Vételi rohamot okozott a jegybank előző, március 22-én bejelentett 25 bázispontos kamatcsökkentése az állampapírpiacon. A kötvényalapok befektetői néhány napos időtávon hatalmasat nyertek, a 3 hónapos hozamok is 10 százalék fölé kerültek. Persze az elmúlt év nem múlhat el nyomtalanul: fél és egy évre visszanézve még mindig lehangoló a kép. 
VISSZAVONULÓT FÚJNAK. Az előre tekintő állampapírpiac további kamatvágásokat áraz és az eddig kiemelkedően magas betéti kamatokat kínáló bankok is kezdenek visszavonulót fújni. Az első jegybanki vágást követően az addig három hónapra és ötmillió forintra messze a legmagasabb, 12,1 százalékos kamatot kínáló Raiffeisen Bank 11,85 százalékra csökkentett, ezzel itt el is vesztette az elsőséget: lapzártánkkor ugyanis még élt a nagy valószínűséggel utolsó mohikánnak bizonyuló akciós 12 százalék a HVB Banktól. A Raiffeisen arra azonban láthatólag vigyázott, hogy más összegek esetében továbbra is ő kínálja a legjobb kondíciót három és hat hónapra. Az egy hónapra lekötött betéteknél alig néhány ajánlatot találni 11 százalék felett. Ebben a helyzetben joggal merül fel a kérdés, hogy továbbra is a kötvényalapok lesznek a nyerők, vagy érdemes a kisbefektetőknek rástartolniuk az utolsónak tűnő 11 százalékos banki lekötésekre.
A kötvényalap kontra lekötött betét dilemmában azonban a nagy kérdés az, mikor és milyen mértékben folytatódik a kamatcsökkentési trend. Az elmúlt két hónap fejleményei szép példát adtak arra, hogy a várakozások akár néhány nap alatt is jócskán módosulhatnak. Február közepén még a kamatemelés lehetőségéről beszélt a piac, egy hónappal később ezek a hangok elültek, és őszi, kis mértékű csökkentésekre voksoltak az elemzők, most pedig már az eddigi 50 bázispont után legalább 200-300 bázispontos mérséklésre számítanak az elemzők 2004 végéig, s a határidős árak alapján nagyjából ezt árazza a piac is. Ebben az esetben a kötvényeken árfolyamnyereség nem keletkezik, csak a felhalmozott kamat növeli a befektetési jegyek értékét. Így aztán, feltételezve, hogy ezúttal nem következik be drasztikus változás a várakozásokhoz képest, a kötvénypiaci és a banki betéti hozamkilátások is hasonlóak.
Noha néhány hetes, sőt pár hónapos időtávban sem szerencsés a befektetési alapok hozamait számolgatni (a kötvényalapokat tipikusan legalább egy-két évre szóló befektetésnek tartják), ezúttal mégis hasznos lehet megnézni, miként viselkedtek a kötvénybe fektető konstrukciók a gyors hozamcsökkenés idején. Az állampapírpiac február 6-án érte el idei második mélypontját, az éven túli lejáratú papírok árfolyammozgását mutató MAX ekkor 235 pont alá került. Ötvennégy nappal később, március utolsó napján az index átlépte a 250 pontos szintet, aki tehát a piacon levő összes hazai államkötvényből a belőlük kibocsátott menynyiségnek megfelelő arányban vásárolt február elején, alig két hónap alatt 6,58 százalékkal növelte befektetése értékét. A kötvényalapok eredménye ebben az időszakban ennél csak kicsit volt gyengébb. 
A kimagasló teljesítménynek az a magyarázata, hogy az időszak során az 1 éves állampapírok referenciahozama 13 százalékról 10,48-ra, míg a 3 éveseké 11,89-ről 9,45 százalékra zuhant, vagyis a kötvényalapok potrfóliójában levő papírok árfolyama számottevően megnőtt. Míg azonban februárban senki sem gondolt a szép időkre, most már jócskán benne van az árakban a következő kamatcsökkentések megelőlegezése. Újabb jelentős kötvénypiaci hosszra ezért csak akkor lehet számítani, ha tovább erősödnek a kamatcsökkentési várakozások, illetve ha a vártnál gyorsabban zajlik le a folyamat.
ELTÉRŐ FUTAMIDŐK. A kötvényalapok múltbeli hozamait tanulmányozva az tapasztalható, hogy érdemlegesek a különbségek. Ennek oka nagyrészt az, hogy a különböző alapkezelők a hosszú papírok között is eltérő futamidőket részesítenek előnyben – attól függően, hogy hol számítanak nagyobb, illetve kisebb hozamcsökkenésre. Legelőször viszont a kötvényalapokon belül is érdemes jól elkülöníteni a legnépszerűbb konstrukciókat: az OTP Optima, a Budapest I. és a K&H Aranykosár ugyanis nem tekinthető klasszikus kötvényalapnak, inkább rövid futamidejű papírokat tartanak, így közel állnak a pénzpiaci alapokhoz. Az Optima csak 15 százalékban használja referenciaindexként (benchmarkként) a MAX-ot, 85 százalékban az 1 évnél rövidebb hátralevő futamidejű papírokat leképező RMAX a viszonyítási alap. A Budapest I. még rövidebb papírokat vesz, benchmarkja tisztán az RMAX. Mind az OTP, mind a Budapest, mind a K&H Alapkezelő kínál viszont „igazi” kötvénykonstrukciót is, ezért aki viszonylag szerencsésen vészelte át a hozamemelkedési trendet a rövid papírokat tartó alapokban, s bízik abban, hogy még mindig nem elég optimisták a piaci várakozások, a nagyobb hozam reményében könnyen átcsoportosíthatja pénzét a hosszabb papírokba fektető konstrukciókba.
„Március elején döntöttünk a portfólióban szereplő kötvények futamidejének növelése mellett” – mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Míg a benchmark MAX-nál az átlagos hátralevő futamidő (duration) körülbelül 3,6 év, a CA Kötvény Alapnál ez 4 év körüli. A szakértő szerint további változásokat nem terveznek, a jegybank szolid kamatvágásai erre még nem adnak okot. Forián Szabó Gergely a kamatcsökkenés fő okának a forint erősödését feltételezi, és elképzelhetőnek tartja, hogy a jegybank egy drasztikusabb vágásba is belekényszerül, ha az euró-forint árfolyam 245 alá esik. Az erősödő forint és az újabb kamatcsökkentések spirálja rövid távon extraprofithoz juttatja ugyan a kötvényalapok befektetőit, ám van egy olyan veszély is, hogy a vételek „lufifújásba” csapnak át. Az elemző nem tarja kizártnak, hogy ha rövid távon valóban bekövetkezik egy komolyabb kamatvágás, arra már eladással reagálnak az állampapírpiac befektetői, ebben az esetben a CA IB is megfontolja a duration csökkentését.
TARTÓS BIZALOM. A hosszabb futamidő felé mozdult el a Budapest Alapkezelő is a Budapest II. Alapnál. „A feltörekvő piacok túlfutottnak tűnnek ugyan, de a tavaly meglehetősen gyengén szereplő lengyel és magyar kötvények igen vonzóak” – véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. vagyonkezelője. Noha a szakember szerint nehéz megjósolni, hogy a hozamgörbe mely pontján lesz a legnagyobb a csökkenés, a Budapest II.-nél az 5 és 10 éves kötvényeket súlyozzák felül az 1-3 évesekkel szemben. A szakértő úgy látja, fundamentálisan indokolt a magyar adósságpapírok iránti érdeklődés, a befektetői bizalom tartós maradhat. 
„Mindkét kötvényalapunknál a benchmarknál hosszabb futamidők felé mozdultunk el” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő Rt. befektetési igazgatója. Az OTP Optimánál már tavaly december óta növelték a portfólióban szereplő állampapírok futamidejét, így a legnagyobb magyar alap hátralevő futamideje elérte az 1 évet. Az OTP Alapkezelő sem tervez további futamidő-módosítást, Szalma Csaba is esélyt ad a piac túlszaladásának, arra, hogy a jegybank drasztikus kamatvágás mellett dönt. Erre ők is a futamidő csökkentésével reagálnának.
Három hete a hazai állampapírpiac az ígéret földje volt, mivel éppen csak éledeztek a kamatcsökkentési várakozások. Ezért markolhatott néhány nap alatt nagyot az, aki akkor fektetett a kötvényekbe. Mivel a hangulat most kitűnő, a bizalom is kitart, jó esély van a további hozamcsökkenésre, ez azonban nagyrészt beárazódott, így a nyerési potenciál kisebb, mint néhány hete. Ezzel együtt még mindig nem kizárt, hogy a jelenlegi várakozásoknál gyorsabb és nagyobb mértékű hozamcsökkenés következik be a hazai állampapírpiacon. Emiatt tűnik úgy, hogy továbbra is vonzóbb rövid távú alternatíva kötvényalapba befektetni, mint bankbetétbe.
