Nem éppen hálás dolog mostanában a brüsszeli repülőtérről Swissair-járattal útra kelni. A belga légitársaságnak, a Sabenának a svájci kisebbségi tulajdonossal elégedetlen alkalmazottai néhány napja szokatlan formáját választották a tiltakozásnak: nem engedték felszállni a Swissair menetrendszerű járatát Brüsszelből.
VIHAROS IDŐK. Íme újabb viharos jelenet egy házasságból, amelynek előbb-utóbb elkerülhetetlenül válás lesz a vége. A Swissair-csoport 1995-ben 6 milliárd belga frankért (közel 40 milliárd forintért) szerzett 49,5 százalékos kisebbségi részesedést a belga nemzeti légitársaságban. Akkor még mindkét fél számára előnyösnek tűnt az üzlet.
Hat év elteltével azonban romokban hever a házasság, aminek a svájci cég megromlott egészségi állapota a fő oka. Az azóta leváltott menedzsment felelőtlen költekezése és elhibázott piaci expanziója fennállásának legsúlyosabb válságába sodorta a Swissairt, amely legszívesebben már szabadulna veszteségesnek bizonyult külföldi befektetéseitől. A patinás légitársaság tavaly 8 milliárd svájci frankos veszteséget könyvelt el.
Mario Corti, a cég első embere – az idén igazolt át a Nestlétől – július 12-én nagyszabású szerkezetátalakítási programot jelentett be, amelytől 500 millió svájci frank megtakarítását remélik Zürichben. A nadrágszíjmeghúzás keretében egyebek mellett interkontinentális járatok megszüntetését, továbbá a Swissair 1250 pilótája közül 250-nek az idő előtti nyugdíjazását tervezik. Corti nem hagyott kétséget afelől, hogy a komoly nehézségekkel küzdő svájci cég igyekszik majd megszabadulni a veszteséges külföldi légitársaságokban lévő tulajdonrészeitől is.
A múlt évben 13 milliárd belga frank (körülbelül 80 milliárd forint) veszteséget produkáló Sabenát azonban nem lesz könnyű faképnél hagyni. A belga légitársaság megvásárlásakor ugyanis a Swissair kötelezettséget vállalt arra, hogy idővel 85 százalékra növeli részesedését a Sabenában. Ennek a lépésnek formailag akkor kellene bekövetkeznie, amikor életbe lép a Svájc és az Európai Unió között még 1999 júniusában aláirt légiközlekedési megállapodás.
Csakhogy a kis alpesi ország légi óriásának most már esze ágában sincs tovább növelni tulajdonrészét a belga társaságban. A svájciak ezért egy pénzügyi ajánlattal megpróbálták elérni, hogy a többségi tulajdonostárs, a mostanáig meglehetősen passzívan viselkedő belga állam eltekintsen a tulajdonrész-emelési kötelezettség érvényesítésétől. A svájci cég manőverei miatt türelmét vesztő brüsszeli kormány nevetségesen alacsonynak minősítette az ajánlatot, s minden további hercehurca nélkül bírósági eljárást kezdeményezett a Swissairrel szemben. A belga állam a svájciak által a Sabena feltőkésítésére ajánlott összeg dupláját követeli (körülbelül 22 milliárd belga frankot), kártérítés címén pedig további 14 milliárd belga frank megtérítésére akarja jogi úton kötelezni tulajdonostársát.
A Sabena jövője a Swissair esetleges kivonulása után teljesen bizonytalanná válik majd. Nem valószínű, hogy a jelenlegi piaci túlkínálat mellett talál magának olyan tőkeerős partnert, amely hajlandó lesz finanszírozni a veszteségeit. A Swissair ilyen szempontból kedvezőbb helyzetben van, hiszen végső esetben számíthat a svájci állam nagyvonalúságára. De nem ez az egyetlen lehetőség a svájci légiflotta számára. Felmerült annak a lehetősége is, hogy feladva az általa irányított szövetség, a Qualiflyer megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, belép egy másik globális légügyi szerveződésbe. Nem titok, hogy a Swissair a British Airways körül kialakult globális szövetség, a One World felé kacsingat.
Az, ami most a Swissair háza táján történik, nem más, mint az európai légi közlekedésben bekövetkező filozófiaváltás kezdete. A kilencvenes évek második felében a légügyi szövetségek kialakítása folyt, s ezt a német Lufthansa által indított folyamatot az iparág koncentrációjának lehet tekinteni, amit globális szinten az az ügylet zárt le, amikor az Alitalia csatlakozott az Air France vezette Sky Teamhez. Most a légi közlekedés konszolidációja van soron, s valószínű, hogy jó néhány nagy múltú társaság eltűnik az égboltról. Nemzetközi szakértők értékelése szerint Európában csak a három nagy – az Air France, a British Airways és a Lufthansa – fennmaradása biztos, továbbá a hozzájuk tartozó azon kicsiké, amelyek önállóan fel tudnak ajánlani valamit a szövetségeknek. Emellett jó esélyük van a fennmaradásra az olyan “diszkont” szolgáltatóknak, mint az ír Ryanair, mert azok egy teljesen új utazóközönséget alakítanak ki.
új leosztás? A Malév előrehaladott tárgyalásokat folytat a légügyi szövetséghez csatlakozásról, s bekövetkezhet, hogy az elmúlt évek mulasztásai nem bosszulják meg magukat. Regionális konkurensei – mindenekelőtt a lengyel LOT és a cseh CSA – ugyan sikeresen kapcsolódtak már egy-egy szövetséghez, de az új helyzetben újra keverik a kártyákat. Különösen Varsóban vannak nehéz helyzetben, mert a Swissair-partnerség zsákutcának bizonyulhat, amennyiben a svájciak felrobbantják a saját maguk kreálta Qualiflyer szövetséget. Az pedig teljességgel kizárt, hogy a Swissair tulajdonosként bármilyen aktivitást tervezne a LOT-nál.
