Gazdaság

AZ UNIÓS AGRÁRINTEGRÁCIÓ ESÉLYEI – Átmenet nélkül

Az Európai Unió (EU) májusi berlini csúcsértekezletén a bővítés forrásait is érintő bejelentések várhatók, megteremtve ezzel az elvi lehetőséget néhány ország 2002-es csatlakozásához. Legalábbis így látta Vajda László, a tárgyalócsoport vezetője az agrárintegráció esélyeit latolgató akadémiai konferencián.

Várhatóan a berlini csúcson a 2000-2006-os időszakra 85 milliárd euróban fagyasztják majd be az EU költségvetését, s abból agrárcélokra 40,4 milliárd euró jut. Jelen állás szerint a csatlakozásra váró tíz ország támogatását az időszak alatt 3,12 milliárd euróval segítenék. Ebből félmilliárd euró szolgálná – a Sapard-program keretében – az agrárszektor támogatását. A menetrend szerint el kellene fogadni a módosított regionális politikát, s minden bizonnyal bejelentik az agrárpolitika kiigazítását, mérsékelt reformját is. Ezt erősítette meg Vajda László, az agrártárca főosztályvezetője, a magyar agrár-tárgyalócsoport vezetője a Magyar Tudományos Akadémián rendezett “Az EU agrárreformja – agrárcsatlakozásunk esélyei” címet viselő tanácskozáson.

Az agrárcsatlakozási stratégia nem változott. Magyarország teljes körű részvételt szorgalmaz, nem törekszik átmenetre. Vállalja a kötelezettségeket, de minden jogot is elvár, azaz a támogatások valamennyi, elvben hozzáférhető formájára igényt tart. A magyar értékelés szerint az agrárcsatlakozási előkészületek jól haladnak, különösen a joganyag átvétele eredményes. Ebben Budapest azt a taktikát követi, hogy a hazai jog még jóval a csatlakozás előtt a lehető legtöbb jogszabályt átveszi, ezzel az agrárszektor előre felkészül a taggá válásra, ami így nem okoz akkora zökkenőt. Kifejezetten jól áll a jogharmonizáció az állat- és növényegészség, az élelmiszertörvény terén, nem ez a helyzet viszont a piacszabályozásnál. Jelentős az álláspontok eltérése például a tej, a cukor, a dohány termelési kvótáit, illetve a támogatások alapját képező húsmarha- és gabonatermelést illetően; ezekről az érdemi eszmecseréket a jövő év elején kezdik meg. A tárgyalásokon a lehető legkevesebb átmenti szabályozást, kivételt kér majd Magyarország; ilyen terület lesz például az állatok védelméről szóló jogszabályok bevezetése, de ez sem fogja akadályozni a termékek, áruk szabad mozgását. A külföldiek termőföld-vásárlásáról szóló tilalmat továbbra is fenn akarja tartani Magyarország, de ez sem az áruk szabad áramlásában jelentene akadályt, hanem a tőkéében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik