Egy napsütéses, lendületes részvényár-emelkedéssel kezdődő napon szerény megtakarításait tőzsdén kockáztató kisbefektetőnk úgy határoz, hogy más brókercéghez utalja el részvényeit. Akár azért, mert ott kedvezőbb jutalékkal adhatja el, akár azért, mert ott figyelmesebbek az ügyintézők, s még számtalan indoka lehet a döntésnek. Kiadja a transzfermegbízást brókercégének, ám esetleg a mindig mosolygó asszisztens, vagy a gyors beszédű bróker válasza valahogyan így hangzik: “sajnos ma már nem tudjuk elutalni a papírjait”. Vagy ami még furcsább, se szó, se beszéd egyszerűen csúszik egy-két napot a jellemzően egy munkanapnyi időt igénylő részvénytranszfer. Az értékpapírok szigorúan szabályozott kereskedési rendszerében ilyen késlekedés sűrűn előfordul. Egy-egy megbízás teljesítése előtt meg kell vizsgálni, megvannak-e a papírok a számlán, és sok az adminisztráció is, ezért a csúszásokra van magyarázat.
Legtöbbször tényleg csak az ügyintézés lassúságáról van szó, de az ördög nem alszik: egyes cégeknél előfordulhat, hogy azért nem tudják teljesíteni a befektető kérését, mert részvényei egyszerűen nincsenek a számláján. Hogyan lehetséges ez? A törvények értelmében a brókercégeknek nem volna szabad a befektetők értékpapírjaihoz nyúlniuk. Ezt ma már az esetek többségében nem is teszik meg, amiben nagy szerepe van a két évvel ezelőtt kezdődött brókerbotrány-sorozatnak. Mint emlékezetes, néhány cég úgy ment tönkre, hogy saját számlás üzleteket kötött, és amikor veszteség jelentkezett, “kölcsönvette” az ügyfelek papírjait. A felügyelet így ma már igen szigorúan bírálja el ezt az eljárást, aminek hatására sok brókercégnél mellőzik, vagy legalábbis óvatosabban csinálják az ilyen ügyleteket.
A legjobb alkusszal is előfordul azonban, hogy rosszul számol, és több részvényt ad el, mint amennyit megvásárol, vagy egy nagyobb külföldi ügyfele a tengerentúlról utalja el részvényeit, s azokat rögtön el akarja adni. Manapság az ilyen egy-két napos átmeneti hiány “kifoltozására” használatos a részvénykölcsönzés. Az árfolyamértéknek rendszerint 1,0-1,5 százaléka a “kölcsönzési díj”, de akad 5 százalék feletti ráta is a piacon.
A részvénykölcsönzésnek két útja lehetséges. Az egyik a legális megállapodás egy másik céggel vagy egy ügyféllel a papírok kölcsönadásáról. Létező gyakorlat a másik mód is, amikor az ügyfél tudta nélkül kerülnek máshoz az értékpapírok. Ám az értékpapírtörvény tiltja az ügyfelek értékpapírjainak hozzájárulásuk mellőzésével történő kölcsönadását.
“Igen, hallani lehet a piacon, hogy egyes cégek foglalkoznak részvények ideiglenes kikölcsönzésével” – erősíti meg értesüléseinket Lőrincz Benedek, a Pénzügyminisztérium (PM) értékpapír-szabályozást előkészítő munkacsoportja befektetéskezelési albizottságának vezetője. A sok esetben szabályozatlan és néha törvénytelen gyakorlat miatt lenne nagy szükség a területre vonatkozó egységes előírások lefektetésére. “Semmiképpen sem lenne szabad azonban a kölcsönzés minden formáját megtiltani, inkább tisztázni kellene a helyzetet. A legjobb megoldás az lenne, ha a Központi Elszámolóház és Értéktár bevonásával, biztosítékok beépítésével oldhatnánk meg az ügyet” – mondja a PM képviselője.
A Budapesti Értéktőzsde üzletpolitikai főosztályának vezetője, Fecser Ildikó szerint az állampapírpiacon az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) szabályzata alapján már működik ilyen kölcsönzési rendszer, ugyanakkor a részvényekre vonatkozóan még nincs egységes szisztéma.
Fecser Ildikó szerint a beleegyezéses kölcsönzéstől teljes mértékben külön kell választani azt, amikor az ügyfél tudta nélkül emelnek le a számlájáról, mert ez utóbbi köznyelven lopásnak minősül. Ez viszont éppen azért alakulhatott ki, mert ahány ilyen ügylet köttetett, annyiféle szóbeli és írásbeli megállapodás volt ezek hátterében. Gyakran ez komoly vitákat gerjesztett arról, ki viselje a papírokon keletkező veszteséget.
A fejlett piacokon különböző befektetési stratégiáknál használatos a módszer, így ott már kialakult az egységes gyakorlat e tekintetben. Hivatalos formába öntve működnek ezek a technikák, így a befektetők a határidős és az opciós termékek mellett, illetve ezzel kombinálva sokkal rugalmasabb stratégiát követhetnek, ennek következtében a piaci likviditás is nőhet.