Gazdaság

Felpörgeti a plázaépítést az új óriás-üzletközpont

Messze van a telítettségtől a fővárosi plázapiac. Az óriási, november közepén nyitó Arena Plaza csak lökést ad az újabb építési hullámnak, mivel 40 ezer négyzetméternyi hasznos terület alatt egyre nehezebb lesz labdába rúgni. A befektetők derűlátók, a fizetőképes kereslet bővülésére számítanak, és Budapest is jobban kihasználhatná az újabb építési lázat.

Csak átmenetileg zavar be az Arena

Az Arena Plaza megnyitása elsősorban a környékbeli boltok számára jelenthet csapást, rövidtávon a többi fővárosi pláza forgalma is csökkenhet – értékelték a hatalmas üzletközpont megnyitásának azonnali piaci hatását a lapunknak nyilatkozó szakértők.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a konkurencia ilyen tömegű megjelenése elsősorban azokat a boltokat teheti tönkre, melyeknek a gazdálkodása eddig is pengeélen táncolt, tehát fejlesztésekre már nem jutott pénz. Közép- és hosszú távon Vámos a plázák versenyét a hipermarketek harcához hasonlította, amelyre a vetélkedés és a távolság egyaránt jellemző, és ezzel együtt is sok helyütt megfér például egy Auchan meg egy Tesco egymás mellett.

A legfeljebb három hónapig tartó „elszívó” hatás után a fővárosi piac visszarendeződik – mondta az FN-nek Magyar Balázs, a DTZ regionális retail igazgatója. Az Arena Plaza legutóbbi tulajdonosváltásakor a vevőt képviselő nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég egyik hazai vezetője szerint már a magyar vásárlókban is kezd kialakulni a márkahűség, ami sok esetben még helyhűséget jelent, vagyis a vásárlók visszatérhetnek korábbi kedves, és hozzájuk közelebb eső áruházukba.


Arena Plaza: számok és üzletek

65 ezer négyzetméter hasznos terület, 200 üzlet, köztük többek között a Tesco, az Electro World, a Peek&Cloppenburg, a H&M, a Boss, a Tommy Hilfiger, a Ralph Lauren, a Paul & Shark, a Lacoste, a C&A és a Zara boltja, 13 ezer négyzetméternyi mozi, köztük az első hazai 3D IMAX-mozi – ez is várja a nagyközönséget az óriásplazában, amely a hazai ranglista második helyére taszítja az eddigi első, 48 ezer négyzetméternyi hasznos területtel bíró West Endet.

A volt Ügető területén először a francia Bouygues-csoport nyerte el a plázaépítés jogát, amelyet 2005 novemberében megvásárolt tőle az izraeli-holland Plaza Centers 21 millió euróért. Az alapkőletétel 2006 márciusában volt, majd idén augusztusban a Plaza Centers is túladott az épületen és a projekten, 390 millió euróért. A vevő a Sir Alex Ferguson, a Manchester United trénere által alig három éve alapított Active Asset Investment Management. Az építtető az egykori Ügető tribünjét – annak műemlék jellege miatt – megtartotta.


Felpörgeti a plázaépítést az új óriás-üzletközpont 1

Felpörgeti a plázaépítést az új óriás-üzletközpont 2



Messze nem telített a piac

A fővárosiak általános hiedelmét cáfolva Magyar Balázs azt mondta: bőven van még hely a plázapiacon. Európában az egy lakosra jutó bevásárlóközponti négyzetméterekben Magyarország elmarad az átlagtól, bár az összevetést megnehezíti, hogy a nyugat-európai vásárlói szerkezet letisztultabb, nincsenek például garázsdiszkontok – magyarázta a szakértő.



Felpörgeti a plázaépítést az új óriás-üzletközpont 3

Az Ügetõtõl az Aréna Plazáig – KÉPGALÉRIA


Szintén a bevásárlóközpontok számának és méretének növekedése mellett szól, hogy míg két éve hazánkban az átlagos polgárnak évi 4300 eurónyi szabadon elkölthető jövedelme volt, ez a szám most 4400 euró, ráadásul a fővárosiak az országos átlagnál 30-35 százalékkal több pénzből vásárolhatnak. Magyar Balázs szerint a nagy kérdés az, hogy az elvileg szabadon felhasználható összeg mekkora részét fordítják vásárlásokra és költik el plázákban honfitársaink. Lapunk úgy tudja, hogy erről kevés kutatás készült, azokat pedig a megrendelők és kutatók is titkosan kezelik. Mindössze annyi ismert, hogy a KSH adatai szerint az idei év első nyolc hónapjában 3862 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, aminek Vámos György szerint nagyjából 20 százalékát a bevásárlóközpontok bonyolították.

A plazaépítők optimizmusát alátámasztani látszik a GfK Hungária kutatása is, amely szerint a budapestiek 68 százaléka soha, vagy csak nagyon ritkán jár bevásárlóközpontokba, míg a plázákat leginkább kedvelő 15-29 éves korosztály 11-15 százaléka állítja magról, hogy havonta többször is felkeresi a „fogyasztás templomainak” egyikét.



Felpörgeti a plázaépítést az új óriás-üzletközpont 4



Felpörgeti a plázaépítést az új óriás-üzletközpont 5




—-40 ezer négyzetméter már nem elég—-

A jó koncepcióval és telephellyel rendelkező bevásárlóközpontoknak mindig lesz közönségük, különösen ha a hasznos alapterület eléri a kritikus tömeget, ami mindenképpen több, mint 40 ezer négyzetméter – állítja az ingatlanfejlesztő.

Átláthatóság, emberi lépték, a köz által is értékelhetőnek tartott architektúra és a megfelelő márkák választéka – sorolja a jó koncepció elemeit Magyar Balázs. A szakértő szerint az Arena Plaza mindegyik tulajdonságnak megfelel, miután 12-15 márkabolt először itt nyit üzletet hazánkban, ráadásul az IMAX-mozi is egyedülálló.



Felpörgeti a plázaépítést az új óriás-üzletközpont 6

Az Ügetõtõl az Aréna Plazáig – KÉPGALÉRIA


A kritikus tömeg elérésére több fővárosi bevásárlóközpont is ráhajt a következő években: bővül a West End, az Árkád, a Mammut, és beszáll a versenybe az Etele téren, a Bosnyák téren és a Budai Skála helyén épülő új városközpont is.

Terelgetni kéne a befektetőket

Nincs működő kereskedelmi stratégája a fővárosnak, pedig a befektetők „terelgetése” életet lehelhetne a belvárosba – véli Magyar Balázs. Megfelelő nagyságú üzlethelyiségek kialakításával, rugalmasabb szabályozással könnyen revitalizálni lehelni a Kossuth Lajos utcát, a Rákóczi utat vagy a Nagykörutat – üzleti és városfejlesztési szempontból egyaránt. Az ingatlanfejlesztő szerint ha az önkormányzat(ok) sokat késlekednek, a plázaépítők saját telkeiken megépítik azt, ami szerintük kelendő, és a város kimaradhat a kereskedelem jelentette fejlődési lökésből. Jó példák is vannak azét: ilyen a Vörösmarty téri új irodaház-komplexum és több, Andrássy úti újjávarázsolt épület.



Alakul, fejlődik a kereskedelem: ezt jelenti most a plázák felépülése és bővülése. Mindez azonban nem veszélyezteti a kereskedés örök, hagyományosnak számító színtereit, különösen, ha ott ügyes és képzett kereskedők munkálkodnak – mutat végül alternatívát a kis boltok tulajdonosainak és a plázákat kevéssé kedvelőknek Vámos György.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik