Várhatóan Új Széchenyi-tervnek keresztelik majd el azt az átfogó nemzeti programot, amelyben a kormány a gazdaság általa elképzelt területeinek fejlesztéseit valósítaná meg. Az egyelőre még csak formálódó elképzelés – amely március 30-án lesz “olvasható állapotban” – olyan területeket ölel fel, mint az új autópályák építése, a területfejlesztés, a kutatás, fejlesztés és innováció, turizmus, lakásépítés, az információtechnológia és a kis- és közepes vállalkozások. Mint emlékezetes, hasonló tervvel a korábbi gazdasági miniszter, Chikán Attila is előállt. Ez azonban – véli Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára – túlságosan sok területre terjedt ki, így igazi prioritásokat nem tudott kijelölni. Matolcsy György, a tárca jelenlegi vezetője szerint a mostani terv reális fejlesztési célokat tartalmaz.
A Széchenyi-tervnél valamelyest konkrétabb, hogy a GM az idén 34 milliárd forintot fordíthat gazdaságfejlesztésre, mely összeg nagy részét az életképes középvállalatok segítésére szeretné felhasználni a tárca. Pongorné Csákvári Marianne helyettes államtitkár egy múlt heti rendezvényen elmondta, hogy az idei támogatási rendszer a jelenlegi két célelőirányzat mellett kibővül egy új elemmel, a kis- és középvállalati cél-előirányzattal, amelyre ebben az évben 7 milliárd forint jut. Az összeg egy része a beruházásokat segítő kamattámogatásként használható fel; a hitelképesség javítása érdekében a tárca megállapodást kötött a Hitelgarancia Rt.-vel. A kisvállalkozások lehetőségeit jelentősen bővíti az is, hogy a mikrohitelek maximálisan igénybe vehető egyedi összege a tavalyi 1,2 millió forintról 3 millióra nő. Ezt a hitelt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által működtetett vállalkozói központokon keresztül lehet igényelni. A hagyományos gazdaságfejlesztési célelőirányzatban szerepelő 17 milliárd felére ezentúl beruházásokkal pályázhatnak a gazdálkodók. Új elem továbbá az is, hogy az idén már nem kamatmentes hitellel, hanem vissza nem térítendő támogatással segíti a tárca a jelentős exportot vagy beszállítói kapacitást, illetve a környezetvédelmi fejlesztést eredményező beruházásokat. A támogatás összege a főszabály szerint nem lehet több 100 millió forintnál, és nem érheti el a beruházás értékének 20 százalékát. A 3 milliárd forintot meghaladó beruházások esetében a hozzájárulás mértéke azonban akár 200 millió forint is lehet. A gazdaságfejlesztési célelőirányzat másik felét ipari parkok fejlesztésére, minőségbiztosítási rendszerek bevezetésére és marketingeszközök támogatására szánja a GM. A 34 milliárdból végül 10 milliárd forint jut a turisztikai célelőirányzatnak, e pénzt a tárca főleg a gyógy- és a konferenciaturizmus fejlesztésére kívánja felhasználni. A pályázati kiírások két héten belül lesznek olvashatóak a sajtóban és a GM internetes honlapján. –
