Látványos projekt-példa egy repülőtér bővítése, mint amilyen a ferihegyi 2B terminál megvalósítása volt; egy rendezvény, mondjuk egy olimpia megszervezése; de ilyen lehet akár egy cég megalapítása is, egészen a normál működés beindításáig.
A projektműködést talán célszerűbb az ellentettjével definiálni. Ez pedig a folyamat-gyártás, ahol a (többnyire) modern ipari üzem megállás nélkül ontja termékeit. Projekt tehát minden jól definiált, kezdő és végponttal is meghatározott gazdasági akció, melynek adott gazdálkodó szervezeten belüli súlya indokolttá teszi, hogy külön kezeljék, és erre – kevés többletráfordítással – megfelelő információs bázist is létrehozzanak.
A normál vállalati tevékenység finanszírozása sokrétűen kitárgyalt folyamat, melynek fő dimenzióit a finanszírozási igények és lehetőségek időbeli összhangja, a források ára és kockázata jelölik ki. Az egyes projektek finanszírozása egyszerűbb, ám kockázatosabb feladat. Amikor egy megtervezett projektet indítunk, a szokásos működésnél általában biztosabb jövőképpel rendelkezünk. Ez kockázatcsökkentő hatású.
A várható hozamokat tekintve viszont éppen fordított a helyzet. A szokásos üzletmenetben a rutin, a felhalmozott tapasztalatok, a hüvelykujj szabályok megléte a rizikó mérséklését eredményezi. Az egyedi beruházások esetében a hozamra vonatkozóan nincs sem tapasztalatunk, sem korrekciós eszközünk, ezért az szélsőséges határok között alakulhat.
A kockázat csökkentésére szolgál az úgynevezett cash flow tervezés. Az Egyesült Államok könyvvizsgálói azért tették 1971-ben ezt az éves jelentés kötelező részévé, mert előrejelző értéket tulajdonítottak neki. A mérleg kimutatja a vagyon statikus helyzetét, összetevőit, az eredmény-elszámolás a folyamatokat, a cash flow pedig a várható tendenciákat.
Ennek az előrejelzésnek azért van információtartalma, mert tágabb körben értelmezi a vállalat jövőjét, mint a számviteli eredmény-előrejelzés. Az összes pénzmozgás egybegyűjtésével kimutathatja azon veszélyes helyzeteket, amikor a cég nyereséget termel, de – kintlevőségei miatt – ezt nem képes pénzben realizálni. Vagy tulajdonképpen a nyereség még el is jut hozzá, ám azt – készletekben, beruházásokban – erőn felüli mértékben leköti. A kimutatás célja tehát annak a kellemetlen jelenségnek az elkerülése, amikor a vállalat nyereséges működés mellett fizetésképtelen állapotba kerül.
Készíthetünk a szakmai konvenciók alapján indirektnek nevezett cash flow tervet, illetve annak – a projektekhez rugalmasabban “alkalmazkodó” – direkt változatát (lásd külön anyagunkat). Ajánlatos a tervet havi, vagy még részletesebb bontásban elkészíteni.
Manapság tankönyvek tucatjai foglalják össze a vállalati gazdálkodásban használatos és elfogadott pénzügyi mutatókat és próbálják rendszerbe állítani azokat. Projektfinanszírozásnál ugyanakkor különösen élesen vetődik fel, hogy ezek használatával mennyire óvatosan kell bánni. Aritmetikai értelemben természetesen minden mutató kiszámítható, információ tartalma azonban csak azoknak van, amelyek tényezői egy lehetséges viselkedési algoritmust írnak le. Példaként vegyük a díjbeszedő felbukkanásának esetét. Ekkor a számos likviditási mutató közül kizárólag egynek van gyakorlati értelme. Annak, hogy miként aránylik a meglévő készpénz mennyisége a felmerülő kötelezettséghez, röviden: ki tudom-e fizetni a gázszámlát, vagy nem. A díjbeszedő szemében nem létező alternatíva, hogy a követelést mondjuk az otthon, illetve a bankszámlán tartott pénz összegével vesse össze – hogy ennél összetettebb mutatókról már ne is beszéljünk. Összességében a projekt-finanszírozás specialitásai is ebből a tőből fakadnak. A “rendes” pénzügyi kimutatások ugyanis egy adott időpillanatban leltárazzák a társaságot, függetlenül attól, hogy projektek éppen milyen szakaszban állnak. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy egy cégnél 90 projekt fut 1 százalékos készültséggel, vagy egyetlen 90 százalékban készen, noha az eredmény-elszámolásban esetleg azonos képet festenek. Így a jelentések értelmezése nehézkes, előrejelző információtartalmuk csekély. Ezért projekt-finanszírozáshoz a rendszeres, éves munkamenettől nagyságrendben vagy időbeli ütemezés miatt eltérő akciók pénzügyi tervezése szükségeltetik.
BKE VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK
