Csehország után a régióban másodikként a magyar országgyűlés fogadta el az elektronikus aláírásról szóló törvényt#<#. A digitális szignók alkalmazására azonban még jó néhány hónapot kell várnunk. S nem csak azért, mert a jogszabály szeptembertől lép életbe, hanem mert számos végrehajtási rendelet, törvénymódosítás szükséges ahhoz, hogy érvényes legyen az elektronikus aláírás, nem beszélve arról, hogy a hitelesítési szolgáltatás beindítása súlyos invesztíciókat is igényelhet.
Az elektronikus aláírás fokozatai EGYSZERŰ.
A dokumentumhoz (ez nem csak szöveg, hanem kép és hang is lehet) hozzárendelt elektronikus adat, amely egyértelmű logikai kapcsolatot ad meg a feladó és a dokumentum között. Nem bír jogi bizonyító erővel, jogvita esetén a bíróság döntésétől függ, hogy elfogadja-e vagy sem.
FOKOZOTT BIZTONSÁGÚ. Meghatározott biztonsági feltételeknek eleget tevő elektronikus adat (például minden módosítás érzékelhető a dokumentumon).Technikailag különbözik az egyszerű elektronikus aláírástól. Jogi bizonyító ereje van.
MINŐSÍTETT. A HiF által minősített hitelesítésszogáltatónál nyilvántartott elektronikus aláírás. Technikailag nem, inkább bizalmi szempontból különbözik a fokozott biztonságú aláírástól. Teljes bizonyító erővel bíró okirat, olyan, mint az offline dokumentumok világában a két tanú jelenlétében aláírt irat. (Aköznyelv a két utóbbi típust hívja digitális aláírásnak.)
Fontos elvi kérdés, hogy a törvény nem kötelezi az üzleti, illetve magánszféra szereplőit a digitális aláírások alkalmazására, csupán – két területet, a családjogi és örökösödési ügyeket kivéve, ahol továbbra sem bír jogi erővel a digitális aláírás – lehetővé teszi ezt.
A tervezet korábbi változata értelmében csak közjegyzők adhattak volna ki elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítványokat, az európai direktíva értelmében azonban a végső változat már üzleti alapon valósítja meg ezt a feladatot, vagyis bárki lehet hitelesítő, aki képes megbirkózni a feladattal. A hitelesítők nyilvántartó és ellenőrző szerve a Hírközlési Főfelügyelet (HiF) lesz, amely rendszeresen ellenőrzi a szolgáltatók működését, s szabálytalanság esetén akár 10 millió forintra is büntetheti a szolgáltatót. A törvény a digitális aláírás három szintjét ismeri (lásd külön). A tanúsító szervezeteket a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter választja ki, miután technikai megoldásukat auditálták. A HiF előzetes becslése szerint milliárdos nagyságrendű beruházást kell vállalnia annak, aki minősített hitelesítői szolgáltatást akar nyújtani.
Rózsahegyi Zsolt, a Netlock Kft. ügyvezető igazgatója szerint a pénzügyi szektorban várhatóan a Giro Rt. fog hitelesítőként működni, az állami szektorban egy-két résztvevő lesz, a piaci szférában pedig kettő-három. A tanúsítványkiadással már évek óta foglalkozó cég vezetője ebben a szegmensben három szereplőt tart esélyesnek: a saját cégét, a Postát és a Matávot. Hogy ezek közül hány lesz a minősített szolgáltató, azt még nem meri megjósolni a szakember.
Talyigás Judit, a Posta főtanácsadó-igazgató asszonya cége ebbéli szerepvállalásáról csupán annyit mondott, hogy gondolkodnak rajta. Szerinte egyébként a jövő év elején már gyakorlati jelei lesznek a most elfogadott törvénynek, éppen azért, mert az üzleti szféra “ugrásra készen áll”. A törvény gyümölcse az államigazgatás és az állampolgárok kapcsolattartásában fog későbben beérni, hiszen a civil szféra mindig lassabban igazodik az újdonságokhoz. A törvény egyébként nem is teszi automatikussá az elektronikus ügyintézést: erről még az eljárástípusról szóló törvénynek is rendelkeznie kell. Az önkormányzatoknak ráadásul egyenként rendeletet kell megfogalmazniuk arról, hogy illetékességi területükön az elektronikus aláírás használható.
Ami az üzleti szférát illeti, a Philipsnél például még nem készülnek az elektronikus aláírás bevezetésére, igaz, az ilyen jellegű informatikai fejlesztéseket és a házon belüli jogi szabályozásokat a holland központ írja elő. “A vállalaton belüli levelezőrendszerben a cég használja a digitális aláírást, s az összes Philips-leányvállalatnál bevezetik a levelezőrendszernek azt a verzióját, amely a cégen kívüli kapcsolatokban is képes kezelni a digitális aláírásokat” – mondta Angyal Zsolt informatikai igazgató.
A főként a Hewlett-Packard és a Philips számára beszállító szombathelyi Moldin Kft. még várakozó állásponton van. A Pannonplast 100 százalékos tulajdonában lévő cég ügyvezető igazgatója, Rimár Miklós várja, hogy bevezethessék a digitális aláírást, mert nagy szükségét látja az üzleti kommunikációban. Egyelőre azonban még megrendelőik sem jelezték ilyen irányú igényüket.
