Magyarország el kívánja kerülni azt a helyzetet, hogy a csatlakozással olyan piacnyitásra kerüljön sor, amelynek vesztesei az adott szakterületen működő hazai vállalkozások lennének. Ezért – fejtette ki Kazatsay Zoltán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közlekedési helyettes államtitkára, a magyar delegáció vezetője – a tárgyalásokon igyekeznek elérni, hogy az itteni vállalkozók türelmi időt kapjanak a megerősödéshez, és versenytársaivá válhassanak a jelenleg tőkeerősebb nyugati konkurenseknek.
A magyar küldöttség a közúti szállításban problémaként jelezte azon jogszabályok átvételét, amelyek lehetővé teszik az úgynevezett kabotázs-forgalmat, vagyis hogy külföldi vállalkozók fuvarokat bonyolítsanak le Magyarországon belül, piacot véve el a már így is túl soknak számító 25 ezer honi vállalkozótól.
Átmeneti időszakra lesz szükség a gépjárművek utáni adózás ügyében is, mert a magasabb EU minimáladók átvétele hátrányos helyzetet teremtő többletterheket róna a fuvarozókra.
Az úthasználati díjak magyar rendszere a küldöttség szerint helyenként fejlettebb, mint néhány EU-tagállamé, bár az időtartamra szóló bérletek és a távolságra szóló alkalmi díjak kombinációja problematikus lehet.
A vasúti közlekedés területén a magyar pályahálózatnak az uniós társaságok részéről történő diszkriminációmentes használata volt a fő kérdés. Kazatsay Zoltán hangsúlyozta, hogy a honi érintetteket egyelőre védeni kell, s ez különösen érvényes a MÁV-ra, amely tőkehiánnyal küzd, és nem elég erős ahhoz, hogy egy nyugati társaság kihívását elviselhesse.
Nem gond viszont, ha külföldiek is bekapcsolódnak a hajózásba, bár a hajópark jelenlegi állapotában és szerkezetében versenyképtelen a közösségi piacon, mert kevés a korszerű – a rajnai közlekedésre is alkalmas – hajó. A magyar fél egyelőre felmentést szeretne kapni azon kötelezettség alól, hogy minden új hajó beszerzését leselejtezésnek kell kísérnie.
Budapest várhatóan türelmi időszakot kér az állami támogatásokra és a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok esetében is. A veszteséges tevékenységet végző közszolgáltatásoknál az unió az állami, illetve önkormányzati finanszírozást részesíti előnyben, nálunk viszont a keresztfinanszírozás a gyakorlat.
