 |
| Almaszüret. A gyümölcstermesztők sorsa még bizonytalan. |
Németh Imre földiművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter éppen azon a sajtótájékoztatón jelentette be közigazgatási államtitkára, korábbi agrárkamarai főnöke, Mészáros Gyula menesztését, amikor az uniós támo-gatásokkal kapcsolatos kormánydön-tésről is beszámolt. Mindezt percek-kel azután, hogy a legrangosabb hazai ágazati érdekegyeztető testület, az Agrárgazdasági Tanács is megvitatta az EU-támogatások kérdését. Bennfentesek tudni vélik, hogy a második számú agrárveze-tőnek éppen a tanáccsal folytatott egyoldalú “egyeztetése” miatt kellett távoznia. Az egy nappal korábbi kormányülésen ugyanis még nem volt szó Mészáros menesztéséről. Ám azt az érintett is beismerte, hogy “a habitusa” nem mindig fér bele az államigazgatás menetébe.
VÁLTOZATOK EGY TÉMÁRA. A tanács áldásával a miniszter azonban már beszámolhatott arról, hogy a kormány Brüsszeltől a “kombinált” agrártámogatási rendszer alkalmazását kéri majd. Ezen a csatlakozó tízek számára kifejlesztett “egyszerűsített”, terület alapú közvetlen támogatási rendszert kell érteni, sajátosan felhasznált nemzeti forrással kiegészítve. A jelenlegi 15 uniós tag ugyanis nem az egyszerűsített, hanem a “normál” közvetlen támogatási rendszerből juthat brüsszeli pénzekhez.
| Variációk agrártámogatásra |
A leendő magyar támogatási rendszert illetően három modell-variáció került be a kormány előterjesztésébe. Az EU közvet-len támogatását mindegyikben a teljes mezőgazdasági területre osztják szét, különbség csak a nemzeti kiegészítés felhasználásában van.
A. Az alapváltozat szerint a nemzeti kiegészítő támogatást is a teljes területre osztanák szét, ez felel meg a hamisítatlan egy-szerűsített rendszernek. Az agrárirányítás dolga ekkor lenne a legkönnyebb. Ez esetben hektáronként évi mintegy 35 ezer forint támogatás ütné a gazdák markát (szemben az idén hatályos, hektáronként 7 ezer, őstermelőknél 9 ezer forintnyi legnagyobb támogatással).
B. E lehetőség szerint a nemzeti kiegészítéssel csak a gabona, az olajos, a fehérje- és a rostnö-vények (GOFR) termőterületét fejelnék meg. Ekkor hektáron-ként már csak 17 ezer forint brüsszeli támogatásra számíthat-na az átlagos termelő, a GOFR-növényt termesztők viszont 39,7 ezer forintot kaphatnának.
C. E verziónál a nemzeti kiegé-szítésből kiesne a szőlő, a gyü-mölcs, a zöldség és a burgonya. Ez utóbbiak után hektáronként 17 ezer, a többségre viszont 37 ezer forint támogatás jutna a becsl-é-sek szerint mintegy 350 ezer fős agrárvállalkozói körnek. (Hogy közülük végül mennyien lesznek jogosultak a támogatásra, az attól is függ, hányan regisztrál-tatják magukat, hiszen ez a támogatás alapfeltétele.) A kormányhoz legközelebb ez a variáns áll, mert követi az uniós agrárreform irányelveit. |
|
A hazai verzióhoz öt modell-variációt számolt ki a feladattal megbízott Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, azok közül három került be a kormány előterjesztésébe (lásd külön). A tavalyi koppenhágai döntés értelmében jövőre az uniós tagok hektáronkénti támogatásának 25 százalékát kapják a frissen belépők, amelyet a kétoldalú megállapodás értelmében Magyarország további 30 százalékkal, összesen tehát 55 százalékra egészíthet ki. Ez alapján az EU-ból érkező közvetlen, normatív terület alapú támogatás 2004-ben mintegy 73 milliárd forintnak felelne meg. (A pályázatokkal elérhető, mintegy 52 milliárd forintos Garancia-, illetve Orientációs-alapokkal pedig mintegy 135 milliárd forintnyi uniós pénz áll majd rendelkezésre.) Az EU-támogatást a nemzeti költségvetésből 90 milliárd forint kiegészítő támogatás növeli.
A magyar javaslat ugyan az érvényes közösségi jogszabályokra épül, egyúttal a közös agrárpolitika, a CAP készülő új irányát is figyelembe veszi, s éppen az a bökkenő: a reform ugyanis még javában formálódik. Egyelőre nincs is erről uniós jogszabály, csak koncepció, ahogyan az “egyszerűsített” támogatási rendszerről is csak októberre várható a végleges rendelet. Az EU agrárbiztosa, Franz Fischler idejekorán kiszivárogtatta ugyan, hogy Brüsszel az egyszerűsített támogatási rendszernek örülne, de egyáltalán nem biztos, hogy a tovább kombinált magyar modell is tetszést arat.
Ha nem is volt váratlan, mégis pálfordulást jelez a kombinált megoldás, hiszen tavaly, Koppenhága után kormányzati körökben még a normál verzió tűnt jobbnak. Németh Imre azzal indokolta a változást, hogy az összetett rendszerben a termelők szélesebb köre jut támogatáshoz. A nemzeti kiegészítő támogatásokból pedig azokat is segíteni tudja az agrártárca, akik a normatív rendszer szerint nem kaphatnak támogatást. Nyomós érv, hogy az ellenőrzése is egyszerűbb, és a terület 10 százalékának kötelező pihentetésétől, az ugaroltatástól is mentesül vele az ország.
“Ennél okosabb döntést nem hozhatott volna a kormány” – véli Horn Péter akadémikus, az Agrárgazdasági Tanács elnöke. Ez utóbbi testület is a nemzeti kiegészítő támogatásokkal kombinált egyszerűsített rendszer bevezetésére tett javaslatot, mert a támogatás több kultúrára is kiterjeszthető, tehát az agrártermelés rugalmasabbá, az ország versenyképesebbé válhat.
Magyarország valószínűleg a kisebbik rosszat választja, amikor hosszas habozás után, az unió ajánlatát elfogadva, a közvetlen jövedelemtámogatások egyszerűsített rendszere mellett dönt. Brüsszeli megfigyelők szerint e mögött annak belátása húzódhat meg, hogy hazánk képtelen lenne maradéktalanul teljesíteni azokat a szigorú feltételeket, amelyek a direkt kifizetések időben történő megkezdéséhez szükségesek, ennek hiányában pedig a csatlakozás utáni első év(ek)ben nem számíthatna brüsszeli támogatásra. Így jobb híján marad a könnyített rendszer, amely előreláthatóan lemondást követel majd azoktól az ágazatoktól – köztük a gabonaszektortól és a marhatartóktól -, amelyek egyébként a közvetlen kifizetések fő haszonélvezői lennének.
| Az egyszerűsített direkt támogatás szabályai |
• Összevont területalapú, egy hektárra kiszámított támogatás
• Egyszerűbb, nem kell bajlódni az IIER teljes felállításával
• Nincs termeléshez kötve, de a területnek jó “kulturállapotban” kell lennie
• A támogatásra jogosult terület minimális nagysága 0,3 és 1 hektár közötti
• A CAP direkt támogatásban nem részesülő ágazatai is haszonélvezői a rendszernek
• Nem kötelező, s maximum 3-5 évig alkalmazható
• A jövő évre szóló kifizetések 2004. december elseje és 2005. április 30-a között esedékesek, de kivételes esetben előbb is lehet folyósítani |
|
BORÍTÉKOK. Az egyszerűsített séma a tagság első éveiben egy sor idő- és költségigényes intézkedéstől megkíméli majd az újonnan csatlakozó országokat, megkönnyítve ezzel a direkt támogatások lehívását. Például nem elvárás, hogy teljesen kiépítsék az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (IIER), amely normál esetben megkerülhetetlen lenne. Az új rendszer sok szempontból hasonlít a CAP reformja során elfogadott összevont farmi kifizetésre, amenynyiben az eddig teljesítményfüggő közvetlen jövedelemtámogatásokat alanyi jogon, termelési kötelezettség nélkül juttatná a gazdáknak. De miközben a régi tagok számára az eddigi különféle támogatásokat, egy bázisidőszak figyelembevételével, egyetlen “pénzügyi borítékká” alakítják majd át, a csak az új tagok által igénybe vehető egyszerűsített rendszerben hektáralapú kifizetést alkalmaznának, egy országon belül hektáronként egyetlen összeget határozva meg. Magyarország 2004-es “borítékja” 299,3 millió eurót tartalmaz. Ebből az egy hektárra jutó összeg nagysága attól is függ majd, hogy az EU objektív kritériumok alapján mekkora területet ismer el támogatásra jogosultnak. Előzetes becslések szerint a hektáronkénti magyar kifizetés 30-35 euró körül lehet. A könnyített séma sajátossága, hogy olyan termelőágazatokra is kiterjed (cukor, bor, sertés, baromfi), amelyek a közös agrárpolitikában egyébként nem jogosultak közvetlen kifizetésre. EU-diplomaták szerint hátrányosan érheti viszont a rendelkezés a marhatartókat, különösen akkor, ha nem extenzív marhatenyésztéssel foglalkoznak.
De a direkt támogatási rendszer fő haszonélvezői, a gabonatermelők is veszítenek, mert például a sertés- és baromfitenyésztőkkel is osztozniuk kell a pénzeken.
A szakminiszter szerint azonban a tárca a tejtermelőket, a szarvasmarha- és juhtartókat, a dohánytermelőket kiegészítő támogatásokkal segíti majd. Értesülésünk szerint a nemzeti kiegészítésből 12 milliárd forintot “lecsípnének” e problémás négy terület támogatására.
