 |
Tavasszal lejáró lakás-takarékpénztári szerződései után csak a megtakarított pénzt veszi fel, a hosszú hitelfelvételi procedúrát azonban nem járja végig – így tervezett még tavaly ősszel egy budapesti házaspár. A régóta vágyott lakáscseréhez szükséges további pénzt pedig – gondolták akkor – inkább jelzáloglevél kamattámogatású hitellel pótolják majd. A támogatási rendszer decemberi módosítása és a magasabb kamatok láttán azonban újra kellett gondolniuk a stratégiát. Úgy döntöttek, mégsem mondanak le a lakás-takarékpénztár (ltp) fix 6 százalékos kamatra, 1 százalékos kezelési költséggel nyújtott kölcsönéről, hiszen az jóval olcsóbb a használt lakás vásárlásához igényelhető, támogatott hiteleknél is, amelyek most 9-11 százalékba kerülnek. Az ltp-hiteleknek olcsóságuk mellett egy másik nagy előnyük, hogy gyakorlatilag bármilyen lakáscélra felhasználhatók, a felújítástól kezdve az infrastrukturális fejlesztéseken át (például gázvezeték, csatorna kiépítéséhez) egészen a telekvásárlásig, építkezésig.
TÁMOGATVA. Várhatóan sokan eszmélnek majd, és ráharapnak e lehetőségre, hiszen jelenleg csak az ügyfelek fele kéri a kölcsönt is a megtakarítása mellé. Kétségtelen, egy ilyen hitel megszerzése jóval macerásabbnak tűnik, mint egy jelzáloglevél alapú kamattámogatott kölcsöné – jóllehet, az utóbbi is többhetes procedúrával jár. A lakástakarékoknál ugyanis a megtakarítási idő letelte után 3 hónapos kiutalási időszak következik, ez alatt az ügyfélnek jeleznie kell, felveszi-e megtakarítását, vagy inkább meghosszabbítja az előtakarékoskodási időt, továbbá arról is nyilatkoznia kell, szeretne-e hitelt.
| Ketten a piacon |
| Míg Németországban és Ausztriában közel 100 éves múltra tekint vissza a lakáscélú előtakarékosság, és Ausztriában a lakosság közel 70 százalékának, Németországban 30 százalékának van ilyen szerződése, nálunk csak 1997 januárjában lépett hatályba a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény. (Korábban az ifjúsági takarékbetét töltött be hasonló szerepet.) A piacon 1997 tavaszán három szereplő jelent meg: az OTP, a Lakáskassza (később Lakáskassza-Wüstenrot) és a Fundamenta. Negyedikként az Otthon 1998 szeptemberében indult el. A konstrukció felfutása azonban elmaradt a várttól, így elindult a piaci koncentráció, hogy ezzel kialakuljon a gazdaságos banküzemi méret. A Lakáskassza-Wüstenrot 2001 szeptemberében átvette az Otthon ügyfeleit, 2003 júliusában pedig összeolvadt a Fundamentával, így mára két szereplő maradt a piacon: a Fundamenta-Lakáskassza (www.fundamenta.hu) és az OTP Lakástakarékpénztár (www.otpbank.hu). Az első szerződések előtakarékossági ideje 2001-ben járt le, az ltp-k akkor kezdték meg a szerződéses összegek kiutalását. |
|
A szabályok is szigorúak. Például még szorongatott helyzetben is legfeljebb áthidaló kölcsön formájában jut pénzhez, aki az ltp-kölcsön mellett teszi le a voksát, az említett 3 hónapot ugyanis semmiféle módon nem lehet lerövidíteni, mivel azt nem a piac alakította ki, hanem törvény írja elő. A háttérben az áll, hogy a zárt rendszerben működő ltp-knél (lásd külön írásunkat) fenn kell tartani az egyensúlyt a befizetések és kifizetések között. A 90 napos időszak alatt mérlegeli a pénztár, van-e fedezet a benyújtott kiutalási kérvényekre, azokat pedig sorrendbe állítja aszerint, hogy az ügyfél mennyire megbízhatóan teljesítette befizetéseit. E mérlegelési jogot igen komolyan kell vennie az ügyfélnek, hiszen az ltp részéről még annyira sem kötelező a hitelnyújtás, mint egy bank részéről. Benne van a pakliban, hogy ha nem megy az üzlet, azaz nincs kellő mennyiségű befizetés vagy fedezet, akkor egy darabig csúszik a kifizetés.
Jelenleg azonban nem ez a helyzet, aminek az áll a hátterében, hogy tavaly április óta az új szerződéseknél megduplázódott – 72 ezer forintra emelkedett – a befizetésekhez kapható állami támogatás éves összege. Az intézkedés nem is maradt hatás nélkül: a változások nyomán 2003-ban 30 százalékkal nőtt a szerződéskötések száma. „Mindazonáltal nagy boom nem várható, hiszen ez a piac nem tud nagy hírverést csapni magának, a termék pedig aktív eladást igényel, azaz ügynökök keresik fel az ügyfeleket” – mondja Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár vezérigazgatója. A szakember azonban abban reménykedik, hogy hosszú távon az előtakarékoskodás népszerűbbé válik. Jóllehet, ma sincs oka panaszra: néhány év leforgása alatt a teljes piacon közel 900 ezer szerződést kötöttek, ennek több mint a felét náluk.
| Zárt térben |
Olyan szakosított hitelintézetek a lakás-takarékpénztárak, amelyek a kollektív előtakarékosság elvén, zárt rendszerben működnek, kizárólag lakáscélú betétgyűjtéssel és hitelezéssel foglalkoznak. Lakáskölcsönt a betétesek megtakarításaiból, illetve a hitelezett ügyfelek törlesztéseiből folyósítanak. Alaphelyzetben az ügyfél megkezdi a lakáscélú előtakarékokodását, ami minimum 4 év, majd ezután felveheti a számláján összegyűlt pénzt, és ugyanekkora összegű hitelt is igényelhet. Az ltp fix 3 százalékos kamatot fizet a megtakarításra, az ügyfél pénzét azonban állami támogatás is duzzasztja: minden évben az éves befizetés 30 százaléka, de legfeljebb 72 ezer forint. A hitel kamata fix 6 százalék, a kezelési költség pedig általában 1 százalék körül alakul.
Egy példa: 4 év alatt havi 20 ezer forintot takarít meg az ügyfél, akkor 3 hónap várakozási idő után 2 millió460ezer forinthoz juthat hozzá. Ebből 1 millió130 ezer469 forint hitel, amit további 5 év alatt fizet vissza 22632 forintos havi részletekben. |
|
BEFEKTETÉS. Az előtakarékoskodási kedvet az is élénkítheti, hogy a befizetésekre kapott 30 százalékos állami támogatásnak köszönhetően a konstrukció befektetésnek sem utolsó. Sőt, a maga nemében kitűnő, hiszen 14,9 százalékos éves hozamot érhet el, aki 4 éven át havi legfeljebb 20 ezer forintot tesz félre. (Ezen összeg felett csökken a hozam, ugyanis az állam nem ad 72 ezer forintnál többet évente, hiába növeljük a befizetésünket.) Csak annyi a megkötés, hogy a pénzt lakáscélra kell elkölteni, ellenkező esetben visszafizetendő a támogatás. A kitartó gyűjtögetés gyümölcseként viszont 8 évnyi megtakarítás esetén (ekkor 9,2 százalék a hozam az állami támogatással) pedig már tetszőleges célra fordíthatja az ügyfél az összegyűlt pénzt. Ráadásul a családtagokra külön-külön kötött szerződésekkel megtöbbszörözhető a szerződés összege, és így persze a hozam is kiterjeszthető egy nagyobb összegre. Nincs is más olyan befektetés a piacon, amely több évre előre ígérne ilyen magas fix hozamot. A biztonságot pedig az garantálja, hogy az ltp-k elsősorban állampapírban tarthatják a megtakarításokat.
Noha az előtakarékosságra előírt periódus minimum 4 esztendő, aki nem tud ennyi időt várni, az – a különféle termékkombinációknak köszönhetően – egyetlen hónap leforgása alatt is hitelhez juthat. „Rugalmasak vagyunk, így az ügyfél választhat, hogy az előtakarékoskodás mellett csak a felvett hitel kamatát törleszti, a tőkét pedig a majd lejáró ltp-szerződésével váltja ki, vagy hitelkamatot sem fizet, ekkor a lejáró szerződés értéke csökken valamelyest, és ehhez igazodik a hitel összege is” – ecseteli a lehetőségeket Szobonya Csaba, az OTP Lakástakarékpénztár vezérigazgatója.
 |
További előnyöket rejt magában, hogy mindkét pénztárnál kombinálhatók a különféle állami kamattámogatású lakáshitel-konstrukciók az ltp-termékekkel. E mixnek köszönhetően a támogatott kölcsönökhöz képest is kevesebbet törleszt az ügyfél a teljes futamidő alatt. Egy ilyen kombinációnál a támogatott lakáshitel törlesztése után az adókedvezmény is igénybe vehető – amíg el nem törlik teljesen -, míg egy szimpla ltp-hitel erre nem jogosít fel.
