Terjeszkedő magyar posta – Első csöngetés

Kissé az ötvenes évek központosított gazdaságirányításának szellemét idéző jelszót adott ki a Magyar Posta Rt. vezetése: “Arccal az új tevékenységek felé!” A társaságnál nem csinálnak titkot belőle, hogy bár a “vas- és az acél országának építése” szlogen mára kiment a divatból, szívesen alakítanák át a postát a bank, a biztosítás és a távközlés vállalatává. Arra egyelőre a posta menedzsmentjének legelszántabb drukkerei sem mernének fogadásokat kötni, hogy a küldemények továbbítására szakosodott, 100 százalékban állami tulajdonú társaságot valóban sikerül-e lendületbe hozni. Sőt – hasonlóan az ellendrukkerekhez -, maguk is lehetségesnek tartják, hogy a kormányzati támogatás ellenére a koncessziós jogosítványának páncélja mögött elkényelmesedett Magyar Posta belerokkan az erejét meghaladó üzleti elképzelésekbe.

HÍV A TETRA. Kalmár István, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatója tud valamit. Vagy ha nem, hát olyan, mint a viccbeli bányaló: nem vak, hanem bátor. Akárhogy is, néha úgy tűnik, fejjel megy a falnak. Jó példa erre, hogy már-már kész tényként beszél a posta részvételéről a digitális kormányzati rádiókommunikációs rendszerek kiépítésében. Az még nem lenne nagy baj, hogy nyilatkozataiban félreérthetetlenül az úgynevezett Tetra-szabványnak megfelelő rendszer kiépítése mellett tesz hitet. Holott, hivatalosan eddig nem született olyan kormányzati állásfoglalás, amely egyértelművé teszi, hogy Tetra, illetve Tetrapol rendszerű lesz – ha lesz – a magyar kormányzat rádiókommunikációs hálózata. Ennél nagyobb probléma, hogy a készenléti szervek kommunikációs rendszereinek fejlesztéséről a rendszerszállítók lobbizása, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) különféle javaslatai, a rendőrség, a tűzoltóság, vagy a katasztrófavédelmi szervezetek állásfoglalásai ellenére eddig nem hozott döntést a kormány. Az árvizeknél, vagy csak szimpla rendőrségi akcióknál használható rendszerek fejlesztésének szükségességéről ugyanis Sík Zoltán informatikai kormánybiztos és Stumpf István kancelláriaminiszter együtt sem tudták meggyőzni a kormány első emberét.

Orbán Viktor miniszterelnök állítólag kockázatos kalandnak tartja a Tetra, vagy akár a Tetrapol hálózatok beruházásainak megindítását. A költséges (teljes kiépítettségében – a felhasználói végterminálokkal együtt – összesen mintegy 80 milliárd forintba kerülő) kommunikációs rendszerről a miniszterelnök észjárását ismerni vélők szerint a választások előtt dönteni sem szabad. Részben, mert bármilyen döntés is szülessen, biztosan ki lesz téve a politikai ellenzék támadásainak. Emellett az sem venné jól ki magát, ha a rendőrautók több millió forintos kommunikációs terminálokat kapnának és közben a működésükhöz szükséges benzinre már nem jutna pénz. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a kommunikációs beruházások feleslegesnek is látszanak, hiszen amikor komoly baj van – mint például a tiszai árvíznél – a rendszerszállítók és a távközlési szolgáltatók készek ingyen és bérmentve “kölcsönadni” berendezéseiket.

A Magyar Posta vezetése is ilyen kísérleti programmal lépett be a közelmúltban a távközlési cégek sorába. Tetra rendszere jól vizsgázott Szolnok térségében az árvízi védekezésnél. Kalmár István a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumtól (KVM) várja annak eldöntését, cége hogyan vehet részt a Tetra-rendszer kiépítésében. Valójában ez a MeH kebelében működő Informatikai Kormánybiztosság feladata lenne. Mindenesetre a szakértők úgy számolnak: a postának saját forrásaiból legkevesebb 5 milliárd forintot kellene áldoznia a Tetra-fejlesztések megindításához. A kormányzat, vagy legalábbis a MeH eszmei támogatása mellett a beruházások első évében ezt még 10 milliárd forinttal kellene kiegészíteni. A hiányzó pénzt azonban a fejlesztésekre évek óta váró rendszerszállítók, valamint a bankok biztosan összeadnák.

A posta minden készenléti szervezetet kiszolgálni képes országos hálózatának kiépítése három-négy évet venne igénybe. A kormányt a fejlesztések nem hoznák politikailag kínos helyzetbe, hiszen a beruházások teljes költségéből csupán annyit kellene fizetnie, amennyibe a rendőrség, a mentők, vagy a tűzoltók Tetra-végkészülékei, illetve a hálózat használata együttesen kerülnének. A kérdés csupán az: Kalmár István tudja-e, hogy a kormány már eldöntötte, milyen szerepet kap a Magyar Posta a készenléti rádiókommunikációs fejlesztésekben, vagy csak reméli a cége számára kedvező döntést.

BANK KELL. Hasonló elszántság érezhető ki a postai vezetők különböző nyilatkozataiból a Postabankban való tulajdonszerzéssel kapcsolatban és abból is, ahogyan az erről szóló kormányhatározat után felgyorsultak az események. A nyilatkozatok egyértelművé teszik, hogy a Magyar Posta banki tevékenységgel szeretné kiegészíteni hagyományos portfólióját, s ha mégis kútba esne a tervezett közgazdaságilag indokoltnak tűnő tulajdonszerzés a Postabankban, akkor önálló pénzintézetet alapítana. A “minimumtervként” megfogalmazódó posta-takarékpénztár elsősorban betétgyűjtésre és számlavezetésre specializálódna. Ez persze csak a vészforgatókönyv a posta vezetői számára, hiszen a fő cél továbbra is a Postabank megszerzése, méghozzá úgy, hogy minél nagyobb tulajdonrészhez jussanak a pénzintézetben. Az elszántságot jelzi, hogy már a részesedés megszerzése előtt szeretnének “házon belülre” kerülni a Postabankban, s egyre inkább úgy tűnik, ez sikerül is nekik. A bank közelgő, április 13-i közgyűlésén minden bizonnyal jelöltjüket, a Magyar Posta jelenlegi elnöki főtanácsadóját, az OTP hitelengedélyezési területének egyik korábbi vezetőjét, Hegedűs Gyulát választják meg a jegybankba tartó Auth Henrik vezérigazgatói posztjára. Megfigyelők szerint az új vezérigazgató személye a postával történő együttműködés fokát is meghatározhatja, vagyis, ha sikerül a kormánnyal elfogadtatniuk a saját jelöltjüket, akkor az gyakorlatilag zöld utat jelent a céljaik eléréséhez. Hegedűs Gyulától azt várják, hogy Postabankon belül “megolajozza” az előkészületeket és ellensúlyozza azokat a bankon belül éppen úgy, mint egyes állami körökben hallható véleményeket, hogy a bank számára van más alternatíva is, nem csupán a posta tulajdonszerzése.

TÖRVÉNYI KORLÁTOK. A nyilatkozatok és a személyi “nyomulás” mellett a “tettek mezején” is megélénkült az élet: a múlt héten stratégiai munkabizottság alakult a Pénzügyminisztériumban, amelyben a tárca képviselői mellett a felügyelet, a MeH, valamint a kialakítandó állami pénzintézeti konglomerátum kiszemelt résztvevői – a posta, a Postabank, valamint a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) – képviselői vesznek részt. A “gőzerő” nem indokolatlan, hiszen a március végén született kormányhatározat csupán két hónapot hagyott a részletek kidolgozására. Addig számos jogszabály megváltoztatására is szükség lenne, így például a tulajdonosi átrendeződés miatt módosítani kell a hírközlési törvényt, a hitelintézeti törvényben pedig lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy a Magyar Posta is birtokolhasson 15 százaléknál nagyobb mértékben pénzintézetet. Ezenkívül előbbre kellene hozni a hírközlési, valamint a hitelintézeti törvény változtatásainak jelenleg 2001 végi hatályba lépését is. A munkabizottságban többek között olyan egyáltalán nem elhanyagolható részletkérdésekre kell választ találni, mint például, hogy pontosan mekkora tulajdonrészt szerezzen a posta a Postabankban, ehhez milyen forrásból teremtse elő a szükséges tőkét, miként történjen meg az összeolvadás, milyen stratégiát jelöljenek ki az így megújuló pénzintézetnek. Nagy kérdés az is, miként lehet megőrizni egy esetlegesen a Postabankhoz kötődő FHB versenysemlegességét – ez nemcsak az intézménynek, hanem a lakáshitelezés fellendítését szem előtt tartó kormánynak is fontos. Az FHB ugyanis csak abban az esetben lesz képes szoros együttműködésre a többi kereskedelmi bankkal a jelzáloghitelek terítésében, ha nincs kitüntetett kötődése egyetlen más bankcsoporttal sem. A jelek arra utalnak, hogy a legkönnyebben akkor lehet ezt a problémát áthidalni, ha nem a Postabank, hanem a posta szerez tulajdont a jelzálogbankban, ennek megvalósítása azonban tovább rontaná a társaság szavatoló tőkéjét. Felmerült olyan ötlet is, hogy az FHB részvénycserével 51 százalékos tulajdont szerezne a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Konzumbankban, amelynek tőkéjét leszállítanák, és FHB-leányként a tevékenységét is leszűkítenék betétgyűjtésre, forintszámla-vezetésre, jelzálog- és lombardhitelezésre, valamint lakásépítést finanszírozó projekthitelekre.

Egyelőre tehát számos javaslat és ellenjavaslat kering arról, hogy miként is néz majd ki az állami bankcsoport, egy azonban biztosnak tűnik: ennek a holdingnak a központja az egyre nagyobb étvággyal bíró Magyar Posta lesz.