre az önkormányzatok?

– Sok kisebb összegről van itt szó, egy nagy tételt, amely mondjuk önmagában 100 milliárd megtakarítást hozna, nem lehet említeni. Egyébként nem csak az önkormányzatok, de a központi költségvetés jövő évi tervezése is így zajlik majd; minden egyes tételt végignézünk, és megvizsgáljuk, tényleg el kell-e költeni rá annyit válság idején is, mint egyébként.

– Politikai nyomást nem érzékelnek a baloldal részéről? Elég széles körben elterjedt nézet, hogy ha a Fidesz nyeri a választásokat jövő tavasszal, akkor az MSZP klientúrájának egyetlen túlélési esélye az lehet, ha viszonylag jól szerepelnek az őszi önkormányzati választásokon. A kormány meg éppen kurtítani készül a helyhatóságok rendelkezésére álló összegeken.

– A politikai környezet pillanatnyilag elfogadja, hogy a pénzügyi tárca szakmai szempontokat vesz figyelembe. Nem érzékelek politikai nyomást; politikai jellegű egyeztetések persze vannak. A miniszterelnök egyébként egyeztette a költségvetési keretszámokat az MSZP-vel, s felhívta a figyelmet az egyes területeken mutatkozó megtakarítási igényekre, s ezeket szavazataikkal meg is erősítették a szocialisták.

– Tudomásul vették tehát az önkormányzati pénzek megkurtítását?

– Az elvi célkitűzést igen; a gyakorlati megvalósítás még hátravan.

– Fogalmazhatunk úgy, hogy a pénzügyi kiigazítás ára az elhúzódó reálgazdasági recesszió?

– Szerintem helyesebb úgy fogalmazni, hogy a kiigazítás ára a rövid távon valamivel mélyebb reálgazdasági recesszió, amely azonban sokkal gyorsabban vált majd át gazdasági növekedésbe. A recesszió önmagában, a költségvetési megszorítások nélkül 5–6 százalék lenne, ezekkel együtt pedig 6 százalék fölötti lesz. Ha túl leszünk a recesszión, akkor a takarékossá tett államháztartás mellett egy kifejezetten versenyképes gazdaság vághat neki a fellendülésnek.

– Tisztázzuk a versenyképesség fogalmát: arra gondol, hogy ismét az alacsony bérek vonzzák majd ide a külföldi befektetőket?

– Évek óta az volt a vád a magyar gazdaságpolitikával szemben, hogy túl nagy az állam, túl sok pénzt szív ki a gazdaságból, ezáltal megfojtja a növekedést, romlik a gazdaság versenyképessége. A takarékos államháztartás javítja hazánk versenyképességét, de ezen belül persze az adóátrendezés a bérek szempontjából is hozzájárul ehhez.

– Ön szerint ezt képes lesz elérni mindössze kétévnyi, az idei és a jövő évi költségvetés?

– Ahogy látom a szakértők nyilatkozatait, abban mindenki egyetért, hogy kisebb és hatékonyabb államra van szükség. Így akár bízhatunk is abban, hogy ha jelképes intézkedések erejéig lesz is különbségtétel kormányzat és kormányzat gazdaságpolitikája között, de ugyanabba az irányba fogunk haladni.

– Ezek szerint a vagyonadó jelképes intézkedés lenne? A jövő évi költségvetésben 50 milliárd forintra számítanak belőle.

– A vagyonadót nagyon felkapta a politika, az indokoltnál sokkal jobban. Egyrészt a szavazók viszonylag szűk körét érinti, másrészt ez a kör az átlagnál tehetősebb. Biztos vagyok benne, hogy ez kampánytéma lesz; hogy aztán mi lesz végül a vagyonadó sorsa, az már a politikusok dolga.

– Megáll a lábán a jövő évi költségvetés a vagyonadó nélkül is?

– Nem nagyon van mozgástér a 2010-es büdzsében. Ha valaki egy 50 milliárdos bevételről le akar mondani, akkor azt más forrásból kell pótolni.

– Az idei költségvetésben már eddig közel ekkora tétel az Egészségbiztosítási Alap hiánya az egész évre tervezett mintegy 9 milliárd forint helyett. Ezt például honnan pótolják? Avagy szépen benyeli az államháztartás?

– A költségvetési bevételek a prognózis szerint alakulnak. Áfában és az első féléves társasági adóban is többlet mutatkozik, vagyis a büdzsé tudja konszolidálni az E-Alap hiányát. Ez eleve így volt tervezve.

– Kicsit előretekintve: önmagában a költségvetés visszafogása képes garantálni, hogy ilyen megtakarítási szerkezet és belső fogyasztás mellett 2011-ben már érezhetőbb, 3 százalék feletti gazdasági növekedés legyen?

– Ezzel kapcsolatban nem szabad illúziókba ringatni magunkat. Olyan nagymértékű belső fogyasztás, amilyent az elmúlt években hitelből finanszíroztak, akkor lesz majd ismét, ha az ország a megtakarításaiból és jövedelméből lesz képes fogyasztani. Addig marad az exportvezérelt növekedés, s 2011-re ez már nem elhamarkodott várakozás.

– Ha már a túlzott hitelfelvétel szóba került: a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egymással pingpongozik az ügyben, ki a felelős azért, hogy a devizahitelek makrogazdasági szintű problémákat okoztak az országnak. Betolják a jegybankba a felügyeletet, hogy véget érjen a meccs?

– Mindenképpen erősebb felügyeleti rendszerre van szükség. Nem kétséges, hogy a jegybank dolga a makroszintű felügyelet, az egyes banki tevékenységek mikroszintű befolyásolása pedig a PSZÁF-é.

– Ez eddig is így volt, pont így alakult ki az a helyzet, hogy bár mikroszinten minden bank prudensen működött, makroszinten mégis sérülékennyé tette az országot a devizaadósság.

– Ez azt jelenti, hogy az egyes bankok működésében voltak azért kockázatok, nem várt körülményekre nem készültek fel. Senki nem gondolta, hogy ilyen mértékű pénzszűke állhat elő, főleg devizában. Ennek ellenére azt azért világossá kell tenni, hogy a magyar bankrendszer olyan értelmetlen és nyilvánvaló kockázatokat nem halmozott fel, mint mondjuk az angolszász bankok, ahol az ingatlanok piaci értékének 120 százalékára adtak hitelt.

– Köszönjük ezt meg a kevéssé fejlett magyar pénzügyi kultúrának…

– Minősítsük ezt inkább jóindulatúan a prudens banki gazdálkodás eredményének. Egy kockázattal nem számoltak, a devizában való eladósodottság veszélyeivel. Ez akkor előzhető meg, ha van egy olyan felügyelet, amely képes az adott bank működését befolyásolni. Nem kérdés, hogy ősszel a PSZÁF jogosítványait ki kell szélesíteni.

– Ezek szerint nem igaz, hogy a PSZÁF egy része beolvad a jegybankba?

– Nem tudok ilyen döntésről.

– Döntésről mi sem, csak szándékról. Az MNB a hírek szerint erősen pártolja ezt a megoldást.

– Most készítjük elő a lehetséges szabályozási koncepciókat, s amint van további érdemi döntés, nyilvánosságra hozzuk majd. Nem hiszem egyébként, hogy önmagában a jegybankot vagy a felügyeletet hibáztatni lehetne a kialakult helyzetért. Egy olyan masszája alakult ki a pénzügyi és a monetáris politikának, amelynek ismerjük a kockázatait, a hátrányait, és tudjuk a hibáit; ezeket alapos munkával lehet csak korrigálni.

– Ehhez az óvatos döntéshozatalhoz képest elég gyorsan lépett a vagyonkezelővel kapcsolatban, amikor menesztette Tátrai Miklóst, a szervezet vezetőjét. Mit vár a változtatástól?

– Volt, aki azt mondta, lassú voltam, de azt gondolom, 3 hónap elég egy vezetői tevékenység megítéléséhez. Az új vezetéstől azt várom, hogy a lehető legátláthatóbb működést hozza, miközben a válság által diktált költséghatékonyságnak is megfelel.

– Vár a költségvetés jövőre komolyabb bevételt a vagyonkezelőtől?

– Ha a kérdés arra irányul, lesz-e nagyobb privatizáció, akkor a válaszom: nem. Egy válságkezelő kormány pénzügy-politikai értelemben elvégezhet stratégiai váltást, de privatizációs ügyleteket lebonyolítani nem célszerű a válság által szűkre szabott kereteken belül.

– Amerikai nyomásra nemrég szigorítottuk meg az Egyesült Államokkal a kettős adóztatásról szóló egyezményt. Deák Dániel, a Nemzetközi Adószakértők Társasága magyar szervezetének elnöke szerint Washingtont valójában nem az adó mértéke zavarta, hanem az adójogszabály fekete-afrikai színvonala. Vannak még más csontvázak is a magyar befektetésösztönzés jogtárában?

– Magyarország ugyanazt az utat járja, mint bármely más európai ország, igyekszik kedvezményeket adni bizonyos típusú tevékenységre. Akár egy nemzetközi holding központjának vagy pénzügyi irányításának idetelepítéséről, akár kutatás-fejlesztésről van szó. A kettős adóztatásról az Egyesült Államokkal kötött egyezményben valóban voltak kiskapuk, a módosítás évek óta napirenden van, az amerikaiaknak kifejezett kérése volt ez. Egyébként hasonló volt a helyzet mondjuk Luxemburggal vagy Hollandiával is pár éve, azokat az egyezményeket is módosították. Nem hiszem, hogy Magyarország kilógna ebben a tekintetben az európai országok sorából.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.