Végre el lehet kezdeni lemérni, hogy az áfa év eleji csökkentése milyen hatással volt az árakra – a piaci szereplőket és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) ezért foglalkoztatták a szokásosnál is jobban a januári inflációs folyamatok. Nos, az iparcikkek esetében az árcsökkenés a vártnál szerényebb volt, így – legalábbis ebben a termékkörben – valószínűleg nem ment át a teljes 5 százalékpontos adócsökkentés. Más termékek és szolgáltatások esetében (főleg a hatósági áraknál) a következő hónapokban, a számlázási rendtől függően jelenhet meg az áfacsökkentés az árakban.
Ugyanakkor a piaci szolgáltatások ára – amely korábban általában az átlagos szintet meghaladó mértékben emelkedett – a vártnál nagyobb mértékben csökkent, ami arra utal, hogy a gazdasági szereplők árazási szokásai végre elkezdenek alkalmazkodni az alacsony inflációs környezethez. Az iparcikkek vártnál szerényebb árcsökkenése nyomán a 2,3-2,4 százalékos elemzői prognózisoknál nagyobb, 2,7 százalékos éves inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal januárban, ezzel elemzők szerint gyakorlatilag biztossá vált, hogy a jegybank egy darabig nem csökkenti tovább az irányadó kamatot.
Summa summarum: az infláció és a konjunktúra szempontjából, úgy tűnik, kedvezőek maradnak a folyamatok, viszont továbbra is aggodalomra ad okot a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzete. A magas – és a választások miatt csak nagy bizonytalansággal előre kalkulálható – államháztartási hiány, valamint a folyó fizetési mérleg deficitje olyan kockázati tényezők a jegybank szerint, amelyek jelenleg csak a rendkívül kedvező nemzetközi pénzügyi helyzet miatt nem teremtenek feszült helyzetet a kötvény- és a forintpiacon.
A monetáris tanács döntését követő sajtótájékoztatón Járai Zsigmond, az MNB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a választások után megalakuló új kormánynak az eurócsatlakozás puszta dátuma helyett az államháztartás rendbetételére, a csatlakozáshoz vezető útra kell koncentrálnia. Vagyis nem önmagában a céldátum a fontos, hanem annak hitelessége. Ezt egyébként piaci elemzők már régóta hangoztatják. A jegybank vezetője szerint legkevesebb a GDP 6 százalékát kitevő költségvetési konszolidáció szükséges, ez minimum 1200-1300 milliárd forint megtakarítási igényre fordítható le.
A 6,0 százalékos irányadó kamat az unióban jelenleg a legmagasabb. A Reuters által közgazdászok körében végzett felmérés arról árulkodik, hogy a piac meglehetősen bizonytalanul ítéli meg a jegybank soron következő lépését. A kérdésre egyáltalán válaszolók között ugyan többségben voltak a kamatcsökkentést valószínűsítők, azonban az ennek időzítésére vonatkozó várakozások roppant széles sávban szóródnak: a második negyedévtől kezdve egészen 2007 elejéig. Annyi valószínűnek látszik, hogy a választások befejeződéséig nem lép az MNB. A piac az idén negyed százalékpontnyi, jövőre pedig nagyjából ugyanekkora monetáris lazításra számít, legalábbis a jelenlegi helyzetértékelés alapján. Ha így lenne, az a korábbinál lassabb ütemű és óvatosabb kamatcsökkentési hajlandóságra utalna az MNB részéről.
A jegybankot alapvetően két tényező befolyásolhatja a közeljövőben. Ha az új kormány viszonylag gyorsan nekifog a fiskális konszolidációnak, az enyhítheti a monetáris szigort – vélik a Reuters által megkérdezett elemzők. Abban az esetben viszont, ha az Európai Központi Bank elkezdi, az amerikai Fed pedig folytatja kamatemelési sorozatát, akkor szűkül a forint, valamint az euró vagy a dollár kamata közötti különbség, azaz csökken a forintban való befektetés vonzereje.
