Egyéves Opel Astra alig 2 millióért; néhány hónapos Corsa 1,4 millió forintért; féléves Renault Megane dízel kombi 4 millió alatt. A vevő nem hisz a szemének, ha a finanszírozásból visszavett, pár hónaposan az újnál 30-40 százalékkal olcsóbb kocsikat nézi a bankok honlapjain. A kínálat eközben tovább bővül, mert a Magyar Lízingszövetség adatai szerint egyre több autót hoznak vissza a bankok fekete ruhás „akciócsoportjai” a részletekkel elakadt ügyfelektől (Figyelő, 2007/31. szám). A gyakran újszerű állapotú kocsik másodlagos piacát újabban a fizetésképtelenné vált autóreklám-cégek, az Il Ferro Kft. vagy a Hírautó
Kft. pórul járt ügyfeleinek járművei is duzzasztják. Pontos adata azonban még a szövetségnek sincs arról, mennyi visszavett autó vár új gazdára. A tagvállalatok egymással sem osztják meg a szégyenletes számaikat, ezek ugyanis arra utalnának, hogy foghíjas a hitelvizsgálatuk és rossz a portfóliójuk minősége.
Becslések persze vannak: egyesek szerint minimum 40-50 ezer „bankos” kocsin próbálnak a finanszírozók minél gyorsabban túladni. Köntös Péter, a Merkantil Bank Zrt. ügyvezető igazgatója, a Merkantil-Car vezérigazgatója túlzónak tartja ezt a számot, szerinte a piacon ma sem lehet több a rekordnak számító 2004-es 30 ezer darabnál. Igaz, a Merkantil azóta megtisztította a portfólióját és megszabadult a rossz adósoktól. Balogh Árpád a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) alelnöke is úgy véli, hogy nem szaporodtak fel a „bankos” kocsik a piacon, ami szerinte ezen autók jogi helyzetének lassú, akár több hónapig tartó tisztázásával magyarázható (lásd a keretes írást).
LAZÁBB VIZSGÁLAT. Ugyanakkor a készletek azért is nőnek, mert az újautó-eladás három éve zsugorodik, ami a forgalom érdekében arra ösztönözte a hitelközvetítést is végző járműértékesítőket, hogy lazább adósvizsgálattal is beérő finanszírozókat találjanak. A „0 százalék önrészes”, vagy 120 hónapos finanszírozási konstrukciók így is csak arra voltak elegendőek, hogy ne meredeken zuhanjon az értékesítés. Győző Gábor, a Magyar Gépjármű-importőrök Országos Szövetségének ügyvezető elnöke szerint az idén legfeljebb 160-170 ezer új kocsit adnak el, szemben a 2003-as csúccsal, amikor 208,5 ezer darabot mutattak a statisztikák. A visszaesésért részben a „bankos” kocsik okolhatók: az elnök úgy becsüli, hogy a tavalyi mintegy 40 ezer „visszavett” és újraértékesített autó miatt 20 ezer darabbal kevesebb újat adtak el a lehetségesnél.
Azok a kereskedők, akik a bankokkal szerződve diszkont áron megkaparintottak egy-egy készletet, sokat kereshettek az üzleten, de a többiek rosszul jártak. Az újautó-eladások 95 százalékában ugyanis a vevő beszámíttatja a régi kocsiját. Az olcsó visszavett autók miatt viszont a márkakereskedők egyre nehezebben szabadulnak a már beszámított használtautóktól. Újat is nehezebben adnak el, mert kevesebbért tudják beszámítani az ügyfél régi négykerekűjét, akinek így többet kellene fizetni a cserénél. A nyakukon maradó használtautó-készlet pedig már nemcsak a pénzügyi gondokkal küzdő dealereket, hanem a bankokat is aggasztja, mert leértékelődnek a pénzükből finanszírozott, eladandó kocsik.
SZUPERKEDVEZMÉNYEK. Aki a szűk esztendőben akar autót venni, az most válogathat a csábító ajánlatok közül, ám ez az idilli állapot aligha tarthat sokáig. A „szuperkedvezmények” láttán az adóhatóság is vizsgálni kezdte, miért rontják a márkakereskedők saját üzleti eredményeiket a vevőnek „grátisz” adott több százezer forintos, akár félmilliós kedvezményekkel. Egyes márkakereskedőket már meg is büntetettek több tízmillió forintra, mert jócskán értékén felül, nyilvánvaló veszteséggel számították be a használt autókat, ezzel jelentősen csökkentve a folyó év céges társasági adóalapját. „Ha egy kereskedő drágábban vesz és olcsóbban ad el, akkor ezt az adóhatóság okkal kéri számon rajta” – ismeri el Balogh Árpád Gémosz-alelnök. Úgy véli, hosszú távon nem fogadható el az a gyakorlat, miszerint egyes veszteséges tevékenységeket más üzletágak – például biztosítás- és hitelközvetítés – nyereségével fedeznek. Márpedig az ellenőrzések és a nem fizető ügyfelek miatt növekszik a bankok kockázata, ami akár már az idén az autóhitel-kamatok emelésében üthet vissza a vásárlókra.
Foglalósdi
A hitelből autót vásárló ügyfél bankja a törlesztés futamidejére elidegenítési korlátozást jegyez be a forgalmi engedélybe. Ez ad jogalapot arra, hogy visszavigye és eladja a finanszírozott járművet, amennyiben az adós nem törleszt. Baj csak akkor van, ha a pénzzavarba került autósnak adó- és köztartozása is van. Ilyen esetben ugyanis az adóhatóság – vagy a ki nem fizetett szolgáltatók által indított jogi eljárás végén a bíróság – elrendelheti az adós ingóságainak, autójának a lefoglalását.
Ez esetben hiába jegyeztetett be elidegenítési korlátozást a pénzintézet, egy fillér sem üti a markát a visszahozott autó árából, mert a köztartozások megelőzik a banki követelést. Olyan is előfordult már, hogy minderről a bank nem értesült időben, így az általa elárverezett gépkocsi új tulajdonosa csak az okmányirodában szembesült azzal, hogy a jármű mégsem lehet az övé, mert az adóhatóság, vagy a bírósági végrehajtó már „virtuálisan” lefoglalta azt az előző tulajdonosnál.
