Megaprojekt-menedzsment 
A hazai pénzügyi szektor történetének legnagyobb projektje – így minősítik a K&H Banknál a fúzió lebonyolítását, amelyben 130 különálló feladatot kell megoldani, a mintegy 100 embert megmozgató informatikai fejlesztéstől a kockázatkezelési rendszerek és a működési szabályzatok összehangolásán át a költöztetésig, valamint az egységes giro-kapcsolat megteremtéséig. “Számos elméleti könyvet láttunk ilyen óriásprojektekről, de a gyakorlatban most lehet először ilyet tapasztalni” – mondja a fúziós “főfelelős” vezérigazgató-helyettes, László Csaba. Hozzáteszi: a két fő tulajdonos, az ABN Amro és a KBC is átment hasonló egyesüléseken a korábbi években. Így Brüszszelből és Amszterdamból minden lehetséges segítséget megkaptak, bár az irányítást a hazai menedzsmentre bízták. Február óta a projekt kezelését már teljes egészében házon belül végzik, egy 15-20 főből álló külön integrációs iroda alakult, amelynek 2002 legvégéig kell minden fúziós feladatot végrehajtani. A jogi egyesülés kimondásával 14 projektet rögvest le lehetett zárni és számos feladatot tudtak felgyorsítani. A legnehezebbnek a vezérigazgató-helyettes a humánfeladatok megoldását minősítette, ami nem is csoda, hiszen a kiszivárgott hírek szerint a mostani 4800 körüli létszám – elsősorban a fiókösszevonások nyomán – mintegy ezer fővel apad az év végére.
Rendes évi szabadsága megkezdése előtt mindenki jól teszi, ha vet egy búcsúpillantást jól megszokott bankfiókjának bejáratára, a számlakivonat fejlécére vagy éppen elbeszélget kedvenc pénztárosával. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy néhány hét múlva már nem ott, nem úgy és nem feltétlenül ugyanazok nyújtják a szolgáltatásokat – négy vezető hazai pénzintézetnél mozgalmasan telik a nyári uborkaszezon. Július elsejével már a cégbíróság is bejegyezte a holland ABN Amro hazai leánybankjának beolvadásával létrejött, jogilag egységes – 60 százalékban a belga KBC, 40 százalékban pedig az ABN Amro holland tulajdonában lévő – Kereskedelmi és Hitelbankot (K&H). Így most a két bank teljes “összeboronálásán” dolgozó szakemberek nagyobb sebességbe kapcsolhatnak.
Nagyon jól tudjuk, hogy e macera elvándorlásra késztetheti az ügyfeleket, ezért azt szeretnénk, hogy az egyesülés technikai részleteiből alig lehessen érzékelni valamit” – hangsúlyozza László Csaba, a K&H vezérigazgató-helyettese, aki “főállásban” kizárólag a fúzió zökkenőmentesítésével foglalkozik. A bank bevallása szerinti mintegy félmillió lakossági és 76 ezer vállalati ügyfélnek éppen ezért azt ígérik, hogy (ellentétben néhány korábbi hazai bankegyesüléssel, ahol esetenként új szerződést kellett aláírni vagy éppen új adatokat megadni) ezúttal különösebb teendőjük nem lesz. Az egyesült pénzintézet egyetlen olyan településről sem vonul ki, ahol már eddig is jelen volt; egy-két új lerakat megnyitásával, valamint a párhuzamosságok megszüntetése után fennmaradó 175 lakossági és 30 vállalati fiók üzemeltetésével szeretnék teljesen lefedni az ország területét.
NÉVTÁBLACSERÉK. Az egyesülés minden részletének a tervek szerint 2002 végéig kell a helyére kerülnie, de az ügyfeleket érintő változásokat ennél hamarabb, néhány hónap alatt lebonyolítják: legelőször a fiókok névtábláit és külalakját cserélik, az egymástól sokszor “látótávolságon” belül lévő korábbi két független fiókot összeköltöztetik. “Két helyen a nagyobb fiókok összevonását már befejeztük, és sehol sem alakult ki tumultus” – számol be a kezdeti tapasztalatokról László Csaba, aki szerint nem kell attól tartani, hogy az új helyen a megnövekedett ügyfélszám miatt zsúfoltság lesz. Igyekeztek ugyanis úgy berendezni ezeket az irodákat, hogy az ügyfélpultok száma is jelentősen gyarapodjon.
Egyből az ötödik 
“Szeptember 28-án pénteken még minden a régi rend szerint működik, majd a hétvégét és egy hétfői szünnapot követően kedden már az új bank nyit ki” – vázolta az integrációs “haditerv” csúcspontját Bulyovszky Tamás kockázatkezelés ügyvezető igazgató, a BA-CA integrációs programvezetője. A két tulajdonos – a BA-CA és a HypoVereinsbank – nemzetközi döntése nyomán létrejövő HVB Bank Hungary Rt. az alapító okirat május végi aláírása után már csak felügyeleti engedélyre vár, éppen ezért a projekt felgyorsulását őszre várják. Az integrációért felelős projektirodán 10 állandó alkalmazott felügyeli a nemzetközi fúzió hazai adaptálását, ami esetenként több száz ember munkáját is érintő átalakításokat igényel. A pénzintézetnél azt remélik, hogy az ügyfelek legfeljebb azt érzik majd a változásokból, hogy a közép- és kelet-európai térség egyik vezető pénzügyi csoportjának kiszolgálása javulni fog az egyesülés után. Kétségtelen, hogy az német-osztrák HVB az együttesen 500 milliárd forintos mérlegfőösszegével, 45 fiókjával, több mint 70 ezer ügyfelével itthon is nagyobb erőt képvisel majd, hiszen egyből Magyarország ötödik legnagyobb, erős vállalati ügyfélkörrel bíró pénzintézete lesz. Bulyovszky Tamás beszámolója szerint például a vállalati hitelpiacon 9 százalékos részesedést mondhatnak majd magukénak, és a lakossági hitelpiacon – az ennél jóval szerényebb, 1,2 százalékos szelet is növekedni fog a fokozódó aktivitás miatt.
“Az ügyfeleket újsághirdetésekben és a számlakivonatokhoz mellékelt tájékoztatók segítségével értesítjük a változásokról, de gyakorlatilag nincs különösebb teendőjük, hiszen még a számlaszámuk sem változik” – mondja a vezérigazgató-helyettes, aki azonban elismeri, hogy a díjakat még csak most egységesítik, és a “változásokat egyesek esetleg emelésként élik meg”. Radikális módosításra szerinte azonban ezen a területen sem kell számítani.
Az “új” K&H-nál nagy reményeket fűznek az egyesülés után létrejövő cég piaci szerepléséhez, és azt hangsúlyozzák, hogy az 1100 milliárd forintos mérlegfőösszeggel az ország második legnagyobb bankja jön létre. Igaz, a “behemót” OTP mérlegfőösszegének csak 60 százalékát teszi ki, de a vállalati szektorban máris az első lesz, és a lakossági piacon is a második helyen lévő pénzintézet alakul meg. A méretgazdaságosságnak köszönhetően pedig már középtávon is jelentős hatékonyságjavulásra számítanak.
REMÉNYEK. Habár az idénre a nemzetközi számviteli szabvány (IAS) szerint számolva 3,6 milliárd forintos deficitet terveznek, ám ezt elsősorban az egyszeri, mintegy 9,8 milliárd forintnyi fúziós költségekkel (informatikai rendszerek harmonizálása, fiókbezárások, létszámleépítés) magyarázzák, a működési eredményt már pozitívra kalkulálják. A tulajdonosok reményei szerint a bank két év múlva válik nyereségessé, a cél pedig a tulajdonosk által elvárt 20 százalékos tőkearányos jövedelmezőség elérése. László Csaba szerint erre minden esély megvan, hiszen a két egyesülő bank jól kiegészíti egymást, az egységköltségek így sokkal alacsonyabbak lesznek. A lakossági területen a K&H a számlavezetésben, a betéti termékekben és több mint 400 ezer plasztiklapjával a bankkártya üzletágban volt erős, míg az ABN Amro főleg a személyi kölcsönökkel lett sikeres. A két bank szolgáltatásainak “keresztértékesítése” már a jogi egyesülés előtt megkezdődött, a termékfejlesztésre tehát egyelőre nem kell nagyobb összegeket költeni.
A vállalati szférában a több mint 70 országban érdekelt hollandok elsősorban a multinacionális ügyfelek megnyerésében jeleskedtek, míg a K&H a közepes és kisebb cégek piacán ért el nagyobb részesedést. Az ügyfélkör most a tevékenységi kört tekintve is kiegészíti egymást: csökkent a mezőgazdasági vállalkozások és növekedett a feldolgozóipari cégek részaránya a bank egészéhez viszonyítva.
