Húszezerből ketten képesek megjósolni, mi lesz holnap az euró árfolyama – belőlük lesznek a Soros Györgyök. A vállalatok többségénél viszont nem ilyen pénzügyi zsenik ülnek. “Így aztán a józanul gondolkodó cégek, kénytelenek árfolyam-biztosítást kötni” – vázolja a pénzügyi vezetők egyik legfőbb mostani dilemmáját Szabolcs István, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) igazgatója, s aligha téved.
Szűk három hónappal ezelőtt még sem a bankok, sem a vállalatok nem gondoltak arra, hogy a külkereskedelmi forgalomban érdekelt számos cég nyereséges működésében rövidesen központi szerep jut a devizaárfolyamoknak. A helyzet a forint intervenciós sávjának 2001. május 3-i kiszélesítésével változott meg: ma már nem elég, ha egy termék a szűken vett költségeit tekintve nyereségesnek tűnik, profitot csak akkor hozhat a vállalatnak, ha a devizaárfolyamok is kedvezően alakulnak.
Példázat 
A Taliga Rt. gépjármű-behozatallal foglalkozik. Előrejelzése szerint havonta 1 millió euró értékben fog importálni. A számlák minden hónap közepén esedékesek. A cég európai központja, illetve a bankok árfolyam-előrejelzései szerint a forint várhatóan gyengülni fog a következő három hónapban, “köszönhetően” a sávszélesítést követő – egyesek szerint túlzott – erősödésének. A pénzügyi igazgató úgy dönt, hogy határidős devizavételekkel fedezi az árfolyamkockázatot. Jelen esetben persze nem is kockázatról van szó, inkább az árfolyam kedvező mozgásából adódó terv feletti eredmény realizálásáról.
A cég viszonteladói árait még év elején a vizsgált időszakra 267,50 euró/forint árfolyammal számolta ki. A jelenlegi azonnali árfolyam 250,00 forint. A banktól kapott határidős árfolyamok ettől eltérnek. Amennyiben a társaság mindhárom időszakra vásárol 1-1 millió eurót forint ellenében, a meghatározott időpontokban különböző eredményeket érhet el (lásd a táblázatot).
A Taliga Rt.-nél persze gondolkozhatnak úgy is, hogy sem a központ, sem a vele kapcsolatban álló bankok elemzőinek nincs igaza, és a forint tovább erősödik. Ebben az esetben azonban már spekulálnak…
VÉDEKEZŐK. A devizaárfolyamokat befolyásolni természetesen nem képesek a cégek, azt viszont várhatóan mind nagyobb részük ismeri fel, hogy a kiszámíthatatlan mozgásból származó rizikót határidős deviza-adásvételi ügyletekkel, közkeletű nevén árfolyam-biztosítások kötésével kiküszöbölhetik. A banki szakemberek mindenesetre igen derűlátóak, szerintük hamarosan ismét virágzásnak indulhat az úgynevezett termin ügyletek piaca, amely 1995 után, a Bokros-csomag életbe lépését követően igencsak elcsendesült. A mögöttünk álló hat esztendőről hasonló tapasztalatokat szerzett például az MKB és a Raiffeisen Bank: ebben az időszakban mindkét pénzintézetnél csupán néhány száz cég alkotta azt a kört, amely érdekelt volt az árfolyamok biztosításában. A társaságok többsége viszont azon a véleményen volt, hogy számukra a kicsiny forintmozgások mellett nem éri meg költséges átváltási ügyletekbe bonyolódni, azon úgyis csak a bankok keresnek.
Manapság viszont mind több vállalat fordul a kereskedelmi bankokhoz, hogy kivédje az esetleges hektikus kurzusváltozások hatását. “A Thyssen-csoportnál eddig is kötelező volt fedezni az árfolyamkockázatot, ezt a német, olasz leányvállalatok meg is tették, ám Magyarországon más volt a helyzet, a tulajdonosoknak meg lehetett magyarázni, hogy a plusz-mínusz 2,25 százalékos árfolyamsáv rizikója még beépíthető az árba. Az összesen 30 százaléknyira nyíló sávval azonban a mi speciális helyzetünk is megszűnt” – ecseteli a megváltozott körülményeket Patay László, a Kecskeméten működő Thyssen Procent System Kft. pénzügyi igazgatója. A magyarországi filiálét például 180 ezer német márkával rövidíthetné meg, ha a forint erősödése elérné a 12 százalékot, ami elvinné a tervezett profit felét. A vámszabad területen működő társaság ugyanis euróban vezeti könyveit, bevételei is az unió devizájában jelentkeznek, s a cég eredményességén nagyon sokat ront, hogy a kiadások harmadát kitevő rezsi- és bérköltségek a forint hirtelen megerősödésével megugrottak. “Nem kérdés, hogy árfolyam-biztosításokat kell kötnünk” – fejtegeti a pénzügyi igazgató.
ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉS. Alighanem tucatjával születnek manapság hasonló történetek, legalábbis ezt támasztja alá, hogy május óta a banki treasuryk napi 5-10 telefonhívást kapnak olyan új ügyfelektől, akik termin ügyletek feltételeiről érdeklődnek. Az ING-nél pédául a sávszélesítés óta megduplázódott az üzletkötések száma. Az igazi áttörést pedig augusztusra várja Szabó Ferenc, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. “Úgy gondolom, az augusztus-szeptemberi tervezési időszakban ugrik majd meg igazán a határidős kötések száma, amikor 2002-re vonatkozóan már konkrét árfolyamokkal kell számolniuk a cégeknek.” A tervek ugyanis csak akkor valósulhatnak meg, ha a kalkuláció alapját jelentő árfolyamokat bebiztosítják.
Csodákra persze ez az eszköz sem képes, arra viszont alkalmas, hogy a vállalatok életét kiszámíthatóvá tegye. A biztosítást kínáló bankok arra helyezik a hangsúlyt, hogy a szerződött árfolyam melett kalkulálható bevétellel-kiadással biztosan számolhat a társaság, függetlenül a valós folyamatoktól. “A vállalatnak nem a spekuláción, hanem az alaptevékenységén kell meggazdagodnia” – mondja Benczédi Balázs, az ING igazgatója. A szerződés megkötése előtt tehát nem érdemes azon töprengeni, hogy esetlegesen mit veszíthet a vállalat a devizapiacon, sokkal inkább azt kell mérlegelni, hogy az adott kurzus mellett befolyó bevétel hozhat-e profitot vagy sem.
