Makroelemzők szerint rövid távon ugyan megvalósítható a GDP kormány által prognosztizált 4-5 százalékos bővülése, és a 6-7 százalékos infláció, de ez hosszú távon biztosan nem kedvezne a magyar gazdaságnak. A világgazdasági környezet jelenlegi bizonytalanságai mellett a kormány túl optimista mutatószámokkal számol a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos terveiben. Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója szerint mindenképpen korrekcióra lenne szükség ahhoz, hogy az előirányzott elképzelések megvalósuljanak. A kormány eddigi nyilatkozatai azonban arra utalnak, hogy nem terveznek semmiféle változtatást a költségvetésben. Akar László a kormány sikerpropagandájának nevezte azt, hogy mindenáron ragaszkodik elképzeléseihez, nem módosítja azokat.
Sokkal pesszimistább az Ecostat a jövővel kapcsolatban. Lóránt Károly, az intézet vezető kutatója szerint a jugoszláviai háború negatív hatása jóval nagyobb, mint azt a Pénzügyminisztérium gondolja. Minden a háború függvénye, hiszen az oroszországi piacok visszaszerzése fontos lett volna a magyar gazdaságnak. Ha a NATO elrendeli a szárazföldi csapatok bevetését, az ismét új feltételek elé állíthatja az országot. Ezért Lóránt Károly értetlenül fogadta, hogy a kabinet a költségvetési előirányzatának kialakításánál egyáltalán nem számol a háború esetleges negatív hatásaival.
A Kopint-Datorg Rt. előrejelzése szerint az ezredforduló évében 3,5-4,0 százalékos gazdasági növekedés valószínű, a fogyasztói árindex pedig 7 százalékra mérséklődhet. Ez utóbbi mutató egyszámjegyűségének tarthatóságát a gazdasági kutatók többsége vitatja. Tavaly az élelmiszerek visszafogott, mindössze 2,6 százalékos áremelkedése fogta vissza az inflációt, ebben az évben azonban már nem tarthatóak a nyomott agrárárak. Több terméknél keresleti piac alakulhat ki, ami a második félévben az árak nekilódulásához vezethet. Előzetes számítások szerint az idén a szolgáltatásoknál 13, az élelmiszereknél 9, az üzemanyagoknál pedig 12 százalékos lesz az áremelkedés.
