Csaknem 500 százalékos éves hozam – idollárban. Ilyen sikeres pénzfialtatás még az Egyesült Államok befektetési alapjainak életében sem mondható mindennaposnak, holott a piac összességében is igen kiváló eredményt ért el 1999-ben. A fenti bravúrt – amint az a szakterületre specializálódott Lipper Inc. 7 ezer amerikai befektetési alapot vizsgáló felméréséből kiderül – a Nicholas-Applegate Global Technology Fund produkálta. A San Diegó-i székhelyű alap egyébként alaposan rávert a mezőnyre, már a második helyezettre is 165 százalékpontot. Az alap iránt érdeklődőknek azonban némileg kedvét szegheti, hogy 250 ezer dollár a minimumként előírt befektetési összeg. A hozamgyőztes intézmény a világ minden részében invesztál technológiai részvényekbe, ám portfóliójának 70 százalékát amerikai papírok adják, közülük a Microsoft, a Yahoo és az America Online neve itthon is ismerősen cseng.
A piac legtermékenyebb alapjai egyébként főként technológiai, internetes és japán részvényekbe fektettek (utóbbiaknál a megugró japán részvényárfolyamokon kívül az erősödő jen is segítette a szárnyalást). Az eredeti befektetés értékét 329 százalékra fellökő második helyezett Warburg Pincus Japan Small Company is ennek a stratégiának köszönheti sikerét. A Warburg befektetésialap-család egyébként további két alapjával is bekerült az első 20-ba, az Emerging Growth Fundjával a 4. helyet megkaparintó Van Wagoner “család” pedig további három helyezést szerzett az éllovasok között.
AZ INTERNET ÉVE. Az alapkezelők is egyértelműen az internet évének tekintik a tavalyit. “Az óvatos, diverzifikációra törekvő, illetve a szigorúan a fundamentumokat tekintő befektetési politika nem volt gyümölcsöző” – nyilatkozta a CBS MarketWatchnak Kurt Brouwer, a Brouwer & Janachowski alapkezelő partnere. Akik viszont felrúgtak minden korábbi hagyományt, pillantást se vetettek a P/E-mutatóra (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény), csupán a New Economyra és a vezető részvényekre koncentráltak, igen szép eredményeket érhettek el. A szakértők is erre vezetik vissza egyes alapok lélegzetelállító teljesítményét: a szokatlanul nagy árfolyamugrást mutató papírok ugyanis magukkal húzták az ilyeneket vásárló alapok teljesítményét is.
Erről árulkodnak az Egyesült Államok befektetési alapjainak tavalyi eredményei is. Az aktívan kezelt alapok (azaz az alulárazott részvényeket keresők, szemben például az egyes indexek összetételét mechanikusan másoló index alapokkal) átlagosan 26 százalékos hozamot értek el 1999-ben, míg a viszonyítási alapnak tekintett Standard and Poor’s 500-as index csupán 20 százalékos emelkedésre volt képes. Egy évvel korábban egyébként az alapok átlagos teljesítménye csak 12 százalék volt, messze elmaradva az S&P 29 százalékos növekedésétől, és azt megelőzően 1996-ban és az 1997-ben is a piacot kiválóan jellemző index nyerte meg a versenyt.
Az aktívan kezelt alapok szinte minden szegmensben győzedelmeskedtek: a közepes kapitalizációjú cégek részvényeire specializálódók által átlagosan elért 38 százalék több mint két és félszeresen meghaladja a hasonló papírokkal zsonglőrködő S&P 400-as index 14 százalékos növekedését. A kis kapitalizációjú vállalatokba fektető alapok 30 százalékos eredménye szintén jelentősen túllépi a viszonyítási pontul szolgáló Russell 2000 index teljesítményét.
MAGAS MÉRCE. A tudományos és technológiai alapok esetén a mérce igencsak magas volt, hiszen a Nasdaq Composite 85 százalékos, a Nasdaq 100 pedig 101 százalékos nyereséggel zárt tavaly. Az alapok 132 százalékos teljesítménye azonban ezt is képes volt túlszárnyalni.
Az aktívan kezelt és az index alapok közti választást illetően már több évtizede folyik a vita. A piac működését tudományos alapokon magyarázók, a tavalyi eredmények dacára, továbbra is a piac hatékonyságában bíznak. Több számítással is azt támasztják alá, hogy a piaci hozamot meghaladó alapok nem tudják hosszabb távon megismételni a kiugró eredményeket, mert szerintük a piac átlagos teljesítményét tartósan nem lehet felülmúlni. Sőt, úgy látják, hogy az aktívan kezelt alapok hozamaival a részvények között véletlenszerűen válogató befektető is versenyezni tud.
