Csábító jogerő

Vahl Tamás, SAP Hungary. Cége százmilliós támogatásra számíthat.

Személyes emlékeket idézett Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, amikor bejelentette, hogy Magyarországra települ a német SAP következő szoftverfejlesztő központja. „Tamással korábban az Informatikai Vállalkozások Szövetségében mindig keseregtünk, amikor máshova mentek a nagy informatikai cégek, mondván: az nem lehet, hogy Magyarország képtelen ezeket a befektetéseket megszerezni” – mondta a miniszter Vahl Tamásra, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatójára nézve. Kóka a szövetség elnökeként egészen a tavalyi miniszteri kinevezéséig „más szemszögből” nézte a tőke és a tudás ideáramlását, s – mint mondta – ebből tanult. „Nagyon szerettem volna ezt a befektetést” – tette még hozzá. Kóka, eltökéltségének jeleként, még jogszabály-módosítást is kezdeményezett, hogy az SAP „100 millió forintos nagyságrendű” támogatást kaphasson.

KÖZVETETT PÉNZ. A vállalatirányítási szoftvereket forgalmazó, német gyökerű multi 300 magyar fejlesztő alkalmazásával „hoz pénzt” Magyarországra. A központ 50 szoftveres szakemberrel indul, és várhatóan 2006 végére, de a remények szerint akár már előbb is eléri a jelzett létszámot. Az eddigi rendszerben viszont ezek alapján nem lett volna jogosult állami támogatásra, hiszen gyárat nem építenek, csak íróasztalhoz ültetik az embereket, vagyis nincs szó „közvetlen” tőkebefektetésről. A módosítás után azonban már azt számolják, hogy a K+F jellegű fejlesztéseket végrehajtó cégek mennyi elszámolható költséget generálnak, és ezt tekintik a támogatás alapjának. Viszonylag kis összegek esetén a tárca a várt „nemzetgazdasági haszon” mérlegelése alapján egyedi döntéseket is hozhat. Az SAP-nak járó támogatás pontos összege ezért nem ismert, a központ hosszú távú gazdasági hatásait ugyanis még nem „forintosították”.

Mit fejlesztenek a magyarok? Az SAP kezdettől fogva olyan szoftverek fejlesztésére szakosodott, amelyek a vállalatok szervezeti működését és az irányítást segítik. Kezdetben inkább csak a nagyvállalatok számára kínált ilyen megoldásokat, idővel azonban a kis- és közepes méretűek felé is nyitott. A gazdag termékportfólió egymáshoz illeszkedő modulokból áll, amit ágazatok szerint testre szabva, és különböző felépítettségben is kínálnak. A magyarok az egyik ilyen modult fogják gondozni: Budapesten készülnek majd a vállalatok ellátási láncait menedzselő alkotóelem fejlesztései. Az itteni a tizedik SAP fejlesztőközpont, Európában a németországi Walldorfban, a franciaországi Sophia Antipolisban és a bulgáriai Szófiában van hasonló egység.

Az SAP magyar leányvállalatának bevétele a most nyilvánosságra hozott számok alapján mintegy 8 százalékkal, 7,38 milliárd forintra esett vissza 2004-ben. „Döntő volt, hogy egy nagy megrendelést nem mi nyertünk el” – utal Vahl Tamás a magyar vállalatirányítási szoftverpiac viszonylag kis méretéből adódó sajátosságokra. A leányvállalat kénytelen volt visszavonulót fújni bizonyos tervezett befektetéseit illetően, és általános költségcsökkentésbe kezdett. Ez viszont annyira jól sikerült, hogy az üzleti eredmény 77 százalékkal, 429,2 millió forintra ugrott. „A jövőben azért jobban szeretnénk, ha az eredményt a bevétel növekedése mellett tudnánk emelni” – jegyezte meg Vahl.

NAGYBEFEKTETŐ. Az SAP tavaly világszerte egymilliárd eurót költött kutatás-fejlesztésre, tehát többet a 750 millió euróra tehető öszszesített magyarországi adatnál. A miniszter azt a célt tűzte ki, hogy az ország 2010-re duplázza meg a K+F-re fordított összeget, és ennek fele már ne a költségvetésből, hanem a cégektől származzon. Az SAP-hoz hasonló méretű és profilú K+F központot eddig a mintegy 600 magyar szakembert foglalkoztató finn Nokia, a közel 500 itteni alkalmazottnak munkát adó Siemens PSE, illetve a 450 fősre tehető svéd Ericsson hozott létre.