Lehet, hogy betartotta 100 napos programját a kormány, de a kárpótlási jegyek bevonására vonatkozó ígéretét bizonyosan nem teljesítette – panaszolta a Figyelőnek egy jegytulajdonos az egyik budapesti brókercég irodájában. A tények valóban az ügyfelet igazolják, ugyanis László Csaba pénzügyminiszter még jelöltként ígérte a tavaszi választási hajrában, hogy az idén augusztusig javaslatot tesznek a kárpótlási jegyek bevonására: arra az akcióra, amely a becslések szerint legalább 2 ezer jegytulajdonost érinthet. A Pénzügyminisztérium (PM) a késlekedést azzal magyarázza, hogy komoly előkészítést igényel a döntés, amely nagyban függ az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. jövő évi üzleti tervétől, így további egyeztetésekre is szükség van a tárca és a vagyonkezelő között. A pénzügyminiszter a múlt héten elhangzott újabb ígéretében már szeptemberi határidőről beszélt.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) a múlt héten a késlekedés kapcsán levelet intézett László Csabához. Abban kifejtik, hogy szerintük a megoldás a Pénzügyminisztérium ÁPV Rt.-t utasító döntésétől függ, így “kizárólag politikai akaraton múlik, mikorra zárható le véglegesen a kárpótlási jegyek bevonásának ügye”.
László Csaba tavaszi választási ígéretében egyébként azt is jelezte, hogy a törvény szellemében kívánnak eljárni, s két éven belül pontot tesznek a kárpótlási folyamatra. A Fidesz-kormány még korábbi időpontot, egy 1999-es határozata szerint 2001 júniusának végét jelölte meg a folyamat befejezésének határidejeként.
A kárpótlási mizéria egyébként 1991 óta húzódik, amikor az állam különleges értékpapírokat juttatott politikai okokból elszenvedett károk és sérelmek anyagi ellentételezéséül. A megoldás lényege az volt, hogy a kárpótoltak működő vagyonhoz juthattak: a jegyeket az állam által felkínált társaságok részvényeinek vételére, illetve termőföldvásárlásra fordíthatták. A jogalkotók gondoltak azonban arra is, hogy azok, akik nem kívánnak élni a felkínált lehetőséggel, eladhassák jegyeiket, akár a tőzsdén is. Az elmúlt több mint tíz évben az értékpapírok többségét tulajdonosaik becserélték, ám becslések szerint 5-10 milliárd forint értékű jegy továbbra is a piacon van, várva a lehetőséget a tulajdonszerzésre. Igaz az is, hogy ezek többsége már nem az eredeti kárpótoltak kezében van, hanem olyan befektetőknél, akik – tőzsdén vagy tőzsdén kívül – megvásárolták azokat.
TÜRELEM. Az eddigi gyakorlatban a beváltások során a jegyeket megkülönböztették aszerint, hogy azokat eredeti kárpótolt, vagy más tulajdonos kívánta felhasználni, ám mára csak olyan cserekonstrukció volna a célravezető, amely nem tesz különbséget az úgynevezett “kopasz”, illetve az alanyi jogon szerzett papírok között. A kárpótlási törvény egyébként sem ismer különböző típusú kárpótlási jegyeket, lévén azok bemutatóra szólóak. A Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete (KJÉE) a László Csabával tavasszal folytatott tárgyalásoktól függetlenül próbapert indított az állammal szemben, és fizetési meghagyást nyújtott be a Fővárosi Bíróságon annak érdekében, hogy az ügyben (a kárpótlási jegyek piaci ellenértékét követelik) előrelépés szülessen. Az Alkotmánybíróság pedig megkezdte a kárpótlási vita alkotmányossági vizsgálatát. Zsoldos János, a KJÉE elnöke a Figyelő kérdésére elmondta, hogy az általuk megindított jogi eljárások mindaddig folytatódni fognak, ameddig nem oldják meg a kárpótlási jegyek törvény szerinti felhasználhatóságát vagy ellenértékének kifizetését. Az augusztusra ígért döntés halogatása kapcsán az elnök úgy nyilatkozott, hogy türelemmel kivárják az újabb határidőt, bízva az állam tényleges megoldási szándékában, és megértve, hogy a PM-nek és az ÁPV Rt.-nek aprólékos egyeztetésekre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő módszert dolgozzanak ki a jegyek bevonására.
LEMARADÁSBAN. Az újabb pár hónap késlekedés már valóban nem oszt, nem szoroz, mivel a jegyek értéke amúgy sem változott 1994 óta. A kárpótlási törvény értelmében ugyanis 1991 és 1994 között a papírok még kamatoztak, a hozamot azonban nem kifizették ki. Az összeg ellenben a jegyek árfolyamát növelte 174,2 százalékig, ám a kurzust ezen a szinten befagyasztották, holott a jegyek inflációval korrigált árfolyamának ma már 500 százalék felett kellene lennie.
A jegytulajdonosok szerint most az a legfontosabb kérdés, hogy az állam milyen vásárlási alapot ajánl fel számukra. A KJÉE-nek az az álláspontja, hogy a legcélszerűbb a tőzsdén forgó társaságok részvényeire való csere volna, mivel azok értéke a börze által meghatározott, így nem lenne vita a cserearányt illetően. A TEBÉSZ a szokásos megoldások mellet jónak tartaná egy régebbi módszer ismételt alkalmazását: azt, hogy bármilyen állami tulajdon eladásakor a kiválasztott vevő a vételár 10 százalékát kárpótlási jeggyel is kifizethesse, mégpedig az állam törvényi kötelezettségének megfelelő árfolyam, azaz 174,2 százalék felszámításával. A TEBÉSZ ez esetben elfogadná az összes többségi, vagy teljesen állami tulajdonú társaság értékesítési pályázatát, illetve a közeljövőben eladásra kerülő néhány állami társaság (MVM, Malév, Mahart, Dunaferr, Bábolna) részvényeit is.
A “jegyesek” persze a legboldogabbak akkor lennének, ha a lehető legrövidebb időn belül oldódna meg problémájuk, így számukra a már tőzsdén lévő, részben még mindig állami tulajdonú társaságok részvényeinek felajánlása volna a legjobb megoldás. A kormány korábban úgy nyilatkozott, hogy a Mol, illetve a Richter 25 százalékos részesedését meg kívánja tartani, ám a Mol továbbra is szóba jöhetne, mivel az ÁPV Rt. a Fidesz-kormányzás időszakából rendelkezik körülbelül 2 milliárd forint árfolyamértékű csomaggal, továbbá 2,5 milliárd árfolyamértékű BorsodChem-részvénnyel is (mindkét társaság részvényeiből a Magyar Fejlesztési Bank vásárolt be a tőzsdén, így vélhetően nem tartozik az ÁPV Rt. stratégiai készletébe). A Figyelő információi szerint a legvalószínűbb az, hogy az ÁPV Rt. – miként 2000 novemberében – ezúttal ismét Antenna-részvényeket ajánl fel az említett Mol- és Richter-papírok mellett, illetve, a Pillér alapokhoz hasonlóan (azok befektetési jegyeit annak idején szintén kárpótlási jegyért lehetett jegyezni) létrehoz egy állami ingatlanokat kezelő zártvégű alapot. További lehetőségként nemcsak tőzsdei társaságok, de jelenleg még tőzsdén kívüli, tisztán állami tulajdonban lévő cégek papírjai is szóba jöhetnek. Piaci pletykák szerint a TEBÉSZ által megjelölt vállalatokon túl szóba jöhet még a Magyar Posta és a Hungaropharma is – közülük az utóbbi azért is csábítónak tűnik, mert tulajdonosai között szerepel a Richter és az Egis is.
