Tenderkiírásában az MVM fenntartotta azon jogát, hogy menet közben mérsékelje a kapacitásigényt, vagy éppenséggel ne fogadjon el egyetlen ajánlatot sem. A fenti lehetőségekkel élt is cég: az igényelt összkapacitást mindkét kategóriában lejjebb vitte, végül a nagy blokkoknál így sem hirdetett győztest. Annak ellenére nem, hogy időközben fény derült az előző kormányzat és az RWE Energie – a Mátrai Erőmű többségi részvényese – közötti titkos kapacitásbővítési megállapodásra. Nem nyert a Dunamenti Erőmű Rt. sem, holott belga anyavállalata, a Tractebel egyik vezetője cégüket néhány hete már győztesként aposztrofálta.
Elfogadni csupán az úgynevezett „kis tender” két indulójának ajánlatát volt hajlandó a villamos művek. Az ott megszabott 300-700 megawattnyi határ alsó értéke teljesült. Ennek alapján együttesen 301 megawattnyi új kapacitás léphet majd be 2002 és 2004 között. A hosszú távú szerződéssel lekötendő két gázturbinás létesítmény egyikét az AES-Főnix Kft. helyezheti üzembe Tiszaújvárosban (191 megawatt), míg a másik a finn-japán Fortum-Tomen tulajdonában lévő Budapesti Erőmű Rt. kispesti egységénél épülhet meg (110 megawatt). A döntésnél alapvető szempont volt az előállításra kerülő áram eladási ára: a tiszaújvárosiak vállalása szerint ez kilowattóránként 6,43, a kispestieké szerint pedig 6,87 forint lesz. Részben ezen árak ismeretében is kérte Schalkhammer Antal, a bányászszakszervezet vezetője a tenderen kívül épülő, s tervezett jövő évi átadása után egy kilowattórát 10 forint körüli összegért átadó Csepeli Erőmű engedélyezési eljárásának felülvizsgálatát. Az elnök egyébiránt szabály- és törvénysértéssel vádolta az MVM Rt.-t e döntése miatt.
A döntés ellen rögvest tiltakozók között van a pécsi erőmű, mondván: nem kellő súllyal vették figyelembe a hazai ásványvagyon, azaz a belföldi energiaforrás stratégiai jelentőségét. A cég a történtek ellenére már a közeljövőben megkezdi a meglévő blokkok korszerűsítését. Súlyát tekintve sokkal jelentősebb a két hazai áramszolgáltatóban és a mátrai erőműben érdekelt RWE állásfoglalása. A cég korábban hangsúlyozta, hogy élőnek tekinti a kormánnyal 1995 decemberében kötött egyezséget egy bükkábrányi 800 megawattos áramtermelő egység zöldmezős felépítéséről. Így az is elhangzott, hogy a német befektető e lehetőség megtagadása esetén pert indítana legalább azon 26 millió dollár visszaszerzésére, amelyet a külön megállapodásért fizetett. Az eredményhirdetés nyomán kiadott közlemény azonban ennél mérsékeltebb hangot ütött meg. E szerint az RWE kész arra, hogy „más megoldási elképzelésekről” tárgyalásokat folytasson. Az RWE-ügyet tárgyaló energetikai albizottság mindenesetre hétfőn úgy határozott, hogy napirendjére tűzi a tender elbírálása után kialakult helyzet elemzését.
