Számottevő változásokat nem ígér az eddigi stratégiában az új bankvezér, aki egy személyben elnöke is lesz a hitelintézetnek. A közel 33,1 milliárd forintos jegyzett tőkéjű bank részvényesei viszont a minap megtartott közgyűlésükön zárt körű társasággá nyilvánították a bankot. A holland ABN Amro magyarországi leányintézménye, a hajdani Magyar Hitel Bank (MHB) és az ABN Amro (Magyarország) frigyéből létrejött ABN Amro (Magyar) Bank a múlt évet a tervezettnél jóval nagyobb, 3,5 milliárd forintos veszteséggel zárta, ám a tulajdonosok a jelek szerint úgy vélik, a fejlesztésekhez kapcsolódó befektetések úgyis csak közép- vagy hosszú távon térülnek meg.
Talán ez a megfontolás is szerepet játszhatott Bernard Yoncourt óvatosságában, amikor legkorábban szeptemberre ígérte, hogy – addig igyekezvén alaposan megismerkedni a bankkal és annak a magyar pénzügyi életben elfoglalt helyével – átfogó képet ad terveiről, stratégiai elképzeléseiről. Azt mindenesetre már elöljáróban leszögezte: óriási változtatásra senki ne számítson, ő is a javarészt a korábbi vezérigazgatók – Járai Zsigmond és Michiel Helfrich – idején kialakított irányvonalat követi majd: főként az univerzális banki szolgáltatásokat célozza meg. ,,Amúgy sem lenne szerencsés – így Yoncourt – a más országban szerzett tapasztalatokat egy az egyben átültetni a magyar gyakorlatba. Először meg kell ismerkedni a helyi sajátosságokkal.”
Mindezen megállapítását tényleg széles körű szakmai tapasztalatára alapozhatja, hiszen azt megelőzően, hogy 1997 áprilisában az ABN Amro France SA élére került, egyebek mellett elnök-vezérigazgató volt a szintén francia CIC Banknál, korábban pedig a Pinault-Printemps-Redoute-nál tevékenykedett igazgatósági tagként.
Bár az új bankvezér Magyarországon eddig még nem dolgozott, egy hónapja már itt tartózkodik, azaz a kezdeti ismerkedési nehézségeken jó eséllyel már túl van. Az ABN Amro nemzetközi hálózatában amúgy egyfajta ,,vetésforgó” működik, már ami a leánybankok vezetőit illeti. A menedzser bankárok általában három évig tartózkodnak egy országban, aztán újabb államok és újabb taghitelintézetek következnek.
Mint az az ABN Amro (Magyar) Banknak a napokban lezajlott – az új vezérigazgatót is megválasztó – rendes éves közgyűlésén elhangzott, a tulajdonosok az idén sem számítanak profitra. Az 1998-as esztendőt bankcsoport szinten – benne többek között az ABN Amro Élet- és Nyugdíjbiztosítóval (Mébit), valamint a Pannon Lízinggel – 4,2 milliárd forintos veszteséggel záró hitelintézet leköszönő vezetője a számára is csalódást okozó negatív eredményt több tavalyi fejlesztés számlájára írja. A banki infrastruktúra korszerűsítését célzó jelentős beruházások, az új üzleti területek elindítása, az euróra való felkészülés és a 2000. évvel kapcsolatos előkészületek miatt a banki költségek 24 százalékkal emelkedtek, s azt nem tudták kellő mértékben kompenzálni az egy év alatt 15 százalékkal megnövekvő bevételek. Arról már nem is beszélve, hogy a bank fő tevékenységi körében, a vállalati üzletágban jelentősen estek a marzsok, ami szintén nem volt ellensúlyozható az ezzel párhuzamosan valamelyest megnövekedett forgalommal.
Ami tavaly mégis sikertörténetnek számított a hazai ABN Amro életében, az kétségtelenül a lakossági üzletág fejlesztése. A bank lakossági termékeit is kínáló hálózat az országos lefedettséget várhatóan 2000-re, 2001-re éri majd el, de már 1998-ban is alaposan ,,belehúztak”, hiszen egy év alatt 22 új fiókot nyitottak, jelentősen bővítették ATM- (bankjegykiadó automata) hálózatukat és a múlt évben indult a telefonos ügyintézést és információ-szolgáltatást biztosító call-center is. A retail üzletág mellett a másik kiemelt fejlesztendő szolgáltatás a biztosítás, amelyet szem előtt tartva a bank szintén 1998 folyamán 10 millió dollárral növelte a Mébit alaptőkéjét.
Egy biztos, az idén még mindig veszteséggyanús egykori nagybank holland tulajdonosai úgy tartják: jelenleg még nem a minél nagyobb nyereség kigazdálkodása az első számú szempont, sokkal inkább az, hogy megszilárdítsák a pozíciójukat Magyarországon, s egyszersmind a régióban.
