Nem tervez jelentős változásokat az idén az adóellenőrzés módszereiben, filozófiájában az adóhatóság. Továbbra is kettős szempont érvényesül: egyrészt, hogy az adóbevételek növekedjenek, másrészt, hogy minden gazdálkodó szervezet érezze, az adóhatóság bármikor vizsgálhatja. Az idén a fő cél, hogy a legtöbb adózói körben növeljék az ellenőrzöttségi szintet. Különösen ott, ahol az nagyon alacsony: így a betéti társaságoknál, az egyéni vállalkozóknál és a magánszemélyeknél is.
A kiemelt adózói körben – ide mintegy félezer gazdálkodó szervezet tartozik a fővárosban – kétévente teljes körű adóellenőrzést végeznek. A mamutcégeknél pedig folyamatosan “ott volt” és az idén is ott lesz az adóhatóság. Mint ahogy gyakoribb megkeresésre számíthatnak a megyei igazgatóságok részéről a nagyobb, de nem kiemelt jogi személyek is. “Ma sok bt., illetve egyéni vállalkozó van, amelyeknél nem tudunk az elévülési időn – tehát 5 éven – belül sem átfogó ellenőrzést tartani, sem az ellenőrzéssel komolyabb eredményeket elérni” – ismeri el Varga Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szakmai elnökhelyettese. Éppen ezért tartaná fontosnak, hogy az adóhatóság jelenlegi kiválasztási rendszerét hatékonyabbá tegyék. Ennek érdekében átveszik a Target nevű nemzetközi kiválasztási rendszert, amelyet a hasonló adókultúrájú országokban már most is alkalmaznak. Így például abban a Kolumbiában és Ecuadorban, ahol lényegében a magyarral azonos az adómorál.
Egyébként jelenleg is rengeteg adat áll az adóhatóság rendelkezésére, csak nincs olyan rendszer, amelynek révén megfelelően lehetne ezeket hasznosítani. A Target segítségével viszont sok, ma még nem kellően felhasznált információ is hasznosulna, még ha ennek érdekében újabb adatokat is kellene kérni az adózóktól.
Ez a rendszer például úgy ellenőrzi, hogy valós-e a számla, hogy “megnézi”: a másik cég bejelentette-e azt. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy minden egyes ügyletről – bizonyos nagyságrend fölött – értesíteni kell az adóhatóságot. Ez egyébként nemcsak Kolumbiában, hanem az Egyesült Államokban is így van. Lényegében ennek a “csírája” az a nálunk most bevezetett szabály, amely szerint az egymillió forint fölötti készpénzes fizetést be kell jelenteni az APEH-nek. Az elnökhelyettes ugyan elismeri, hogy ez a rendszer nehezen összeegyeztethető a kormányzat adminisztrációs egyszerűsítéseket hirdető politikájával, ám az adóellenőrzést rendkívüli mértékben segítheti, hiszen általa igen könnyen utolérhetők az adóelkerülők. Ez a kiválasztási rendszer minden adóalanyra vonatkoztatható lenne, s különböző szempontok alapján gyorsan ki lehetne válogatni, mely adózók térnek el az átlagtól.
“Erre a jól működő szisztémára már csak azért is szükség lenne, mert akkor nem azzal kellene foglalkoznia az adóhatóságnak, hogy hány közérdekű bejelentés érkezett, ki kezdeményez a másik el- len vizsgálatot, vagy hogy a szomszéd vagy a konkurencia már megint bejelentett valakit” – hangsúlyozza az elnökhelyettes. Egy hatékony kiválasztási rendszerrel tudatosan azokat az eseményeket keresné a hatóság, amelyeket tényleg célszerű megvizsgálnia. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ma egyre több a valóságos visszaélésekre rámutató, s precízen összeállított – nem ritkán fényképpel, sőt, videofelvétellel kiegészített – bejelentés.
Varga Árpád szerint az általános forgalmi adó (áfa) esetében egyébként már ma is egy elég jó gépi kiválasztási rendszer működik. Januártól kísérleti jelleggel vezették be tíz megyében azt az Escort rendszert, amelyet kifejezetten áfa-ellenőrzésekhez alkalmaznak. Ezen rendszer révén fel lehet gyorsítani és szakszerűbbé lehet tenni az áfa-ellenőrzéseket. Ezért is szeretné az APEH az idén tovább növelni a kiutalás előtti áfa-vizsgálatok számát.
Az elmúlt egy-két évben az adóhatóság kapacitásának jelentős részét lekötötték a befektetési kedvezményekkel kapcsolatos ügyek. Mivel mára ezek lezárultak, az adóellenőrök most arra koncentrálnak, hogy a magánszemélyek se csupán “százévente” lássák őket. Ettől az évtől kezdve az APEH tömegesen, egyszerűsített formában vizsgálja a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók szja-bevallásait. Ezeket egy központi számítógépen tárolják, amelyek valóságtartalmának megállapításához sok kontrollálható információ is az APEH rendelkezésére áll. Magánszemélyek esetén például ilyen ellenőrző adatokat szolgáltatnak az adóhatóságnak a kifizetők, az illetékhivatalok, a biztosítási cégek, a bankok, s az értékpapírcégek is. Ezeket az adatokat, úgymond, összefuttatják – ami persze ma még rendkívül időigényes -, s ebből máris kiderülhet, hogy ki milyen jövedelmet nem vallott be. Az elnökhelyettes reményei szerint ezt az egyszerűsített ellenőrzést – több mint 2 millió adózó esetében – már az 1997-es adóbevallások tekintetében el fogják végezni. Erről az is kap majd értesítést, akinél mindent rendben találtak. Akinél viszont eltérés mutatkozik, számíthat arra, hogy az adóhatóság firtatja majd annak okát.
Közben az APEH-hez már “csordogálnak” az 1998-as szja-bevallások is. Mint az elnökhelyettes hangsúlyozta: ma már tízezer forintos nagyságrendű visszaigénylés esetén is megvizsgálják a jogosultságot.
Az egyéni vállalkozók vizsgálatára is több energiát fordít az idén a hivatal – hogy ez az adózói kör se csak átlagban 60 évente találkozzon revizorral. Azokat az egyéni vállalkozókat, akik a pénzügyminiszteri irányelvben meghatározott küszöbértéknél alacsonyabb jövedelmet vallottak be, elszámoltatják. Az elnökhelyettes egyébként pozitívumnak tartja, hogy amióta ezeket a minimumokat meghatározták, jelentősen nő az érintettek átlagjövedelme, bár még így is elmarad az alkalmazottakétól. Mindenesetre míg két éve még 70 ezer felszólítást kellett kiküldeni a vállalkozóknak, addig tavaly már csak 7 ezret (igaz, valamelyest módosult a jogszabályi környezet is).
Az adózás rendjéről szóló törvény arra kötelezi az adóhatóságot, hogy február 15-e után ellenőrizze azon egyéni vállalkozók bevallását, akik az előző adóévben legalább kétszer nem adtak nyugtát, igazolatlan eredetű árut forgalmaztak, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztattak. Ilyen esetben az adóhatóság az adóalapot becsléssel határozhatja meg. Az idén azonban még nem, legkorábban csak a jövő évi bevallásokat követően köteles erre a hivatal. Mint az elnökhelyettes hangsúlyozza: a becsléssel az a gond, hogy az APEH nem tud olyan eljárást alkalmazni, amely bíróság előtt is megállja a helyét. Ennek a jogintézménynek ugyanis Magyarországon még nem alakult ki a megfelelő gyakorlata. Nálunk lényegében mindent az adóhatóságnak kell bizonyítani, ellentétben a nyugati országok gyakorlatával, ahol az adózónak kell igazolnia, hogy nem volt illegális jövedelme.
Ugyancsak problémát jelent a multinacionális cégek “játéka”. Nem egyszer kiderül, hogy egy nemzetközi vállalkozás csak azért alapít Magyarországon is céget, mert ezáltal adót takaríthat meg. Éppen azért igyekeznek az adóellenőrök nemzetközi konferenciákon is részt venni, hogy minél inkább megismerjék ezen társaságok gyakorlatát. Az elnökhelyettes szerint ezen a területen egy-két éven belül komoly előrelépést kell elérni, s jobban odafigyelni a belső elszámoló árakra is.
S hogy milyen lesz a kapcsolat a “civil” APEH és a berkein belül működő új nyomozóhatóság között? Elkülönül a két szervezet; a korábbi gyakorlathoz képest változás csak annyiban lesz, hogy most már nem a rendőrségnek, hanem a saját nyomozóiknak adják ki az olyan jogerősen megállapított adóhiányok vizsgálatát, ahol bűncselekmény alapos gyanúja vetődik fel. Varga Árpád bízik abban, hogy a nyomozók végzettségének, szakértelmének köszönhetően a jövőben több lesz a felderített büntetőügy, s csökken az olyan esetek száma, ahol megtagadják a nyomozást az adórendőrök.
A pénzügyi kormányzatnak egyébként – Varga Árpád szerint – komoly elvárásai vannak az APEH-hel szemben. Az elmúlt évhez képest ugyanis 1999-ben – az önadózási körön kívül – folyó értéken 25, reálértéken tehát úgy 15 százalékkal várnak több bevételt. Egészen pontosan: míg tavaly utólagos ellenőrzés, végrehajtás és áfa-kiutalás előtti ellenőrzése során az adóhatóságnak 100 milliárd forint bevétele keletkezett, addig az idén 125 milliárd a terv.
