PÉNZMOZGÁSOK. A folyó fizetési mérleg a belföldiek és külföldiek (pontosabban a rezidensek és nem rezidensek) közötti áru- és szolgáltatástranzakciókat, a tôkebefektetésekhez és a munkavégzéshez kapcsolódó jövedelemáramlásokat, továbbá a viszonzatlan folyó transzfereket öszszegzi. A folyómérleg-statisztikákat a Magyar Nemzeti Bank a hazai pénzintézetek, valamint a külföldön számlát vezetô vállalatok jelentései alapján készíti. Az adatok pénzforgalmi szemléletűek, tehát tényleges pénzmozgásokat tükröznek.
DEFICIT. Közgazdaságilag a folyó fizetési mérleg egyenlege a rezidens szereplôk megtakarításainak és felhalmozási kiadásainak különbségével egyezik meg. Ha a belföldi szereplôk összességében a rendelkezésre álló jövedelemnél többet fogyasztanak és fordítanak beruházásra (halmoznak fel), akkor a folyó fizetési mérlegben deficit keletkezik. Magyarország esetében a folyó fizetési mérleg jellemzôen deficites. A hiány elsôsorban az importnak az exportot meghaladó mértékére (a külkereskedelmi hiányra) vezethetô vissza.
RELATÍV ÉRTELMEZÉS. A folyó fizetési mérleg hiányát általában nem önmagában, hanem a GDP arányában szokták értelmezni. Egyfajta hüvelykujjszabály szerint a 4 százalék feletti hiány tekinthetô veszélyesnek, ugyanakkor az értékelésben sok függ a deficit finanszírozásának módjától (hitel – nem hitel). Magyarországon a folyó fizetési mérleg hiánya tavaly nominálisan 1,2 milliárd euró, a GDP-hez viszonyított ráta 1,8 százalék volt. A 2002-es évre 3-3,2 milliárd eurós, GDP-arányosan 4,7 százalékos hiány várható.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
