A jövedéki és a fogyasztási adóval terhelt termékek mindig is a feketepiac kedvenc árucikkei voltak, ezért a készülőfélben lévő jövedékiadó-törvény célja a magas adótartalmú termékek jól ellenőrizhető, áttekinthető, zárt rendszerű elszámoltatása. Az uniós kompatibilitáshoz így végső soron az e területre vonatkozó adó- és egyéb szabályokból kellene összegyúrni az új paragrafusgyűjteményt.
Tavaly a több mint 200 milliárd forintos jövedéki bevételek 94 százalékát az úgynevezett abc-termékek – az alkoholok, a benzin (tágabban értelmezve az ásványolaj-termékek) és a cigaretta (a dohánytermékek) – adták. A Pénzügyminisztérium (PM) koordinálásával készülő tervezet erre a körre vonatkozik; a kávé, a személygépkocsi és az ékszer tehát nem kerülne az új törvény hatálya alá. Utóbbiak a továbbiakban a karcsúsított formában megmaradó fogyasztásiadó-törvény hatókörébe tartoznának, s adótartalmuk tovább csökkenne.
Az abc-termékek adótartalma viszont az új szabályozással átlagosan 10-11 százalékkal emelkedik. Az is elképzelhető, hogy ez az ugrás két lépcsőben valósul meg, s az adóemelések miatti drágulás jövőre 7-8 százalékos lesz. Miklós László, a Jövedéki Tanács (JT) elnöke a Figyelőnek kifejtette: a jövőben a különböző jogszabályok alapján előírt adójellegű kötelezettségeket (fogyasztási adó, az üzemanyagok termékdíja, útalap-hozzájárulás) egyszerre, jövedéki adó címén szedik be. Az átláthatóság érdekében az új jogszabályba átemelik a jelenlegi jövedéki törvény több kereskedelem-szabályozási, engedélyeztetési, ellenőrzési és biztosítékokra vonatkozó elemét is.
A tervezet kapcsán az Útalap díjáról egyelőre komoly vita folyik a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) és a PM között. Eme alapnak éves szinten 70-80 milliárd forintnyi bevétele a benzinárba beépített – jelenleg literenkénti 15 forint 40 filléres – útalap-hozzájárulásból jön össze. Ezt az összeget évente a költségvetési törvényben állapítják meg, a befolyó bevételt pedig utak építésére fordítják. A kormány idei határozata szerint az útalap-hozzájárulást továbbra is külön jogcímen, de 1998. január elsejétől már százalékos formában kell beszedni. Információink szerint a százalékos megállapítást a PM harcolta ki – a KHVM elképzelései ellenére.
Miklós László szerint az útalap-hozzájárulást szintén jövedéki adóvá kellene változtatni – a világos adózási szabályok, az adóigazgatási költségcsökkentés és a csalási lehetőségek megszüntetése miatt. Szerinte azzal, hogy ezt hozzájárulást külön jogcímen szedik be, összekeverednek az adóügyi és az allokációs kérdések. Az Útalap bevétele továbbra sem változna, csupán a jövőben az államháztartásból kapná a forrásokat. Máskülönben lehetetlenné válik a jövedékiadó-törvény végrehajtása, hiszen nem lesz mód az érintett jogszabályok egységesítésére – vélelmezte.
Nováczky László, a KHVM költségvetési főosztályának vezetője megerősítette: e tekintetben valóban nézetkülönbség mutatkozik a tárca és a PM között. A szakminisztérium az útalap-hozzájárulás jogcímének megszüntetésével nem ért egyet, mert ezzel jelentős forrásoktól esne el. Mivel a PM illetékesei időhiányra hivatkozva elzárkóztak annak megválaszolásától, hogy vajon a korábban általuk támogatott külön jogcím helyett miért javasolják immár a beolvasztást, csak Nováczky László álláspontját rögzíthettük, aki elmondta: kompromisszumra törekednek, mivel azonban kormányhatározat rendelkezik a százalékos rendszerről, “eszükbe sem jut”, hogy leállítsák a felkészülést.
Az új szabályozás alapján a jövedéki adót a jövőben már nem az adóhivatal, hanem a vámhatóság szedné be. Információink szerint 1998 közepétől a dohánytermékeknél az 1993-ban bevezetett zárjegy rendszerén is változtatnának: helyébe az úgynevezett adójegy kerülne, amelyen a maximált bruttó kiskereskedelmi eladási ár szerepelne. Ebben a konstrukcióban az áfa is egyfázisú adóvá válik. A maximált árat és a köztes árakat maguk az érintett kereskedők közös megállapodás alapján határoznák meg, ami e téren a hazai adóztatás hozzáadottérték-típusú rendszerének felbomlását jelentené. Az adójegy olyan értékpapír lenne, amely a felszakításakor vesztené el értékét. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség főtitkára egyetért a zárjegy cseréjével.
A törvénytervezet egyébként három hónapos fizetési halasztást tesz lehetővé, függetlenül attól, hogy ennyi idő alatt elkelt-e az áru vagy sem. A Gazdasági Versenyhivataltól származó információink szerint a PM először hatósági árat javasolt, ám a hivatal ezt nem fogadta el – így alakult ki a jelenlegi koncepció. További kérdés viszont, hogy miért adná a kiskereskedő a maximált árnál olcsóbban a terméket, amikor azután fizeti be az adót. Eddig ugyanis elvi lehetősége volt kisebb eladási árat bevallani (azaz eltüntetni a bevétele egy részét), s ezáltal csökkenteni az adóterheket. Az alkoholtermékeken az EU példája nyomán maradna a zárjegy.
Jelentős változás, hogy jövedéki terméket csak adóraktárakban – kvázi vámszabad területen – lehetne előállítani és tárolni, ahol az állandóan jelen lévő pénzügyőr ellenőrizné a termelést, illetve a bemenő és kijövő áru közötti zártláncú folyamatot. A jövedéki adót akkor kell kifizetni, amikor a termék jogilag elhagyja az adóraktárat, illetve amikor az import után közvetlenül értékesítik. Így elvileg nem történhetne meg, hogy például bármely vasútállomáson könnyűszerrel lefejtsék a tartályból a gázolajat. A tervek szerint a pénzügyőrök a kisebb cégeknél is gyakrabban ellenőriznek majd: Miklós László szerint a nagyobbak ma már nem merik kockára tenni jó hírüket, így a szürkegazdaság elsősorban az “erre szakosodott” közép- és kisvállalkozásokra épül.
Amennyiben az anyagok adómentes termékként kerülnének ki a raktárból – például útban egy másik raktárba, vagy adómentesen, például kozmetikai, gyógyszer- vagy ablaktisztító alapanyagként -, úgy ezek a szállítmányok az EU-ban rendszeresített, szigorú számviteli fegyelmet igazoló termékkísérő adóokmányt kapnának. A termék adómentes felhasználáshoz szintén jövedéki biztosítékot kell majd nyújtaniuk a cégeknek.
A jövedéki körbe tartozó termékek köre alaposan kicserélődik. A fűszerpaprika immár véglegesen kimarad, de a JT indítványozza az üzemanyag célú gázfelhasználás kivonását is – a nagyszámú illegális tankolás miatt (ehelyett a súlyadóban vagy egyéb tartási, illetve vizsgáztatási illeték formájában javasolják beszedni e könnyen elillanó termék után járó pénzt). A pezsgő, a habzóbor, a vermut és a likőrbor eddig fogyasztásiadó-köteles termékek voltak, eztán pedig a jövedéki adó hatálya alá tartoznak majd.
Budai Iván, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) igazgatója szerint a szeszipari szakma a készülő törvénytervezet legnagyobb hiányosságának a borügy rendezetlenségét tartja (Figyelő, 1997/18. szám). Valószínűleg az európai bizonytalankodást (lásd keretes írásunkat) érezték meg a kiskőrösi gazdák és a borlobby, midőn demonstrációik során élesen kikeltek az ellen, hogy a bor esetleg bekerüljön a jövedéki termékek sorába. Miklós László emlékeztetett rá, hogy a paprika is a hamisítási botrányok után, elsősorban minőségvédelmi céllal került a vizsgált termékkörbe, ám kivonására immár megérett a helyzet. A borseprővel, cukorcefrével elkövetett hamisítások, amelyekre tavaly és az idén derült fény, a törvényelőkészítők számára – úgy látszik – nem érnek fel az egykori paprikahamisítási botránnyal. Így a bort valószínűleg nem nyilvánítják majd jövedéki termékké. Miklós László elmondta viszont, hogy a törvény a nem jövedéki alanyoknál szankcionálni fogja a cukorcefre tiltott előállítását és a borseprő értékesítését.
Az új szabályozás a legtöbb területen megnöveli a bankgaranciaként megadandó jövedéki biztosítékok mértékét (lásd táblázatunkat), de könnyítésül a jövedéki engedéllyel rendelkezők és a 3 éve problémamentes adózók jelentős – akár 50 százalékos – kedvezményt is kaphatnak, s ingatlant is letehetnek biztosítékul. Fontos kitétel, hogy a 15 ezer hektoliterfok alatt termelő szeszfőzdék mentesülnének a biztosítékkötelezettség alól.
A készülő törvényben végleg eltörlik az Ipari Termék-Jegyzék (ITJ) számot, és helyette az egész világon egységes és valamennyi termékre vonatkozó Kombinált Nómenklatúra (CN) szerint végzik majd a jövedéki vizsgálatot.
Az új adminisztráció bevezetésének pontos költségei, illetve a szigorítás nyomán várható többletbevétel egyelőre nem ismeretes. Miklós László szerint ennek eleme az egységessé váló informatikai rendszer, s a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) már működő vámfolyószámla-rendszerét elfogadható áron alkalmassá lehet tenni a jövedékiadó-bevételek kezelésére is. Jelentősebb költségnövelő tényező lesz az adóraktárak logisztikájának szabványos kialakítása és az eddiginél több pénzügyőr bérezése, bár az Apehben felszabaduló kapacitás átcsoportosításával enyhíthetőnek látszik a szakemberhiány. Fehér Károlytól, a VPOP jövedéki főosztályának vezetőjétől megtudtuk: jelenleg is folyik náluk az a 40 milliós beruházás, amelynek nyomán január elsejével 7 mozgólaboratóriummal minden anyagról garantáltan meg tudják majd állapítani, hogy a CN szerint mi is az valójában.
Ahhoz, hogy meg legyen a hatályba lépés előtt minimálisan szükséges három hónapos felkészülési idő, a kormánynak június végéig el kellene fogadnia a törvénytervezetet. Így még a nyári szünet előtt be lehetne azt terjeszteni az országgyűlésnek, s – a szükséges törvénymódosításokkal együtt – szeptemberben a végszavazás is megtörténhetne. Bár a határidők szorosak, a törvény mihamarabbi belépésére nagy szükség lenne. Ezt erősíti meg Budai Iván véleménye is, aki szerint az MSZSZT-hez tartozó cégek – a több, mint 30 százalékos részarányt képviselő feketepiac terjedése miatt – évi 4-5 százalékos piacvesztést kénytelenek elszenvedni. Egy jól működő jövedékiadó-törvénnyel ennek elejét lehetne venni, sőt arra is meglenne az esély, hogy a trend megforduljon. Miklós László ehhez hozzáfűzte: a jövedékiadó-törvény csak akkor lehet hatékony, ha a kapcsolódó jogszabályokat ugyancsak módosítják, s a hatóságok a jövőben élnek is ezekkel az eszközökkel.
