Az erősödő forint ellenére az év derekán nem emelkedett számottevően a magyar behozatal értéke;#<# a hatodik hónapban a passzívum 285 millió euró volt. A külkereskedelmi termékforgalom hiánya az év első felében 2025 millió eurót tett ki, szemben az egy évvel korábbi 1754 millió euróval. A féléves mérlegromlás 90 százaléka az energiahordozók kereskedelmében keletkezett. A második negyedévben a forgalom két oldala arányosan változott; euró-alapon a kivitel 19,2 százalékkal, a behozatal pedig 18,8 százalékkal bővült.
Rácz Anikó, a CA IB makroelemzője: 
“Meglepőnek találtam a jó júliusi fizetési mérleget, mert egyéb fundamentális adatokból inkább az export visszaesésére lehetett következtetni. Így például a teljes ipari termelés növekedése erősen lelassult. Lehetséges, hogy ez az elszámolások teljesítésének és a kiszállítások idejének eltérése miatt nem látszik még a fizetési mérlegben. Ugyancsak egy-két hónapos késéssel jelentkezhet a forinterősödés hatása is. Érdekes módon a profitrepatriálás mértéke is csökkent. A fentiekből következően pesszimista vagyok a következő hónapok exportját illetően. Ez év egészére 1,6 milliárdos fizetési mérleghiányt és 1,8 milliárdos kereskedelmi passzívumot várok. Úgy látom, az infláció az év végére 7,8 százalék, éves átlagban pedig 9,4 százalék lesz. Az idén a GDP 4,3 százalékkal bővülhet, méghozzá a beruházások stagnálása mellett, miközben a háztartások fogyasztása erős marad.”
A legfontosabb relációnak számító Európai Unió 15 tagországával szemben a hat havi behozatali többlet 1751 millió euró, ebből egyedül Németországgal szemben 1376 milliós szufficit alakult ki. A CEFTA tagállamokkal folytatott kereskedelem egyenlege a múlt évi enyhe behozatali többletből az idén a félév folyamán 83 milliós aktívumba ment át. A fejlődő országokkal szemben viszont továbbra is gyorsan nő a passzívum, az első félévben meghaladta az 1,8 milliárd eurót.
A bérmunkában – a korábbi trenddel ellentétben – az idei első félévben nem képződött külkereskedelmi többlet, hanem 4,3 millió eurós hiány halmozódott fel. Ezért elsősorban a kivitel megtorpanása okolható: a bérmunkához kötődő export mindössze 4,4 százalékkal nőtt, miközben az import 17,7 százalékkal bővült. A Magyarországon történő bérmunkáztatás szükségszerűen vissza fog szorulni, hiszen ennek legfőbb ösztönzője az alacsony bérköltség volt, márpedig az euróban mért bérköltség május óta – a forint felértékelődésének következtében – 8-10 százalékkal emelkedett.
Foreign trade – Inward processing down
In spite of a stronger forint, imports did not grow significantly mid-2001; the trade deficit was 285 million euros in June. The deficit of the foreign trade of goods was 2025 million euros during the first half of the year, as opposed to 1754 million the year before. Fuel trade accounts for 90 percent of this additional trade imbalance during the first six months of the year. In the second quarter trade grew symmetrically in both directions: euro-based exports were up 19.2 percent, imports 18.8 percent.
The import surplus in relation to Hungary’s most important partners, the 15 member states of the European Union, was 1751 million euros during the first six months. It is only with Germany that foreign trade had a surplus of 1376 million euros. The balance of trade with CEFTA member states changed from last year’s slight negative balance to an 83 million euro surplus during the first six months. The trade deficit with developing nations is, however, still fast rising and was over 1.8 billion euros for the first half of the year.
Instead of improving the trade balance, inward processing produced a foreign trade deficit of 4.3 million euros during the first six months. This reversal of the earlier trend is primarily caused by lower exports: inward processing-related exports were up only 4.4 percent while imports grew 17.7 percent. Inward processing will necessarily recede in Hungary as low wage-costs gradually become a thing of the past. With the appreciation of the forint since May, wage-costs, calculated in euros, have risen 8-10 percent.
